Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Túrmezei Erzsébet: Csak alagút

2019. április 11. - KötőSzó

Túrmezei Erzsébet magyar-német szakos tanár, költő, műfordító, diakonissza főnökasszony. Versei és műfordításai egyházi újságokban jelentek meg, de önálló kötetei is megörvendeztették az olvasókat. A magyar költészet napját ünnepeljük Csak alagút című versével.

aaron-burden-718998-unsplash.jpg


Ahogy az alagútba értünk,
egy kicsi lány fölsírt nagyon.
Édesanyja hiába békítette:
„Mindjárt kiérünk! Ne sírj csillagom!’’

Végigkísért a rémült sírás,
végig a biztató szavak:
„Meglátod, milyen hamar világos lesz!
Meglátod, milyen szépen süt a nap!’’

És ez a kedves, biztató szó
égi üzenet volt nekem,
amint egyre csengett a nagy sötétben:
„Hamar kiérünk! Ne sírj, gyermekem!’’

Hisz Jézus is így biztat mindig
a sötét alagúton át.
A végtelennek tetsző éjszakában
egyre hallom vigasztaló szavát:

„Hiszen hazatartunk a fénybe!
Hamar elérjük a kaput,
és akkor minden sötétségnek vége!
Ne félj, ne sírj! Hiszen csak alagút!’’

Kiértünk. Nevetett a napfény.
A kisleány is nevetett.
„Csak alagút!’’ – ismételgettem egyre
magamban a drága feleletet.

(1951)

A vers megjelent a Luther Kiadó gondozásában Túrmezei Erzsébet: A kegyelem ege alatt című kötetben. 

Kép: Unsplash

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr2514757873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.