Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Ne a törvény betűjét, hanem az emberek lelkét nézzük – Beszélgetés Fabiny Tamással és Prőhle Gergellyel

2018. december 19. - KötőSzó

Karácsonyi podcastadásunkban dr. Fabiny Tamással, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspökével és Prőhle Gergely országos felügyelővel beszélgettünk az elmúlt hónapok eseményeiről, a most zajló tüntetésekről, a hajléktalanokat érintő rendeletről és egyházunk ehhez kapcsolódó, Márton-napi felhívásáról, valamint arról, hogy mi lehet karácsony valódi üzenete ebben a felfokozódott, megosztott helyzetben.

2-3-min.jpg

Az evangélikus egyházvezetőket elsőként Nagy Szabolcs, a Kötőszó blog szerkesztője kérdezte arról, mit gondolnak a tüntetésekről, illetve Beer Miklós katolikus püspöknek a vasárnapi tüntetésen felolvasott üzenetéről: ők vajon mit üzennének a tüntetés szervezőinek, résztvevőinek. Fabiny Tamás elnök-püspök válaszában Beer Miklós védelmére kelt: „Meglepődtem, amikor hallottam, hogy levelet írt a tüntetőknek. Nagyon fontos volt a püspök békére és megnyugvásra irányuló üzenete a szolidaritás kifejezése mellett. Felhívta a figyelmet arra, hogy jó ügyért méltóságteljesen álljanak ki a résztvevők, karácsonyhoz méltó módon és emberhez méltó higgadtsággal. Szomorúan tapasztaltam, hogy ezt az üzenetet sokan nagyon egyoldalúan érzékelték. Némelyek hajlamosak ilyenkor zászlóra tűzni, hogy no lám, itt egy püspök, aki minket támogat, de némelyek – talán még hangosabban – számonkérték – elég csúnyán – Beer Miklóst, elhallgatva azt, hogy ő a békességért emelt szót, és a részvétel tényét püspökhöz méltatlan tettként értelmezték. Én meg szeretném védeni ebben az összefüggésben Beer Miklóst. Azt gondolom, hogy ő egy hiteles személyiség, és nagyon vigyázni kell arra, hogy ne forgassák ki a szavait. Magam is többször átéltem ezt, ezért is tudok együttérezni most vele.”

Arról, hogy mennyiben és milyen szerepet vállalhatnak politikai megmozdulásokban lelkészek és egyházi vezetők, Prőhle Gergely így nyilatkozott: „Alapvető kérdés, hogy mit kezdjünk azzal a helyzettel, amikor egy evangélikus lelkész valamilyen párt színeiben országgyűlési képviselői szerepet vállal. A párt, az csak egy rész. Aki egyházi szolgálatra adja a fejét, az az egészet kell hogy szolgálja. Ezért azt gondolom, hogy bármilyen egyházi tisztviselőnek vagy szolgálattevőnek a teljesen nyilvánvaló pártpolitikai indíttatású szerepvállalással óvatosan kell bánnia, vagy ha ilyet vállal, akkor ennek minden ódiumát magára kell hogy vegye, hiszen abban a pillanatban politikai szereplővé válik. Akiknek választott tisztségük van, és ilyenek vagyunk mi is, akik itt ülünk, az egész evangélikus közösségért felelősek vagyunk. Ezek között vannak olyanok, akik egyetértenek a tüntetőkkel, vannak olyanok, akik nem értenek egyet velük. Ebben az ügyben szerintem óvatosnak kell lennünk.”

A témához kapcsolódóan elhangzott egy erős állítás: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyílt kereszténygyűlöletként, a karácsony ünnepével szembeni megvetésként értelmezte az ellenzéki megmozdulásokat. „Mindeközben sok ismert keresztény hangadója is van a tüntetéseknek: a politikusok közül megemlíthetjük, hogy Szél Bernadett katolikus, Hadházy Ákos református, Donáth Anna pedig evangélikus. De felszólalt a már említett KDNP-s Lukácsi Katalin is, aki Beer Miklós üzenetét tolmácsolta” – vetette fel Laborczi Dóra, a Kötőszó blog főszerkesztője, melyre Prőhle Gergely úgy reagált: „Gulyás Gergely nem azt állította, hogy mindenki keresztényellenes lenne, aki ezeken a tiltakozásokon részt vesz. Ezeknek a demonstrációknak a velejárója, hogy olyanok is csatlakoznak, akik balhét akarnak, és akik adott esetben a karácsonyfát tologatják, vagy a szegény gyerekeknek adandó szánkókat gyújtották fel. Ha mindeközben keresztényellenes szólamokat hangoztatnak, az nem tesz jót az egész demonstráció hitelének, és elvárható lenne, hogy a békés tüntetők ettől elzárkózzanak. Az, hogy az egész megmozdulás keresztényellenes lenne, nyilvánvalóan abszurd, de szerintem Gulyás Gergely nem is ezt mondta.”

Keresztény politikusokkal készített interjúsorozatunkban Gulyás Gergellyel és Szél Bernadett-tel is beszélgettünk, ezeket itt olvashatják el:

Sosem kampányolnék a vallásommal – interjú Szél Bernadett-tel

A politikusról tettei alapján derüljön ki, hogy keresztény – interjú Gulyás Gergellyel 

„Nyilván arra is utalt a kormányzati kommunikáció, hogy adventben, karácsony előtt vagyunk, és nem a lelki felkészülést segíti ez a ribillió, ami van. De azt is tudjuk, hogy ez a parlamenti demokrácia velejárója. Ami az utcán folyik, az is a demokratikus jogok körébe tartozik, amíg törvényt nem sért, és ebben megakadályozni senkit nem lehet, akár adventi, akár böjti, akár ünnepmentes időszakban vagyunk” – tette hozzá Fabiny Tamás, aki ugyanitt óva intett a szemforgatástól: „Blaszfemikus tettként értelmezhető a karácsonyfa-rongálás, de ugyanígy blaszfemikus az is, ha valaki állandóan a kereszténységre hivatkozik, és hiteltelenül beszél róla, vagy Jézusról beszél, de – bocsánat – mocskos szájjal. Lehetünk Jézus szavával a szánkon is keresztényellenesek és blaszfemikusak, erre szeretnék figyelmeztetni.”

Adventben nem csupán a várakozás, de a hideg időjárás is aktuális, ezért is adta magát a kérdés, hogy mi a véleménye egyházvezetőinknek a hajléktalanokat érintő rendelkezésről, amely a közelmúltban szintén megosztotta a közvéleményt, és talán még inkább elvárásként fogalmazódott meg az egyházak felé, hogy felszólaljanak. Mi a véleményük a rendeletről? Mit tesznek, tehetnek az egyházak a hajléktalan emberekért? Erre Prőhle Gergely az MEE Márton-napi felhívásának példájával válaszolt: „Azt gondolom, hogy amit ebben a kérdésben el lehet mondani, azt ebben a nyilatkozatban elmondtuk. A nyilatkozat lényege, hogy cselekvésre buzdítja azokat, akik a felebaráti szeretet parancsát követve azt gondolják, hogy az utcán lévő embereknek segíteni kell. A törvény tartalma alapvetően nem sérti az utcán élő emberek érdekeit, ugyanakkor a hangvétel, ami ezt az egészet kísérte, nem feltétlenül a felebaráti szeretetre sarkallja azokat, akik ezeket az üzeneteket hallják. Az egyházak feladata ebben a helyzetben világos. Egyházunk hajléktalan-ellátó intézményei vagy a gyülekezeteink különböző gyűjtései, felhívásai, alulról jövő kezdeményezései, gyülekezeti tagjaink, akik egy-egy hajléktalan embert vesznek, vettek pártfogásukba, mind olyan példák, amik akár az egyház, akár az egyes lutheránus ember elkötelezettségét mutatják az ügyben.”

Fabiny Tamás elsősorban a hajléktalanok instrumentalizálásának veszélyére hívta fel a figyelmet:

„Sokan azt gondolják a bennük meglévő rossz érzések miatt, hogy a hajléktalanok mintegy törvényen kívüli emberek, akiken végre lehet hajtani, meg lehet előlegezni a büntetést – meg lehet rugdosni büntetlenül egy hajléktalant, hiszen ő törvényen kívül van. A mai magyar társadalomra egyébként is jellemző, hogy az emberekben lévő rosszindulat ilyenformán felbugyog, ezért kell nagyon óvnunk nekünk, egyháziaknak is mindenkit a rosszindulat előretörésétől.

Arra kell koncentrálnunk, ami nem a törvény betűjét, hanem az emberek lelkiségét érinti.” Egyházunk hajléktalan-ellátásban szerzett tapasztalatai és ezen a területen működtetett intézményei tevékenysége alapján pedig úgy fogalmazott, hogy a törvényben olyan kitétel megfogalmazását várnák, amely garantálja, hogy ezeket a hajléktalanszállókat megerősítik, s joggal merül fel a nyitvatartási idő meghosszabbításának igénye, hogy reggel ne kelljen az utcára tenni embereket. „Hogy az intézményeinkbe, ahol valóban jobb lehet nekik, mint az utcán fagyoskodva, »beszeressük«, ne beparancsoljuk őket – hiszen a hajléktalan-ellátás alapvetően a bizalomra épül –, ehhez nem a rendőri fenyegetés, hanem a szakemberek biztatása lehet a megfelelő eszköz” – tette hozzá.

„A jelenlegi közbeszéd, a mostani indulatok ellehetetlenítik azt az időszakot, amit az egyház a békés várakozás és ünneplés időszakának rendelt. Hogyan őrizhetjük meg a békességet, mit tehetünk ezért?” – vetette fel Nagy Szabolcs utolsó, egyben a beszélgető felek számára legfontosabb kérdéskört.

„Nem szabad engedni, hogy ellehetetlenüljön az ember ünneplése. Ennyi önfegyelemmel mindannyian kell hogy rendelkezzünk, hogy például ne ötpercenként frissítsük és kövessük a híreket, az élő közvetítést. Az advent egyben böjt is – lehet, hogy érdemes médiaböjtöt tartanunk, a felszabaduló időt pedig az elcsendesülésre fordítsuk, mert ezt a csöndet kell megteremtenünk magunkban és magunk körül. Ez mindenkinek jót tesz, és lecsillapodhatnak a kedélyek, ha arra koncentrálunk, ami a mi feladatunk: hogy elsősorban az Isten dolgaival foglalkozzunk. Ha ott rendben vagyunk, akkor ez kihat az emberi kapcsolatainkra, konfliktuskezelésünkre is” – foglalta össze Fabiny Tamás.

Prőhle Gergely ezzel a gondolattal zárta a beszélgetést: „Van egy huszonöt évvel ezelőtti adventélményem, ami Antall József halálával kapcsolatos. Az is nagyon vészterhes, konfliktusokkal teli adventben történt. Az akkori miniszterelnök halála olyan megrázó esemény volt, hogy az elcsendesedés kegyeletből megtörtént. Azt gondolom, hogy nem csak a halál, de a születés is egy ilyen elcsendesedési lehetőség.

Nekem ebben az évben konfliktusokból kijutott bőven, ezért is gondolom, hogy az elcsendesedés nemcsak adventre, hanem úgy általában az egymáshoz közeledés, egymás megszólításának hangvétele okán is fontos. Ezek konszolidáltabbá válhatnának, ha teret adnánk az elcsendesedésnek. Ha megőriznénk a szeretetalapú viselkedést, vagy legalább a polgári jó modor jobban tudna érvényesülni.

Ezek a különleges pillanatai az évnek arra jók, hogy ezek kisugározzanak, és megmutassuk, hogy lehetne ez másképp is.”

Utólag is elnézést kérünk a hangminőségért. Több technikai malőr is hátráltatta a felvételt, ami a hanganyagon is érződik, ezeket következő podcastadásunkra orvosolni fogjuk.

Podcastünk első adását A hátrahagyottak (The Leftovers) című sorozatról készítettünk. Az adást itt lehet meghallgatni.

Köszönjük a zenét Hajduch-Szmola Patriknak.

Ha tetszett az adás, és szeretnél még hasonlókat hallgatni, írd meg nekünk kommentben vagy e-mailben a kotoszo@lutheran.hu-ra vagy a Kötőszó-beszélgetések Facebook-csoportban. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr5214498426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.