Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Genderdilemmák

2018. október 10. - KötőSzó

A Kötőszó blogon szeptember 12-én megjelent, Társadalmi nemek és a hit című cikkben azt próbáltuk körüljárni, hogy „a jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk” a gendertanulmányok kérdéséhez. Ehhez kapcsolódóan, a párbeszéd jegyében szeretném személyes tapasztalataimat megosztani a blog olvasóival, illetve a cikk vitatható állításaira is reagálnék.

Szerző: Zaymus Eszter

dmitri-popov-297585-unsplash.jpg

Végigjárva egy féléves, nyolcvan százalékban LMBTQI-témákat felölelő „társadalmi nemek” kurzust az ELTE-n, beleásva magam a nemzetközi szervezetek genderrel kapcsolatos irányelveibe, majd a témában számos ENSZ- és EU-ülést végighallgatva megbizonyosodtam róla, hogy a genderelméletek kritizálásakor nem félreértésről van szó, hanem egy létező tendenciára való figyelmeztetésről.

A gendernek nincsen lefektetett definíciója, ahány intézmény, dokumentum, kutató, annyi meghatározás létezik, így olyanról, hogy „gender kifejezés”, nehezen lehet vitatkozni.

Érdemes viszont megvizsgálni a gender által elindított lavina társadalmi következményeit, és gyümölcseiről megítélni őket. „Azt gondolom, hogy keresztény, Isten előtt egyenlő, Isten szeretetére egyenlően méltó emberekként tudunk mit kezdeni ezzel a fogalmi kerettel” – véli Laborczi Dóra teológus, a Kötőszó blog elindítója, aki leír egy keretet, figyelmen kívül hagyva, hogy a gendert ezer helyen ezerféleképpen definiálják, nincs konkrét meghatározása. Pont ez az egyik legaggasztóbb benne.

„Előfordulhat, hogy a gender studies bizonyos részterületei vizsgálnak olyan jelenségeket, amelyek kereszténykonzervatív szempontból nem tetszetősek” – látja be Laborczi Dóra. Tisztázzuk, hogy nem a keresztény szempontból nem tetszetős témák tanulmányozása aggályos (ha ez így lenne, akkor például a kriminológiát is elleneznünk kellene keresztényként), hanem azok egyoldalú vizsgálata és előíróvá tétele. A gender studiesokon viszont számos esetben nem leíró, hanem előíró megállapítások hoznak el, melyek később a nemzetközi jelentések és szerződések vagy a nemzeti törvények alapját is adják. Ezen változások egy részét nyugaton már egyre kevésbé lehetséges megkérdőjelezni anélkül, hogy ne kerülne rá az emberre egy-egy „-fób” jelző. Sőt többen elvesztették az állásukat, mások ellen pedig büntetőeljárás indult a genderirány kritizálásáért.

Egyetértek Orosz Gáborral, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docensével abban, hogy „Az egyház és a teológia számára elengedhetetlen feladat a nemek egymáshoz való viszonyának, az ezzel kapcsolatos tudományos vitáknak a kísérése és kiértékelése.” Végezzen az egyház valódi, körültekintő kiértékelést, és mérettesse meg a vizsgált folyamatokat keresztény értékekkel! Fogalmazzanak egyértelműen az egyházi vezetők, és ne hagyják figyelmen kívül a nyugati társadalmakban és már az egyházban is megjelent aggasztó jelenségeket, hanem adjanak rájuk válaszokat!

„Van annyira magabiztos a kereszténység teológiai és társadalmi tanítása és gyakorlata, hogy ne kelljen eleve elutasítónak lennünk a szakterület egészével, különösen pedig a tartalmi kérdéseivel szemben amiatt, hogy a gender fogalma alatt megjelennek számunkra szélsőségesen elfogadhatatlan nézetek vagy aktivitások” – véli Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense.

Ha valóban ilyen magabiztos a kereszténység teológiai tanítása és gyakorlata, akkor hogy váltak ilyen megosztottá ilyen rövid idő alatt a gender szakok által felölelt témákban a keresztény egyházak?

Miért javasolja a svéd evangélikus klérus vezetése, hogy a hitvallásban ne említsék meg az Atyát, hanem egy „gendersemleges” verziót mondjanak? Hogy történhet olyan, hogy egy amerikai lutheránus gyülekezet lelkésznője a szolgálata alatt nemet és nevet vált – Jennifer helyett most már Péternek kell, hogy hívja a gyülekezet –; vagy mi a helyzet a svéd, leszbikus, párjával együtt élő evangélikus püspöknővel? Rendben van-e, hogy az amerikai Evangelical Lutheran Church az azonos neműek házasságát akadályozó törvények megváltoztatására szólít fel? De nem is kell ilyen messzire menni: hogyan változhatott meg a Németországi Protestáns Egyház álláspontja is az azonos neműek házasságának ügyében?

Nem pont a genderérzékenyítésekkel indult el és vett ilyen irányt ott is a diskurzus?

„Attól pedig végképp értelmetlenség volna tartanunk, hogy például hittanos gyermekeink nemi identitását veszélyezteti, ha a társadalmi nem fogalmáról hallanak” – mondja Fábri György. Látva, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi szervezetek milyen irányelveken és szabályozásokon keresztül befolyásolják világszerte a gyermekek oktatását, jogosnak tartom az elővigyázatosságot. Az UNESCO 2018-as szexuális nevelésről szóló nemzetközi technikai útmutatója szerint például a kilenc–tizenkét éves gyermekeknek képessé kell válniuk többek között „elmagyarázni, hogy hogyan nem egyezhet valaki genderidentitása a biológiai nemével”.

Természetesen nem arról van szó, hogy hirtelen lánynak fogja gondolni magát egy kisfiú, amint a „társadalmi nem” fogalmát (melyiket is?) megismeri. Ha viszont megnézzük, hogy mi történik azokban az országokban, ahol már évek óta folyik az óvodai és iskolai „genderérzékenyítés”, vagy csak elolvassuk a National Geographic genderről szóló számát, világossá válik az érintett szülők aggodalma: egyre több tinédzser gondolja magát a másik nemhez tartozónak Angliában, és radikálisan megnőtt a pubertást megállító kezelések száma Amerikában, hogy csak két példát hozzak. (Pedig a tudományos kutatások szerint a gyermekkorban magukat más neműnek érzők felnőtté válásuk során hatvan–kilencven százalékban természetesen visszatérnek az eredeti nemükhöz, így felelőtlen hormonokat adni nekik serdülőkoruk környékén, belenyúlva ezzel természetes fejlődésükbe.)

Nem hiszem, hogy Magyarország egy sziget lenne, melyre nincsenek hatással a nyugati folyamatok. Mivel a genderelméletek egy külföldről hazánkba érkező csomag részei, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy más országokban hova vezettek. Bár nem venném a bátorságot, hogy megmondjam, hogy „jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk” a kérdéshez, a következőt javaslom:

Társadalmi és egyházi vonatkozásban egyaránt foglalkozzunk a férfiak és nők helyzetével, szerepeivel és problémáival, ugyanakkor vegyük tudomásul, majd vizsgáljuk meg és utasítsuk el a hitünkkel és a józan ésszel sem összeegyeztethető jelenségeket.

A szerzőről:

Zaymus Eszter, életvédő aktivista, szociálpedagógus. 2015-től az Emberi Méltóság Központ igazgatóhelyettese, 2016-tól a CitizenGO Alapítvány kampányfelelőse, 2017-től a Magyar Bioetikai Társaság elnökségi tagja. Az emberi életért a fogantatástól kezdve kiáll, és fontosnak tartja megőrizni a házasságot mint egy férfi és egy nő egységét. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem szociálpolitika szakának mesterszakos hallgatója.  

A cikkben hivatkozott kutatások:

Zuger, B. (1978). Effeminate Behavior Present in Boys from Childhood: Ten Additional Years of Follow-Up. Comprehensive Psychiatry, 19, 363–369.

Wallien, M. S. C. & Cohen-Kettenis, P. T. (2008). Psychosexual Outcome of Gender-Dysphoric Children. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 47, 1413–1423.

Drummond, K. D., Bradley, S. J., Badali-Peterson, M. & Zucker, K. J. (2008). A Follow-Up Study of Girls with Gender Identity Disorder. Developmental Psychology, 44, 34–45.

Borítókép: Dmitri Popov (Unsplash)

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr8314287647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szekertabor · provo.blog.hu 2018.10.10. 15:38:47

Ebben a témában a legjobb hozzászólása a lányomnak volt, éspedig:

"Nehogy már a biológiai életkorom alapján a társadalmi elvárások korlátozzák, hogy ihatok-e alkoholt, vezethetek-e autót, vagy köthetek-e házasságot. Az életkori identitásom simán eltérhet a biológiai koromtól. Annyi idős vagyok, amennyitől jól érzem magam, abba ne szóljon bele senki!"

Görög Zoltán 2018.10.10. 17:31:28

Egyetértéssel olvastam Zaymus Eszter cikkét, valamint a szeker.tabor linkjét : provo.blog.hu-t is. Örülök annak, hogy nálunk nem vezették be a nem-semleges nevelést.
VISZONT az sohasem félrevezető, ha valamit hatalmi szóval tiltanak meg/be.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.10.10. 20:56:16

Pofont kér Soros gazda, még kell neki adni.

Jakab.gipsz 2018.10.10. 22:22:47

A gender hisztéria a sátánfajzat Soros Nyitott társadalmának egy vadhajtása, sajnos komoly lexikális ismeretekkel rendelkező egyébként jó szándékú embertársainkat is megtéveszti azért mert a fogalom mélyén csak egy rafinált logikai csapda rejtőzik, olyan amelynek nincs egzakt értelmes megoldása.

Ezzel az erővel a "pirézek" jogaiért is küzdhetnének emberjogi aktivistáink.

Legalább annyira logikus a gender-téma taglalása, mint a 0 -val való szorzás.