Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Egyház-finanszírozás: Jó-e, ha az állam teologizál és az egyház vállalkozik?

2018. szeptember 26. - KötőSzó

Mennyi külső anyagi támogatás járjon az egyházaknak? Szolgálniuk vagy szolgáltatniuk kellene? Elvárható-e, hogy csak a hívek tartsák el közösségeiket, és milyen feltételek mellett fogadható el az állami támogatás? Vajon összeegyeztethető-e a keresztény teológiával az egyre növekvő iskolai szegregáció? Ezekhez hasonló kérdéseket járt körül az az ökumenikus kerekasztal-beszélgetés, amelyet az egyház-finanszírozás témájában rendeztek az elmúlt héten.

Szerző: Csaba Réka

niels-steeman-262087-unsplash.jpgPhoto by Niels Steeman on Unsplash

Egyház-finanszírozás címmel rendezett beszélgetést az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom online folyóirat Lehet-e? fórumának keretében 2018. szeptember 17-én. A kerekasztal-beszélgetésen az evangélikusokat Zsugyel János, a reformátusokat Topolánszky Ákos, a katolikusokat Kiss Ulrich képviselte, a moderátor Kamarás István volt.

A résztvevők kevés dologban értettek annyira egyet, mint hogy saját magukon és a véleményükön kívül nem képviselnek mást, tehát nem az egyházuk hivatalos álláspontját osztják meg. Talán még abban, hogy az utóbbi években a törvényileg elismert egyházakba állami és európai uniós támogatás formájában, „mennyei mannaként” ömlő források óriási kísértést jelentenek, valamint a fenntarthatóságuk is komoly nehézség: mind anyagilag, mind a megvalósuló fejlesztéseket használó, számszerűen egyre kevesebb hívő szempontjából.

Kiss Ulrich hangsúlyozta, hogy fontos meghatározni, miről beszélünk: az egyházak, a keresztyének és a pénz viszonyáról vagy az intézményrendszer finanszírozásáról, ugyanis a két dolog mást jelent. Elmondta, hogy ahogyan az őskeresztény egyház idején gyakorlatilag megvalósult a bizalmon alapuló teljes vagyonközösség, amelynek ma a család a megfelelője, a vallási közösségnek el kell tudnia tartania magát. Viszont a mai társadalmakban, amelyekben egyre nagyobb a bizalmatlanság és az aránytalanságok, és ahol az egyházak felelősséget viselnek és szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom számára, szükség van a külső finanszírozásukra. Azzal együtt, hogy az egyház és az állam szigorú szervezeti elválasztására van szükség. Előbbi állítását alátámasztandó többször elismételte: „Ha valamire Isten akarja, akkor meglesz a pénz.” Az égető társadalmi problémák megoldása kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy nem a rendszerszintű megoldások keresésével kell foglalkozni, hanem mindenkinek a saját életében, a saját közösségében érdemes dolgoznia a változásért. Példaként említette az általa tantárgyként is oktatott fundraisinget, vagyis az itthon még gyerekcipőben járó adománygyűjtést.

Topolánszky Ákos a beszélgetés idejére – kísérletként – felvette a „legkisebbségi teológia” álláspontját, végig ebből a képzeletbeli helyzetből kiindulva beszélt, érvelt és válaszolt. Ennek lényege, hogy a keresztényeknek azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a legkisebbeknek (vagyis a legszegényebbeknek, legelnyomottabbaknak) legyen jó, mert akkor biztosak lehetünk benne, hogy a többieknek is jó. Ebből a szempontból érdemes vizsgálni azt a tényt, hogy a kis, nem bevett egyházak nem kaphatnak állami támogatást és egyszázalékos (egyházi) felajánlást. Ugyanis ezek az egyházak (amelyek most többnyire egyesületként vagy alapítványként működnek) gyakran a legnagyobb nyomorban élők számára üzemeltetnek iskolákat, menhelyeket, szociális intézményeket. Tehát közfeladatot látnak el – az egyházi intézményeknél sokkal kevesebb állami forrásból. Felvetette azt is, hogy vajon összeegyeztethető-e a keresztény teológiával az egyre növekvő iskolai szegregáció és az, hogy bár egyre több egyházi iskola lesz elitiskola, a többletfinanszírozás ellenére a tömegoktatás minősége egyáltalán nem nő? Szintén ebből a szempontból problematikus szerinte az is, hogy az állam teologizál, az egyház vállalkozik”. Véleménye szerint nem egyértelmű, hogy az egyház szolgál vagy szolgáltat? „A szolgálat ott kezdődik, amikor benne megpróbáltatunk. Az evangélium akkor kezdődik, amikor tétje van az életünkben” – mondta, és szerinte jelenleg a református egyháznak kevésbé sikerül a helyes egyensúly megtalálása.

Zsugyel János szerint lehet amellett érvelni, hogy a hívek tartsák el az egyházat, de mivel azok közfeladatot látnak el és közjót közvetítenek, szerinte legalább annyira megérdemlik az állami támogatást, mint a politikai pártok. Említette az európai országokban eltérő egyház-finanszírozási rendszereket: a brit és a görög államegyházat, a francia szekularizmust és a német állami intézményrendszeren keresztül működő, kötelező egyházi adózást. Utóbbi régre nyúló hagyomány, de a statisztikák és kutatások szerint az utóbbi időben sokan részben emiatt „iratkoznak” ki a német egyházakból, mert nem akarják a (8-9 százalékos jövedelmi) többletadót fizetni, amelyből az egyházat finanszírozzák. Úgy vélte, hogy a mostani magyarországi forrásbőség az egyházak számára egyfajta kompenzációként is felfogható a korábbi idők diszkriminációjára. Sajnálatosnak tartja, hogy a kisebb felekezetek nem részesülhetnek az állami támogatásokból, és emlékeztetett az özvegyasszony két fillérjére.

A nemrég nyilvánosságra került egyszázalékos felajánlási adatok lehetséges okait firtató újságírói kérdésre több érdekes felvetés érkezett. Topolánszky Ákos szerint megint csak felvet kérdéseket, hogy a református egyház számára a felajánlók csökkenő száma ellenére tíz százalékkal nagyobb összeg érkezett. Hozzátette, hogy a statisztikai adatokból is láthatóan egy magasabb társadalmi státuszú csoportról beszélünk, amelynek az utóbbi évben tehát jelentősen nőtt a jövedelme. „Van egy igazán jól működő vállalkozás az egyházban: ez a kegyelem." – emlékeztetett.

Egy néző szerint az evangélikusoknak azért nőhetett a felajánlói száma (egyedül a három nagy történelmi egyház közül), „mert a menekültválság kapcsán néhányan közülük elkövették azt a szabálytalanságot, hogy nem úgy viselkedtek, ahogy azt a kormány elvárta”, és ez szimpatikus lehetett sok egyházon kívüli értelmiséginek is, akik ezt az egyszázalékos felajánlással jutalmazták. Egy másik néző azt kifogásolta, hogy az egész egyszázalékos téma rossz irányba viszi a dolgokat. Ha azt hangsúlyozzuk, hogy a hívek tartsák el az egyházakat, az tovább erősítheti azt az érzetet, hogy a történelmi egyházakban már nincs helyük a szegényeknek, kinézik őket, mert nem tudnak lépést tartani a közösségek módosabb, magasabb igényű tagjaival. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr1014262135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.09.27. 12:03:52

Hasznos szerepet tölt be a vallás, így az államnak kötelessége erre áldoznia.

Ad Dio 2018.09.27. 12:12:11

A hívek által fenntartott egyház ilyen hatalmas intézményrendszerrel illúzió. Ennek ellenére érdemes lenne a terhek egy részét a hívőkre terhelni, hiszen végsó soron ők profitálnak leginkább a dologból.

Az államosítás miatt a kelet európai egyházak helyzete nem nagyon hasonlítható össze a nyugat európai egyházakéval. Az intézményeiket ugyan részben visszakapták, de az annak alapjául szolgáló gazdaságot nem. Így a fenntartásra sincs esélyük. Az állami támogatás kihagyhatatlan. Még akkor is, ha ez bizony nagyon nem kívánatos függő viszonyt eredményez az egyház és az állam között.

A legjobb egy közös minimum elfogadása lenne, amit minden komolyan vehető politikai szereplő támogat(na).

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2018.09.27. 12:37:05

Fizessenek koncessziós díjat a hazánkban működő internacionalista, tehát nem magyar nemzeti egyházak!

erkolcstan.blog.hu/2014/11/10/fizessenek_koncesszios_dijat_az_egyhazak

metal · http://electric.blog.hu 2018.09.27. 12:57:49

Az egyház ne lásson el közfeladatokat, azt végezze el az állam, és az egyházak meg törődjenek a saját híveik hülyítésével, persze a hívek által eltartva!

kis864 2018.09.27. 13:17:08

Igen tartsák el a hívők azt az egyházat amelyik megfelel nekik.
A pártokat pedig a párt tagok.
Ki az aki nem ért velem egyet?
Jöjjön ki a hóra.

ami szabad 2018.09.27. 13:23:22

Alapvetően az állami feladatokat az államnak KELL ellátnia, de nem teszi. Az, hogy az állam anyagilag támogatja az egyházakat, csak részben elfogadható. Ha pl, kulturális örökségünk ( építészeti örökségek, műemlékek ) felújításához, stb. hozzájárul, rendben van, tegyük hozzá, ez is elsősorban EU-s forrásokból valósul meg. Az egyházi iskolák is rendben VOLTAK, amíg az állam beleturkálva a rendszerbe, nem kezdett el önkormányzati meg állami fenntartású iskolákat átjátszani az egyház zsebébe, akarom mondani...izé. Az azonban, hogy egy egyházi iskolában tanuló gyermek állami normatív támogatása háromszor annyi, mint a klikkes rendszerben tanuló gyermeké, közönséges bűncselekmény, több okból is: egyrészt nyílt beavatkozás a világszemléletbe, miközben itthon már rég a lakosság töredéke vallásos, ( magát hívőnek valló is a kisebbség, a vallást gyakorlók pedig töredék, ha jól olvastam valahol, a 10% -ot sem éri el) Az egyházaktól cserébe elvárt ember- manipuláció miatt, hívjuk úgy: nyíltan dekára vette meg a kormány az egyházakat, keresztényinek kicsit sem nevezhető viselkedésre "kényszerítve". Szerintem, ez káros mindenkinek: legyen az illető vallásos vagy sem, nem csak az egyházak tekintélye csorbult tovább - meg persze a hitelessége- de azok számára akik az egyházakat nem szeretnék az adójukból támogatni, és erre nem is adtak felhatalmazást, a sok lényegesen fontosabb/ hasznosabb terület elöl elvont forrás miatt, kifejezetten komoly indulatokat -utálatot és megvetést gerjeszt az egyházak ellen, ahogy én tapasztalom. Az állam és az egyházak szétválasztása évszázadokig volt törekvés, lassan, nehézkesen ment végbe, és NINCS szükség, sem valós igény az idő kerekének visszaforgatására e tekintetben!

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2018.09.27. 14:13:00

"Isten" nevét ki ne mondd, mert még kiderül, hogy egy zsidó istent imádsz! Ja és ez tagadásnál is igaz.

Isten = gyűjtőfogalom 1. emberek által teremtett fő mítoszlények 2. egy kényszerképzet

Brian élete(HUN)- Kövezés

erkolcstan.blog.hu/2016/11/06/zsido_istent_imadsz

Egyallampolgar 2018.09.27. 14:44:54

Teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi rendszer egy avitt, tolvaj rendszer.

A közpénz azoknak jár akik transzparensek, a köz számára elszámoltathatók. Az egyházak nem ilyenek. Ezért egyetlen forint extra támogatás sem járna nekik. Az évszázadok alatt lopott javaikat el kell venni. Orbánék által nekik juttatott javakat el kell venni.
Jövedelmük pont annyi kell legyen mint bármilyen civil szervezetnek. Tehát UGYANABBAN az 1% körben kellene kéregetniuk, és KIZÁRÓLAG a híveiknek kéne eltartani őket.
A történelmi műemlék értékű kegyhelyeket, templomokat az államnak kell gondozni, de ezzel természetesen az állam tulajdonába kell tartozzanak. Az egyház legfeljebb kibérelheti azokat saját célra. Ha akarja.

szepipiktor 2018.09.27. 15:21:06

Én is azt mondanám, hogy semmit, tartsa el azokat a tagságuk.
De sajnos ma rengeteg idős, szegény emberben a hit, az egyház tartja a lelket, így ha már az állam a halálukat kívánja, kell valami szervezet, ahol még befogadják őket.
Könnyű azt mondani, hogy mindenre, ami engem nem érdekel, ne fordítson az állam, akkor a vidékiek a bkv-ra, a fővárosiak a kistelepülések csatornázására stb. is ezt mondhatnák.
Ez nem így működik.
A probléma szokás szerint magyar.
1) szelektál a hatalom, csak a nekik kedveseket támogatja
2) a támogatással szemben számtalan további kedvezményt kapnak (adószás, költségelszámolás stb.), ami meg a korrupció melegánya.

Lilli_Csiribiri 2018.09.27. 19:17:10

Tragikus, hogy a 21. század elején még mindig itt tartunk, hogy egyházak. Réges rég fel kellett volna számolni az összeset, mert az emberiség már túlhaladta a világ dolgainak mesékkel való megmagyarázását.

meglévő alap 2018.10.04. 22:02:45

@Egyallampolgar: Mi az, hogy az egyházak lopott javaikat el kell venni? Először is ez maximum a katolikus egyházra vonatkozhat, mert a többi felekezetnek a Habsburg monarchiában a II. József császár által kibocsátott Türelmi Rendeletig nem voltak vagy csak nagyon korlátozva az ún. artikuláris helyeken tarthattak istentiszteletet. A zsidóság emancipációja pedig még később történt meg. A protestáns egyházakat a hívők tartották el és mivel nem voltak arisztokrata mecénásaik, mert a XVII. századra a főurak ismét katolikusok lettek gyakran csak pajtában tarthatták istentiszteleteiket vagy vályogból épült templomokban. A Habsburgok gáncsoskodása tovább folytatódott, mert amikor már szabadott épülni templomot, ha elég protestáns volt a településen gyakran elég lápos, rossz minőségű talajt kaptak, aminek a levét mai napig issza pl. az evangélikus egyház. Egyik éven a kőszegi evangélikus templomot elárasztotta a víz a sok esőzés és a rossz talajminőség miatt. A győri Öregtemplomot alámosta a Rába. Az állam jóvoltából nagy összegekből aláducolták a templomot, mert a kövezet már hullámos volt és a templom süllyedt. Jobban tenné, ha egy kicsit tanulmányozná a kérdést mielőtt a római egyház tulajdonságait és kiváltságait általánosítja minden egyházra.
A másik az előttem szóló. Voltak, akik felpróbálták számolni az egyházat a kommunisták és mi is lett az eredménye a kommunizmus megbukott. Százával bebörtönzött vezetők Magyarországon lásd Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Ordass Lajos püspök vagy erőszakkal lemondatott nagy igehirdetők lásd Ravasz László püspök. Engedtessék meg, hogy mindenki szabadon higgyen, ha előttem szólónak úgy tetszik mesében, másoknak viszont az élő, Mindenható Úrban.