Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Bullying: zaklatás és megelőzés az evangélikus iskolákban

2018. szeptember 24. - KötőSzó

A társadalomban egyre erősödő agresszió felettébb próbára teszi az oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok cselekvőképességét és konfliktuskezelési módszereit, de a szülőknek is újfajta kihívásokkal kell szembenézniük. A zaklatások eddig ismert formái a virtuális világ megjelenésével kiegészültek egy kevésbé felügyelhető, sokkal átláthatatlanabb térrel, amelynek sajátos szabályai folyamatosan alakulnak, és a felnőttek számára sokszor érthetetlenek. Ezt a témakört próbáltuk meg körbejárni lelkészekkel és pedagógusokkal, egyúttal megoldásokat is keresve a problémák megelőzésére, kezelésére.

Szerző: Harmati Dóra | Forrás: Evangélikus Élet

image-from-rawpixel-id-104001-jpeg.jpg

A zaklatás különböző formái ismeretesek. Lehet verbálisan, fizikailag, érzelmileg bántalmazni a másikat, valamint az internet megjelenésével az online zaklatás fogalma is ismertté vált. Ez a jelenség (bullying: megfélemlítés) olyan ismétlődő viselkedést jelent, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani vagy megerősíteni. A felmérések rámutatnak arra, hogy a zaklatás az általános iskola alsó tagozatában kezdődik, és csúcspontját a felsős korosztályban, a 6–8. osztályban éri el. Nem meglepő adat, hogy a terrorizálás fizikai megnyilvánulási formája inkább a fiúkra jellemző, míg a lányok esetében az indirekt és burkolt módszerek számítanak elterjedtebbnek.

Honnan ered?

„A háttérben rejlő kiváltó okok tetten érése nehézkes, mert nem kifejezetten egy konkrét tényező áll a szerepviselkedések mögött. Komplex és bonyolult, egymással interakcióban lévő rendszerek befolyásolják az egyén életét és fejlődését. Személyes, családi, kortársi, iskolai és társadalmi-kulturális tényezők együttes hatása játszik közre a zaklatás kialakulásában és megjelenési formájában” – olvasható Berta Renátának és Dombi Edinának Az iskolai zaklatás körforgása: az iskolai zaklatás és az osztálylégkör kapcsolatának vizsgálata 12–14 évesek körében című, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszékén készült tanulmányában.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) négyévenként ismétlődő reprezentatív kutatásban vizsgálja a bántalmazások számát. A 2002-ben végzett felmérésükből kiderül, hogy a magyar gyerekek 5,2 százaléka bántalmazás áldozata, 4,7 százalékuk pedig gyakran bántalmaz más gyerekeket.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2015-ös felmérése szerint pedig tíz diákból egyet hetente többször is bántalmaznak. A diákoknak csak a kisebb része, közülük mindössze minden harmadik kerülte el az iskolai erőszakot, 36,7 százalékukat egyszer-kétszer, 16 százalékukat néhányszor, 5 százalékukat hetente zaklatják. Az erőszak fizikai formájához tartozik a verés, ütés; piszkálás, lökdösés; kényszerítés; fogdosás; holmi, pénz elvétele.

A virtuális vélemények súlya

Verbális erőszak alatt értjük a kirekesztést, a „beszólást”, a lejáratást a tanár előtt, a pletykát, a hazugságot és a megaláztatást a többi diák jelenlétében. Virtuális bántalmazásnak számít egy nemkívánatos videó megosztása, bármilyen sértő vagy bántó üzenet vagy kép posztolása, valamint hamis üzenet küldése. Az említett OFI felmérésből egy érdekes változásra is fény derült. E szerint a diákok számára a felsorolt bántalmazási formák közül a virtuális zaklatás számít a legsúlyosabbnak. Ezt követi a fizikai bántalmazás, és csak legvégül a verbális.

A virtuális világ befolyását a fiatalok életére több hitoktató lelkész is megerősítette. Schaller Bernadett, a Nagymányok–Váraljai Evangélikus Egyházközség lelkésznője első kézből tapasztalta meg a virtuális bántalmazás hatását. Egy ötödikes kislány esetét osztotta meg velünk. „Az iskolai könyvtárban ment fel a Facebook-profiljára. Valamelyik ott levő osztálytársa látta a jelszavát, aki aztán nemsokára több embernek küldött a kislány nevében obszcén üzeneteket. Ezután a vétlen kislány átiratkozott egy másik település iskolájába. A felelős természetesen nem került meg, viszont mindenki sejti, hogy ki lehetett.” A lelkésznő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sejtelem kevés, sőt problémás, mert a tisztázás hiányában nem lehet biztosan tudni, valóban a feltételezett személy-e az elkövető.

Ugyancsak a virtuális térnek a fiatalok életében betöltött fontos szerepéről számolt be Magassy Zoltán, a bőnyi egyházközség lelkésze: „Egy nyolcadikos hittanosomat megvádolták, hogy rossz hírét költötte az admin barátnőjének. Ezért az admin kitiltotta őt az osztály Facebookcsoportjából. Hittanosom könyörgött, az adminisztrátor szavazásra bocsátotta a kérdést, aztán másnap visszavették a lányt a csoportba. Én próbáltam átlátni a helyzetet, a kizárt lányt bátorítani, vigasztalni, de megdöbbentett, hogy mennyire bepánikolt, mennyire függ a Facebook-csoport véleményétől, milyen tragikusan fogta fel a kizárását.”

Bűncselekménynek számít

A Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője, Kézdy Edit szerint az internet világa külön nehézséget jelent, mert ott legtöbbször a felnőttek elől elzárt virtuális térben zajlanak az események „Ha a gyerek nem akarja, a szülő nem lát rá a gyerekek közösségi médiafelületeire.

A kulcs a bizalmi kapcsolat kialakítása. Hogy a gyerek amellett, hogy nem ellenőrzik szigorúan, mégis jelezze a szülőnek, ha valami durvát, gorombát tapasztal a virtuális térben, akár saját maga ellen, akár a társai között. Ezt a kapcsolatot egészen kicsi korban kell megalapozni, és akkor van rá remény, hogy a serdülés éveiben megmarad a bizalom. A kamasz gyereket a leglehetetlenebb időpillanatokban meg kell hallgatni; ha éjjel nyílik meg, akkor. Ha halálfáradt a szülő, amikor a kamasz vallana, akkor fáradtan kell figyelni rá.”

Az igazgatónő továbbá azt is kiemelte, hogy a gyerekeknek tisztában kell lenniük a jogaikkal is, hiszen az internetes bántalmazás bűncselekménynek számít, nem kötelesek eltűrni. „A szülők sokszor maguk is tájékozatlanok ezekkel a jelenségekkel kapcsolatban. Sokat tehet az iskola avval, ha időről időre beszélgetéseket szervez a gyerekeknek az internet nyilvánosságának természetéről. Ebben informatikusok, kommunikációs szakemberek, pszichológusok, szülők, rendőrök is tudnak segíteni” – hangsúlyozta Kézdy Edit

image-from-rawpixel-id-104059-jpeg.jpg

Biblikus és dramatikus megközelítés.

A Kőszegi Evangélikus Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium az elmúlt tanévtől kezdve tette rendszeressé a tanulók számára a saját fejlesztésű biblikus osztályfoglalkozásait. Ezeken az alkalmakon több ízben is visszavonulnak három-négy órára, hogy különleges, a fiatalokat érintő és néha húsba vágó témákat vegyenek górcső alá. Ezek között szerepelt a Zaklatás-kirekesztés című, mobbing-bullying-cyberbullying (talán pszichoterrornak-megfélemlítésnek-internetes zaklatásnak írhatjuk le a kifejezéseket) témát feldolgozó tréning is. Ez a foglalkozás, ugyanúgy, mint a többi, biblikus megközelítésű volt, és a korosztálynak megfelelő önismereti, dramatikus csoportmódszerekkel dolgozták fel a témát. A szituációs gyakorlatok révén a diákoknak lehetőségük volt megismerni a zaklatás mindegyik nézőpontját, így érzékenyebbé váltak a mobbing-bullying szereplőinek helyzetére, motivációira, érzéseire – mesélte Zsóri-Ments Orsolya, az intézmény iskolalelkésze, valamint Gombos Ágnes hittanár-nevelőtanár, mentálhigiénés szakember. A foglalkozásokon a diákok teret kaptak a saját élményeik megosztására is. A feldolgozás során a tanulók rácsodálkozhattak, hogy a Biblia még ebben a témában is fontos iránymutatást adhat.

„Nagy lehetőség rejlik a nevelést segítő, támogató alkalmakban – emelte ki Őze Sándorné is, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium irodalom és történelem szakos tanára. – Ilyenek lehetnek az áhítatok, a csendesnapok, de természetesen a drámapedagógiai eszközök alkalmazása is hatékony tud lenni. Kiemelném a Káva Színház tevékenységét, amely sajátos programjaival teszi lehetővé sokféle konfliktus, bonyolult helyzet, kérdés megértését.”

Észrevétlen gyötrés

Az életkori sajátosságok kapcsán Őze Sándorné elmondta, hogy tapasztalatai szerint a tizennégy éves kor a vízválasztó a zaklatások jellegében és mértékében. „A jelenséghez sok életkori sajátosság kapcsolódik: gyakoribb a tizennégy év alatti korosztály tagjai között, ritkább, de esetenként mélyebb, súlyosabb a tizennégy év felettieknél. A kiskamaszok gyorsan képesek szembefordulni egymással, nagyon erős a csoport hatása, könnyen kialakulhatnak, elterjedhetnek egy-egy gyerekkel szemben előítéletek, torz képzetek, és hevesen, megfontolás nélkül tudnak bántani is.”

A pedagógusok és a szülők számára nehezebben felfedezhető a tizennégy év felettieknél előforduló bántalmazás. „Kevésbé észrevehetően gyötrik egymást, és a sértettek nagyon ritkán fordulnak felnőtthöz segítségért.

Sajnos a bántalmazás jellemzően éppen a viselkedési zavarokkal küzdők ellen irányul. Hallássérültekkel, gyengénlátókkal szemben tud nagyon segítőkész lenni egy gimnazista közösség, de az autisztikus, erősen befelé forduló vagy eltérő szociális hátterük miatt szorongó társaikkal szemben olykor megdöbbentően kegyetlenek is lehetnek” – számolt be tapasztalatairól Őze Sándorné.

További problémát jelenthet, hogy a diákok ritkán fordulnak a pedagógusokhoz segítségért, gyakran osztálytársakon vagy a szülőn keresztül érkeznek a vészjelzések. „A zaklatási ügyeket a gyerekek nyilvánvalóan igyekeznek maguk között intézni. Arra kell törekednünk, hogy legyenek olyan kapcsolatban az osztályfőnökkel vagy valamelyik tanárral, hogy jelezzék, ha komoly baj van. Nagyon jó lehetőséget nyújtanak a tanórákon kívüli programok, kirándulások, métázások, osztálybulik, csendesnapok, olyankor kötetlenebbül lehetnek együtt a tanárok a gyerekekkel. Ezeken az alkalmakon a pedagógusok meg tudják figyelni a csoportban alakuló kapcsolatokat és azoknak a kóros formáit is” – mondta el Kézdy Edit.

Iskolai légkör és közérzet

A témával foglalkozó szakemberek szerint nincs két egyforma iskola abban a tekintetben, hogy a zaklatás milyen formában és arányban van jelen, ám nemzetközi kutatások mégis úgy említik az iskolai klímát, mint a zaklatást befolyásoló tényezőt. Az iskolai klíma nem feltétlenül attól lesz rossz, hogy többen vonódnak bele a zaklatásba, hanem a negatív légkör is befolyásolja a zaklatást. Vagyis a negatív klíma egyik tünete maga az iskolai zaklatás körforgása. A légkör olyan atmoszférát, speciális környezeti tényezőt jelent, amely hatással van a benne részt vevőkre, de ez fordítva is igaz, hiszen a személyek ugyanúgy alakíthatják a környezetüket.

Itt lényeges szerepe van a pedagógus személyiségének, követelményeinek, illetve a társas kapcsolatoknak is. Egy 2009-es, Hajdú-Bihar megyében ezerhat ötödik és hetedik osztályos tanulóval végzett reprezentatív vizsgálat szerint a zaklatás szintje kapcsolatban áll az osztályban uralkodó légkörrel, a diákok közérzetével. Ebből is észrevehető, hogy a bántalmazás nem egyéni, hanem osztályés iskolaszintű probléma. Az osztályban előforduló zaklatás szintjei kedvezőbbek ott, ahol a gyerekek közérzete is jobb, és fordítva, ahol a zaklatás magasabb szintű,
ott rosszabb a közérzet megítélése is. Az eredmények a kutatóknak azon felvetését igazolták, hogy a zaklatás összefügg a közérzettel.

A kulcs a kölcsönös bizalom. A megkérdezett pedagógusok egybehangzó véleménye szerint a kommunikáció elengedhetetlen fontosságú. A gyerekek természetesen bármikor fordulhatnak a felnőttekhez segítségért, de a kulcskérdés az, hogy megvan-e a bizalmi kapcsolat. A szülők is ugyanígy fordulhatnak segítségért a pedagógusokhoz és egymáshoz.

„Volt rá példa, hogy egy szülő felállt a szülői értekezleten, és megkérdezte, tudnak-e a szülőtársak arról, hogy az ő lányának a képei alá mindig disznóságokat írnak az osztálytársak. A szülőtársak természetesen mit sem tudtak erről, de kialakult egy jó beszélgetés a szülőin és gondolom, az otthonokban is, mert a zaklatás aztán abbamaradt” – mesélt el egy jól végződő történetet Kézdy Edit.

A bántalmazások megelőzésében alapvető szerepe van az érzékenyítésnek. Az esetleges hiányosságok, a testi vagy a szellemi adottságok elfogadása csak úgy lehetséges, ha arról nyílt és őszinte párbeszéd alakul ki, elsődlegesen a szülő és a gyerek között. Az internet veszélyeire is fontos felhívni a gyerekek figyelmét, hogy képesek legyenek maguk jelezni az általuk tapasztalt vagy velük megtörtént problémás eseteket.

UPDATE: Az iskolai agresszióról készült honlap

Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium egyik tanára, dr. Batár Levente létrehozott egy olyan honlapot, amelyen az iskolai agresszió témáját járja körül. A honlapon megosztotta sok-sok szakember (pl. kutatók, oktatók, pszichológusok, pedagógusok, szociális munkások) ismeretét, és közkinccsé tett tapasztalatokat és jó gyakorlatokat. Célja, hogy támogassa a megelőzést, egyúttal segítsen a bajbajutottakon. A honlap itt érhető el.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr8814259651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.