Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Mekkora az egyház és a keresztény kultúra társadalomformáló szerepe?

2018. szeptember 19. - KötőSzó

Telt házas, hiánypótló beszélgetés zajlott múlt szerdán a jezsuita Párbeszéd Házában, amely a politika és katolicizmus kapcsolatát járta körül Sólyom László volt köztársasági elnök vezetésével. Habár a beszélgetés a katolikus egyház és a politika kapcsolatáról szólt, érdekes tanulságokkal szolgálhat a protestáns egyházak számára is. A Magyar Kurír beszámolójának kivonatát néhány – helyi tudósítónktól származó – kiegészítéssel közöljük.

Szöveg: Kötőszó/Magyar Kurír | Fotó: MTI

Politika és katolicizmus kapcsolatáról beszélgetett a Párbeszéd Házában szeptember 12-én Török Csaba teológus, egyetemi tanár, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) televíziós referense és Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politológia Tanszékének vezetője, Bölcsészettudományi Karának volt dékánja. Az Eötvös József Csoport által szervezett kerekasztal-beszélgetést Sólyom László volt köztársasági elnök vezette, aki bevezető gondolataiban sok izgalmas kérdést vetett fel, elsősorban a keresztény kultúra kérdéskörével kapcsolatban – olvasható a Magyar Kurír beszámolójában.

Sólyom László kiemelte, hogy a keresztény kultúra védelme a magyar Alaptörvénybe is bekerült. Idézte azokat az érveket, amelyek ezt a kitételt alátámasztják – hogyha nem vigyázunk, Európa nem keresztény kultúrájú, hanem multikulturális, kevert népességű, kevert társadalmú kontinens lesz, ami csak egy átmenet, egy katalizátor-időszak, mert a későbbiekben a muzulmán kultúra és a muzulmán civilizáció lesz az, amelyik uralja majd térségünket. A volt köztársasági elnök szerint ugyanakkor elsősorban azt kellene tisztázni, mit jelent valójában a keresztény kultúra. Ennek meghatározásánál a szabadságot, a biztonságot, az emberi méltóságot, a nők egyenjogúságát szokták említeni, hozzátéve a hagyományos családmodell védelmét. Sólyom László szerint azonban ezek az értékek – az utolsó kivételével – minden európai országban elfogadottak, függetlenül attól, hogy a kereszténységről mi a felfogásuk. A volt köztársasági elnök úgy látja, hogy nem lehet megfeledkezni arról a három évszázadról sem, melynek során a szekularizáció hatott az európai gondolkodásra. Vagyis az Alaptörvény azt a keresztény kultúrát védelmezi, mely sokkal inkább szekulárisnak nevezhető.

De vajon Magyarország kultúráját el lehet-e választani Európától? Lehetséges-e keresztény kultúra hit nélkül? Lehetséges-e keresztény kultúra ott, ahol a társadalom nagy része nem gyakorolja a vallását? Lehet-e a keresztény jelképeket profán módon, állami szimbólumként használni? Meg lehet-e védeni Magyarországot a kívülről érkező hatásoktól? Körülírható-e a keresztény kultúra pontosan, hiszen az napjainkban is változóban van?  

Sólyom László szerint a mai kereszténységet egyre kevésbé határozza meg Európa. Nemcsak a hívek, de a papok számának csökkenése is ezt jelzi. Ezen a ponton felhívta a figyelmet arra is, hogy az afrikai kontinensen például egyre növekszik a keresztények száma, ám jellemzően nem a katolikus egyház híveit gyarapítja.

„Ha egy politikai erő a maga legitimációjára próbálja felhasználni a kereszténységet, az nem hitbéli buzgóság” – mondta a beszélgetés során Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politológia Tanszékének vezetője. Botos Máté később arra is utalt, hogy a 19. században a társadalom is elvált az egyháztól.

Kelet-Európában a változást a diktatúra erőszakkal kényszerítette ki. Magyarországon sokan azt várták, hogy a rendszerváltás után eljön a vallásosság reneszánsza. Ma azonban igen nehéz pontosan meghatározni, ki is tekinthető vallásosnak. Ugyanakkor az egyház számára azok az értékek a fontosak, melyek nem mérhetők.

Az elvilágiasodás a keresztény Európában kezdődött el: Descartes az első, aki szétválasztja a racionális és az irracionális területet. Érdekes, hogy a kereszténység mellett a zsidó vallást is elérte a szekularizációs folyamat. A jövő kérdése, hogy az iszlám vagy a többi vallás is átesik-e majd ezen a változáson.

Török Csaba fontos megjegyzése volt, hogy a katolikus teológia kifejezetten ellene megy a nemzeti, nyelvi alapú egyház létrehozásának. Kifejtette, hogy a 20. századi teológia szerint a katolikus szót már nem elég ’egyetemes’-ként fordítani. Az eredeti görög szó jelentése: ’az egész befoglalása’, ’teljes vagy egész szerinti’. Mindez jelöli azt is, hogy a keresztény vallási tanítás sem korszakhoz, sem nemzethez nem köthető. Ezért is Magyarországi Katolikus Egyház a hivatalos megnevezés, nem pedig Magyar Katolikus Egyház.

A magyarországi viszonyokat taglalva Török Csaba azt is hangsúlyozta, hogy az egyházi intézményrendszer túlnyújtózott azon a kereten, mely a vallásos emberek számából következne.

Minden olyan akció és reakció, mely a félelemből fakad, rossz irányba fog vezetni. Felvetette, hogy mitől kellene megvédeni a keresztény kultúrát, mi az, amitől valójában félnek az egyházak, és ami miatt az államtól várják a biztonságérzetet?

Hangsúlyozta, hogy a pápa nem fél, már csak azért sem, mert Jézus is azt mondta, ne féljünk. Ugyanakkor a Szentszék arra ösztönöz, hogy a politika és az egyházi szolgálat ne kapcsolódjon össze.

Török Csaba a hallgatóság soraiból érkező kérdésre válaszolva még három területet említett. Az egyház mindig különbséget tett a vallás- és a hitoktatás között. Utóbbi csak a plébánián folyhat. A második felvetés, hogy az egyházjog szerint a templomi házasságkötés nem nyerhet állami elismerést. Ez azért sem lehetséges, mert az állami törvények szerint lehetséges a válás (a katolikus egyházjog szerint nem - a szerk.). A harmadik terület a halálbüntetés támogatása, melyet az egyház megengedhetetlennek tart, „mert megtámadja az emberi személy sérthetetlenségét és méltóságát”. Kívülről sokak számára talán úgy tűnik, a katolikus egyház hatással tud lenni a politikai, gazdasági döntésekre. Az egyház társadalom- és közgondolkodás-formáló ereje azonban igen csekély.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr5814247099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.