Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Mi történik, ha gyermeket vállal egy lelkész?

2018. június 01. - KötőSzó

Egy gyermek érkezése nemcsak testi és lelki felkészülést igényel a szülőktől, hanem megváltoztatja a család pénzügyi helyzetét is. Míg az állami támogatások rendszere viszonylag ismert, addig sokszor kerül elő a kérdés, hogy kapnak-e gyedet, gyest a lelkészek is? Ki látja el a szolgálatot a településen, ha a lelkésznő szülési szabadságra megy? Illetve lelkésszé avatható-e egy végzett teológushallgató, ha éppen babát vár? Ezeket a kérdéseket jártuk körül lelkészekkel, édesanyákkal és édesapákkal.

Szerző: Kovács Barbara

pexels-photo-734541.jpeg

„Nem olyan régen léteznek főállású, ordinált lelkésznők. Kezdetben vagy lelkész volt a házastársuk, vagy egyedülállók voltak. Egészen kivételesnek számított a nem lelkész házastárs, és ez egészen a közelmúltig így is volt. A lelkész házastárs »automatikusan« belépett a csecsemőt gondozó lelkésznő helyére, illetve egyszerűen házon belül megosztották a feladatokat” – meséli el Szabóné Mátrai Marianna lelkész arról az időszakról, amikor a támogatás rendszere még nem volt kidolgozott. Ez idő alatt az önkéntes segítség, az összefogás nagy szerepet kapott. A környékbeli lelkészek a testvériség jegyében átvállalták a gyermeket gondozó kolléga feladatait, és a gyülekezet tagjai is igyekeztek segíteni a gyerekfelügyeletben.

A szabályozás első lépésére 2006-ban került sor, amikor a Déli Egyházkerület felügyelőjévé megválasztották Radosné Lengyel Annát.

„Még alig száradt meg a tinta az első felügyelői aláírásom után, amikor azzal keresett meg engem egy lelkésznő, hogy a család fontosságáról prédikál, mégsem tud otthon maradni a gyermekével, mert egy hónappal szülés után vissza kell állnia a munkába. Tudtam, hogy a család és a hivatás között őrlődve egyikre sem tudnak igazán koncentrálni. Mivel a lelkészek amúgy sincsenek sokan, a lelkésznők pedig egy még szűkebb réteg, ezért azt gondoltam, hogy miért ne lehetne nekik megadni azt, ami jár?”

– mondta el a felügyelő. A törvényi szabályozás nagyon gyorsan, alig néhány hónap leforgása alatt megszületett, 2007 áprilisától már hat hónap szülési szabadság illette meg a lelkésznőket, ez pedig néhány éven belül tovább bővült, 2014-től már a gyermek két éves koráig lehetett igénybe venni ezt az időszakot.

Bár az állami támogatások egy részére (táppénz, csed, gyed) a lelkészek ma sem jogosultak, az evangélikus egyház fenntart egy szolidaritási alapot, amelyből egy vagy két évig támogatja a gyermeket váró lelkészeket, attól függően, hogy mennyi időre kérik szolgálatuk szüneteltetését. Emellett a püspöki hivataltól egy egyszeri támogatást is kap a család, világi részről pedig a családi pótlékot és a gyermek két- és hároméves kora közötti gyest lehet igényelniük. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a gyermekáldási támogatás csak akkor igényelhető, ha a lelkész aláírja, hogy ebben az időszakban nem folytat keresőtevékenységet. Látható tehát, hogy a rendszer mára nagyon jól szabályozott, sok lehetőséget biztosít az ezt a hivatást végzők számára, ugyanakkor a gyakorlatban családonként eltérő megvalósítási módokat láthatunk.

Románné Bolba Márta, a józsefvárosi evangélikus gyülekezet lelkésze egy négy- és egy kétéves kisfiú édesanyja. Kezdetben néhány hónapig pesti kollégái felváltva tartották az istentiszteleteket, majd állandó helyettest kapott. A második évtől azonban részmunkaidőben tért vissza, ma pedig már újra teljes állású lelkész. Számára a hivatás és a család szorosan összefonódik. „A férjemmel a háztartás és a gyereknevelés feladatait igyekszünk kiegyensúlyozottan elosztani. Az énidőre, rekreációra nagyon kevés idő marad, de mivel nagyon szeretem, amit csinálok, engem a munka is feltölt. Nagyon kedves, zárt udvarban élünk, ahol a gyerekek védett és szeretetteljes közösségben nőhetnek fel, és a gyülekezeti alkalmaink nagy része is kifejezetten családbarát.”

A lelkésznőknek viszonylag nagy szabadságuk van abban, hogy eldöntsék, hogy milyen hamar szeretnének visszaállni a munkába, és kezdetben mennyit szeretnének vállalni. Mivel a szolgálati lakást a gyermekgondozási időszak alatt továbbra is használhatják, így a gyülekezettel való kapcsolat nem szakad meg, hanem a szolgálat éveihez hasonlóan a közösség tagjai maradnak. „Úgy terveztem, hogy a gyerkőc mellett majd besegítek néha. Erre meg is lenne a lehetőségem a gyülekezetben, viszont a baba gondozása annyira lefoglal, hogy nem lenne egyszerű készülni. Ezért én most élvezem, hogy itthon lehetek, de tartom a kapcsolatot a gyülekezettel, és nyitott vagyok arra, hogy bármikor helyettesítsek, ha szükség van rá”mondja el Hevér Beatrix bonyhádi lelkész, aki kilenc hónapos kisfiával maradt otthon.

A világi munkakörben dolgozókhoz hasonlóan ma már nemcsak az édesanyák maradhatnak gyesen, hanem az édesapák is. Mesterházy Balázs harkai lelkész kisfia egy- és kétéves kora között vette igénybe ezt a lehetőséget, bár mivel akkoriban intézményi lelkészként dolgozott, ő az állami szabályoknak megfelelően gyedet kapott. Mint elmondta, több tényező is motiválta a döntését, egyrészről felesége munkahelyi helyzete, másrészről pedig kiégéshez közeli lelkiállapota is arra ösztönözte, hogy ő maradjon otthon. „Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem volt egy otthon ülős év a számomra, sőt! A feleségem mindig úgy fogalmaz, hogy »Balázs volt gyeden«, de az nem igaz, hogy »Balázs volt otthon a gyerekkel«. Kétségtelenül hihetetlen kreatív év lett ez számomra, és olyasmikre volt időm, amikre munka mellett biztosan nem maradt volna energiám. Megírtam egy tankönyvet, elkezdtem a mentálhigiénés képzést, és az egyházunk nevelési és oktatási bizottságának továbbra is tagja maradtam. Azt gondolom egyébként, hogy ez az év a kisfiammal való kapcsolatomat hihetetlenül megerősítette, bár azóta is igyekszem gyermekeink életének minden területén aktívan részt venniemlékszik vissza Balázs.

A már lelkészi hivatást gyakorlók számára tehát többféle lehetőség áll nyitva, hogy megtalálják az egyensúlyt a család és a munka a között. Ugyanakkor kivételes esetekben előfordul, hogy a kismama teológushallgató, vagy épp ordináció előtt álló lelkészjelölt. Szolgálatba állítható-e valaki, aki épp gyermeket vár? A nyugati egyházkerület püspöke, Szemerei János így mesél erről: „Kerületünkben idén van egy hatodéves lelkészjelöltünk, aki kisbabát vár, és reménységünk szerint hamarosan egészségesen megszületendő gyermekével gyesre készül. A szolgálatba állításról egyházunk ősi rendje szerint az illetékes püspökök felelőssége dönteni. Ilyenkor több szempontot is meg kell vizsgálni, a tanulmányi feltételek mellett a hitbeli elköteleződést és a mentális stabilitást is figyelembe vesszük. Természetesen igyekszünk figyelni a személyes adottságokra és a magánéleti szempontokra is. Az egyház kisgyermekek születésekor átmenetileg felszabadítja az érintett lelkészeket szolgálati kötelezettségeik alól, és rendszeres támogatást biztosít számukra, hogy a legfontosabb időszakban kicsi gyermekük mellett lehessenek, ugyanakkor az állami törtvényekkel összhangban a támogatási időszakban szigorúan korlátozza a munkavégzést. Ilyen értelemben az ordináció – mint szolgálatba állítási alkalom – és a gyes – mint a szolgálat felfüggesztése – egymással szemben állnak. A közvetlenül szülés előtt álló lelkészjelölt ordinációját nem tartom időszerűnek, mert egy olyan általa vállalt – egyébként Isten teremtési rendjéből jövő és örvendetes -– életállapotban van, ami a teljes embert kívánó lelkészi szolgálat ellátásában pillanatnyilag testileg, lelkileg és jogilag is akadályozza őt. A végleges döntés még nem született meg, de egy olyan megoldáson gondolkodom, ami valamennyi érintett számára megnyugtató.”

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr414015730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.