Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Ne maradjon le a lélek a civilizációs versenyben

Interjú Soltész Miklós államtitkárral

2018. április 03. - KötőSzó

Az okozza az európai kereszténység hanyatlását, hogy feladjuk alapvető értékeinket – jelentette ki az Evangélikus.hu-nak Soltész Miklós. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az egyházak és általában az egyházban élők közös felelőssége, hogy a működésükkel és egyéni életük példájával mennyiben járulnak hozzá zsidó-keresztény alapokra épülő kultúránk megmaradásához.

Szerző: Illisz L. László

20180327_ktp_0054_preview.jpeg

– Milyen stratégia mentén alakították az elmúlt két ciklusban a kormány egyházpolitikai tevékenységét?

– A két világháború pusztítását követő, az országot megcsonkító trianoni békediktátum alapvetően és máig hatóan meghatározta Európa és a benne élő nemzetek jövőjét. A náci és a kommunista diktatúrák mindent elkövettek a vallás visszaszorítása érdekében, hogy mást ne mondjak, Rákosi Mátyás éppen hetven évvel ezelőtt záratta be a felekezeti iskolákat, az egyházi működtetésű kórházakat, szociális intézményeket. Mindehhez járult még, hogy a liberalizmus az elmúlt évtizedekben beszivárgott Magyarországra is. Ennek a demokrácia szempontjából persze voltak előnyei, de tény, hogy ez az ideológia következetesen erősítette és erősíti ma is a vallásellenességet, igyekszik háttérbe szorítani az Európa évezredes fundamentumát adó, zsidó-keresztény kultúrára épülő gondolkodást. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a kormány elmúlt nyolcéves, egyházakat érintő tevékenységét, akkor úgy gondolom, szembeötlő a változás a korábbi időszakhoz képest.

– Milyen konkrét intézkedéseket tud említeni?

– A demográfiai folyamatokra válaszul kialakított családpolitikai támogatások rendszere illeszkedik az egyházpolitikai szándékainkhoz, és biztos vagyok abban, hogy ezek a döntéseink a hívő emberek számára is elfogadhatók. Az is igazolja ezt, hogy a kormány konkrét családpolitikai döntéseit az egyházak munkája is támogatta, hiszen a közösségek erősítése, a családban élés vagy éppen a gyermekvállalás értékeinek bemutatása szorosan illeszkedik az evangéliumi, krisztusi tanításhoz. Úgy gondolom, ezen a területen az elmúlt nyolc év alatt pozitív irányba mozdult el a társadalom: negyvenöt százalékkal nőtt a házasságkötések, húsz százalékkal csökkent a válások száma, és húsz százalékkal, 1,24-ről 1,5-re nőtt a termékenységi ráta. Az egyházak felől nézve különösen fontos, pozitív üzenet, hogy nyolc év alatt negyedével, negyvenezerről harmincezerre csökkent az abortuszok száma.

– Az állam érezhetően egyre több teret enged az egyházak működésének, különösen az oktatás és a szociális ellátás területén. Csak az olyan, nehezen megoldható feladatoktól igyekeznek szabadulni, mint például a hospice-ellátás, vagy többletértéket látnak ezeken a területeken az egyházi tevékenységben?

– A kommunista és a liberális ideológiák igyekeztek minél jobban a templomok falai közé szorítani az egyházakat. Ehhez képest az elmúlt két kormányzati ciklusban a köznevelésben megduplázódott az egyházi jelenlét, vagyis amíg 2010-ben száztízezer gyermek járt felekezeti oktatási intézménybe, addig ez a szám mára eléri a kétszázhúszezret. De ugyanígy megduplázódott, huszonhárom százalékra nőtt a szociális ellátásban az egyházi jelenlét, a gyermekvédelem területén az egyházak tevékenységének aránya már meghaladja a negyven százalékot. Hiszek abban, hogy a kereszténység értéket teremt Európában, és ez az értékrend biztosíthatja a kontinensen élő nemzetek megmaradását a legfontosabb megtartó erőként. Az oktatás, a szociális ellátás, illetve az egészségügy területén végzett egyházi munka missziós tevékenység is. Az elvégzett munkával és persze Jézus Krisztus tanításának és mintát adó életének követésével meg lehet szólítani a fiatalokat, az időseket, a betegeket és általában a rászorulókat. Egyre több orvos állítja, vallja, hogy a gyógyulás folyamatának csupán egy része a szorosan vett terápia, a gyógyítás lelki háttere legalább ennyire fontos. Úgy gondolom, hogy ez az összes, az egyházak által végzett munkaágra igaz. Az evangéliumi lelkülettel végzett szolgálat olyan többlet, melynek komoly ereje van.

– Azt mondta, hogy a zsidó-keresztény hitre épülő kultúra lehet Európa megtartó ereje. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a kontinens országaiban erősödik a szekularizáció. Miért hanyatlik az európai kereszténység?

– Az a baj, hogy önként feladjuk alapvető értékeinket. A kommunizmus direkt módszerekkel irtotta a vallást, lerombolták a templomokat, kivégezték, deportálták a papokat, üldözték vagy diszkriminálták a hívő embereket. A liberalizmus jóval rafináltabb eszközökkel igyekszik átalakítani az európai társadalmakat. A keresztény egyházak, főként Nyugat-Európában, az elmúlt évtizedekben folyamatosan hátráltak a liberális nyomás elől.

– Miért teszik ezt? Hová lett belőlük, belőlünk az erő?

– Óriásit változott a világ az elmúlt évszázadban. A média szinte korlátlan befolyása uralja a mindennapjainkat, manipulálják az információkat, és ezeken keresztül az egyéni és persze a kollektív tudatot.

– Mindezért én nem hibáztatnám egyedül a médiát.

– Szó sincs erről! Szerintem az egyházak Nyugat-Európában például nem álltak ki kellő erővel a család, férfi és nő kapcsolatának alapvető, az evangélium tanításán alapuló értékei mellett. Dániában például az államvallásnak számító lutheránus felekezet egyházkerületei közül csak egy tagadta meg annak az állami döntésnek a végrehajtását, hogy azonos nemű párok is egyházi esküvőt tarthassanak. Tették ezt annak ellenére, hogy ez alapvetően mond ellent a természet törvényeinek és a Biblia tanításának. Ez csak egy példa, de ez a hátrálás egyaránt igaz más, nyugat-európai egyházakra is. Sorra zárnak be például Németországban templomokat, melyekből szórakozóhelyek, múzeumok vagy éppen mecsetek lesznek.

20180327_ktp_0070_preview.jpeg

– Az egyházak feladják értékeiket, a civilizációs környezet pedig szédítő iramban változik. Nem lehet, hogy a digitális korban élő emberben egyszerűen csökken a spiritualitás iránti igény?

– Olvastam olyan kutatást, amely szerint az emberek túlnyomó többsége másban is hisz, hinni akar, mint az anyag feltétlen uralma. A lélek létezését a nem hívő emberek sem szokták vitatni. De mondok mást: a Magyarországon élők nyolcvan százaléka nem vitatja, hogy a kereszténység érték. Vagyis az igény szerintem igenis érzékelhető.

– Ha igény van és kínálat is van, miért gyengül mégis a vallási jelenlét? Ez a hitéletet szervező, irányító egyházak felelőssége, vagy inkább az egyes emberen múlik a megmaradás?

– Mindkettő igaz. XVI. Benedek pápa azt mondta, hogy a 21. században a technika fejlődése az emberiség minden korábbi tapasztalatát meghaladó mértékben felgyorsult, a lelki élet viszont képtelen volt lépést tartani ezzel az irammal. Így szinte törvényszerű, hogy a spiritualitással foglalkozó egyházak lemaradtak a versenyben. Hallatlanul nehéz rávenni manapság az embereket arra, hogy megálljanak egy-egy pillanatra, magukba mélyedjenek, és meglássák mindazt, ami a felszín alatt rejlik. Vajon képesek vagyunk-e például egy súlyos betegségben meglátni azt, ami többé, jobbá tehet bennünket? Gondoljunk Szent II. János Pál pápára, aki élete utolsó szakaszában súlyos betegséggel küszködve, szenvedések közepette is ellátta szolgálatát, példát mutatva ezzel arra, hogy még így is jó az emberek között lenni, így is adhatunk azoknak, akiket szeretünk. Az egyházak, a vezetők és általában az egyházban élők súlyos felelőssége, hogy saját életükkel milyen példát adnak a körülöttük élő közösségeknek.

– Ehhez képest a népszámlálási adatok Magyarországon is a vallásosság egyértelmű háttérbe szorulását mutatják. Mit lehet tenni ez ellen? Egyáltalán feladata az államnak, hogy beavatkozzon ezekbe a folyamatokba?

– Kormányzati szinten nyilván nem szólhatunk bele az emberek hitéletébe. Ugyanakkor az egyházak működési lehetőségeinek biztosításán, javításán keresztül indirekt módon hatással lehetünk ezekre a folyamatokra. A felekezeteknek nyújtott állami támogatásokkal segíthetjük, hogy az egyházak valódi feladataikkal, a lelkek gondozásával, a misszióval, a közösségépítéssel foglalkozhassanak. Ezért is igyekezett a kormány az elmúlt két ciklusban minden segítséget megadni a vallási közösségeknek.

– Az egyházak működését segítő állami források odaítélésének gyakorlatában szembetűnő, hogy a kormány messze számarányukon felül támogatja a katolikus, illetve református kezdeményezéseket. Miért van ez?

– Mire gondol?

– Múlt év decemberében például a református egyházat közel hatvanmilliárd forinttal támogatta az állam. Ehhez képest a Magyarországi Evangélikus Egyháznak kilencszáztízmillió forint működésre szánt forrást juttattak.

– Úgy gondolom, hogy az állami források elosztásának arányait csak a nyolcéves kormányzati gyakorlat egészét tekintve lehet megítélni. Állítom, hogy a juttatások aránya megfelel a hazai felekezetek számarányain belüli megoszlásnak.

– Az elmúlt két kormányzati ciklusban összesen nyolcmilliárd forint körüli működési támogatást juttattak az evangélikus egyháznak, ugyanakkor az előbb említett döntéssel 2017 decemberében csak az egyik református egyházkerület tizenkétmilliárd forintot meghaladó forráshoz jutott. Ön szerint ez is megfelel a felekezeti számarányoknak?

– Múlt év végén a reformátusok által megkezdett óvodaépítési program támogatására jelentős forrásokat biztosított a kormány. Ugyancsak várható egy ilyen katolikus program, és remélhetőleg lesz hasonló evangélikus kezdeményezés is, és azt is tudjuk majd támogatni. Kormányzásunk alatt mindenkor ügyeltünk arra, hogy az egyház-finanszírozás területén betartsuk a szentszéki megállapodásban foglaltakat. Támogattuk a budapesti Insula Lutherana megújulását, a győri evangélikus központ felújítását, és jelenleg is zajlik a békéscsabai evangélikus templom és gyülekezeti ház állami támogatással is megvalósuló felújítása, sőt a szórványban dolgozó evangélikus lelkészek munkáját külön támogatással segítettük. Csak a békéscsabai támogatás nyolcszáznyolcvanmillió forint összegű. Ezek csak kiragadott példák, de a szándékot szerintem jól mutatják. Hozzáteszem, számos támogatás a közfeladat-ellátáshoz kötődik, így amelyik egyház például sok iskolát tart fenn, értelemszerűen több támogatást kap ezek felújítására.

– Ha újra bizalmat kapnak a szavazóktól, tervezik, hogy változtatnak az egyház-finanszírozás rendszerén?

– Nem gondolom, hogy jelentős változásra volna szükség. A hatályos vatikáni megállapodás világosan kijelöli az egyházak állami támogatásának kereteit. Mi, ellentétben a hazai baloldali politikai erők korábbi politikai gyakorlatával, a jövőben is a hitélet erősítésén fogunk fáradozni. Tizennégy évvel ezelőtt az egyházi iskolák tanárai és diákjai azért tüntettek, mert a szocialista-liberális kormány csökkentette, illetve nem biztosította számukra a törvényesen járó forrásokat. Úgy gondolom, ennek fényében is érdemes mérlegre tenni mindazt, amit az elmúlt nyolc év kormányzása alatt az egyházakért, a hitélet támogatásáért tettünk.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr3413801158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Angéla Patay 2018.04.03. 20:32:02

A magyarországi kereszténység hanyatlását az eretnek gnoszticizmus okozza.
Kérjük Jézus Krisztus Egyházát – Urunk varratlan köntösét –, segítsen.
Ne engedje, hogy a gnózis beszennyezze a kereszténységet!
youtu.be/xhaPG_Cy1_o
docdro.id/nF47TFU