Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Fabiny Tamás elnök-püspök gondolatai az első téli olimpiai aranyról

2018. február 26. - KötőSzó

Pál apostol így ír 1Kor 9,24-ben: „Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek.”

Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök jegyzete – elhangzott 2018. február 25-én a Kossuth Rádióban.

debre20180222054_2000.jpg

Pál apostol szemmel láthatóan szerette a sportot. A folytatásban a vívás és a bokszolás képeit használja: érződik, hogy személyes tapasztalatai lehetnek ezekről a sportokról. Bizonyára ott ült Korinthus vagy Efezus stadionjának lelátóján, és Athénban közelről ismerhette az ókori olimpiai játékok világát. Azt hiszem, ha ma élne Pál apostol, kedvét lelné a mai sportokban is. A bundázást és a doppingolást persze mélyen elítélné, hiszen ebben az igeszakaszban is hangsúlyt tesz a szabályszerű versenyzésre. Pál, a korabeli világpolgár talán ellátogatna a modern kori olimpiai játékokra is. Mediterrán környezetből érkezve persze vacogna a koreai Pjongcsangban, de a gyorskorcsolyázás látványa mindenért kárpótolná. Ott is mondaná, hogy az 5000 méteres váltóversenyben csak egy csapat nyeri el a versenydíjat.

A folytatást már mi mondtuk a négy magyar fiúnak: „Úgy fussátok, hogy elnyerjétek”, vagyis hajrá, magyarok!

És lássatok csodát, a mi fiaink lettek az aranyérmesek. Amire téli olimpián még soha nem volt példa.

Érdemes megtanulni a nevüket: Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Knoch Viktor és Burján Csaba. Legyen egyértelmű: mindannyian magyarok. Akik ennek a kis országnak szereztek dicsőséget. És akik persze arra is emlékeztettek minket – hiszen Pál apostol erről is ír –, hogy nemcsak a hervadó, hanem a hervadhatatlan koszorú elnyerésére is törekednünk kell. Vagyis nemcsak a versenypályán futunk, hanem a hitünket is meg kell harcolnunk.

Nagyszerű jelképnek érzem a csapatváltót. Mindenki kiadja magából a maximumot, de a másik támogatása nélkül semmire sem menne. A gyorskorcsolyában a váltás a szabály szerint érintéssel történik, a gyakorlatban a leváltott versenyző hátulról meglökve ad lendületet a váltótársának.

Csodálatos volt látni, ahogy Liu Shaoang lökést adott testvérének, Liu Shaolin Sándornak, vagy ahogy Viktor továbbsegítette Csabát. Csak együtt boldogulhattak, egymásra voltak utalva.

Figyeljünk e négy fiú példájára, tanuljunk tőlük. A mindennapok és a hitélet küzdelmei közepette adjunk lendületet a csapattársunknak. Hívő a hívőnek. Magyar a magyarnak. Csak együtt győzhetünk.

Pál apostolnak ezzel kapcsolatban is van tanácsa: „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.” (Fil 2,3-4).

Olimpiai bajnokaink: ti szemmel láthatóan ezt tettétek. Szép volt, fiúk.

Fotó: MTI

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr4613692660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.