Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Választás 2018: egyházpolitika a pártprogramokban

2018. február 15. - KötőSzó

Közelednek a választások, ezért utánanéztünk, milyen szerepet szánnak a különböző pártok – nyilvánosságra hozott programjaik alapján – az egyházaknak.

291309_szavazas.jpg

A történelmi egyházakra gyakran hivatkozó és szövetségesként tekintő kormánypárt a legszűkszavúbb ebben a kérdésben, ám ez nem csupán az egyházpolitikájukról mondható el: az elmúlt hetekben, hónapokban számos publicisztika született arról, hogy a Fidesz választási programjának egyelőre se híre, se hamva. Ugyanez mondható el a KDNP-ről is.

Egyáltalán nem foglalkozik az egyházakkal az MSZP választási programja.

A Jobbik 2014-ben markáns saját egyházpolitikai programmal állt elő, 2018-as programjukat nem találtuk meg.

A DK célkitűzéseiben az állam világnézeti semlegességét, az állam és az egyházak szétválasztását, a vallás szabad gyakorlását tartja „kiemelten fontosnak”. Hangsúlyozza a szabad véleménynyilvánításhoz és életfelfogáshoz való jogot mint az egyik legfőbb szabadságjogot. Szerintük az állam nem állhat közel egyetlen vallási csoporthoz sem, az „egyházak között elvi alapon nem szabad különbséget tenni”. Programja szerint a DK „nagyra értékeli az egyházak közéleti tevékenységét”, ugyanakkor indokolatlannak tartja a különbségtételt „az azonos tevékenységeket végző vallási csoportok, valamint a hasonló közfeladatokat ellátó nem állami intézmények között”. Azt ígérik, hogy visszaállítják az egyházi státusuktól 2011-ben önkényesen megfosztott közösségek jogait, és felülbírálják a vatikáni szerződést „a katolikus egyház különleges előjogainak megszüntetése érdekében”. Az egyházakra és egyházi személyekre adó- és járulékfizetés, valamint a mentességek terén ugyanolyan szabályokat érvényesítenének, mint minden más, nem állami fenntartású szervezetre és az ott dolgozókra. Javasolják az SZJA egy százalékáról történő rendelkezés szabályainak módosítását, mely szerint megemelnék – a Momentumhoz hasonlóan – az egyházaknak nyújtható támogatást két százalékra. Megszüntetnék az állami-önkormányzati oktatási intézményekben a kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatást, ezzel biztosítanák „az iskolák világnézeti semlegességét”. Programjukban fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy „a szakmai követelményekre, a pénzügyi átláthatóságra, az esélyegyenlőségre és az egyenlő jogokra vonatkozó törvényeknek és jogszabályoknak az egyházi oktatási, egészségügyi és szociális intézményekben is maradéktanul érvényesülniük kell”. Nem tartják elfogadhatónak, hogy „bármelyik polgárnak kényszerből, állami intézmény hiányában kelljen egyházi intézményt választania”.

Az LMP „szilárd jogi és gazdasági alapokra” helyezné az egyházak függetlenségét, programjuk a vallási közösségek értékteremtő és értékmegőrző tevékenységét hangsúlyozza. Az egyházak közfeladatokat ellátó intézményeinek finanszírozását illetően a szektorsemlegesség elvét követnék. Gondoskodnának az egyházak anyagi függetlenségéről, „hogy működésük és hitéleti tevékenységük ne függjön a mindenkori kormányzat jóindulatától. Ezt szolgálná az egyházak kárpótlásával kapcsolatban eddig történtek felmérése, a folyamat korrekt befejezése. Az egyházak bejegyzését a független bíróság hatáskörébe utaljuk.” – olvasható az LMP programjában.

Az Együtt programjának nincs külön egyházakra, vallási közösségekre vonatkozó fejezete, de az oktatás, a nemzetpolitika és a jogállamról szóló passzusok keretében tárgyal egyházakat érintő kérdéseket is. Ezek szerint megerősítenék az állam világnézeti semlegességét, az állam és az egyházak szétválasztását, és kárpótlással együtt visszaadnák az egyházi jogállást az ettől megfosztott kisegyházaknak. Egyenlőséget teremtenének az állami, alapítványi, magán és egyházi oktatás állami támogatását illetően – azonos feladatért azonos összegű finanszírozást tennének lehetővé. Hatályon kívül helyeznék a „vallásszabadságot sértő, nemzetközi vállalásainkkal ellentétes egyházügyi szabályozást”. A történelmi egyházak és a jelentős felekezeti közösségek fontos társadalmi szerepét elismerve elősegítenék „a kisebb, a Fidesz által egyházként megszüntetett vallási közösségek szabad működését”, új szabályozással és igazságszolgáltatási eszközökkel lépnének fel a bizniszegyházakkal szemben, valamint anyagilag kárpótolnák az egyházi státuszuktól jogtalanul megfosztott egyházakat.

Legrészletesebben a Momentum tárgyalja a kérdést, mely célkitűzései szerint visszaadná az egyházak függetlenségét az egyházi státusz kiterjesztésével, és segítené őket finanszírozási lehetőségeik bővítésében, például a harmadik egy százalék és az önkéntes egyház-finanszírozási rendszer bevezetésével.

Az Állam és egyházak alfejezetben a programadó kifejti, hogy „a magyar társadalom fontos részeinek és alakítóinak” tekinti a vallási közösségeket és vallásos embereket. „A közösségépítés, az erkölcsi nevelés, a jóra való törekvés mind olyan értékek, amelyek az egyházi közösségek sajátjai (...). A jelenlegi egyházügyi szabályozás és finanszírozási rendszer azonban kiszolgáltatottá teszi a vallási közösségeket a mindenkori kormánynak, és korlátozza a vallási élet sokszínűségét. Célunk, hogy az egyházak valóban független szereplők legyenek a társadalomban; hogy a pártpolitika ne avatkozhasson bele a vallásos közösségek életébe” – olvasható a Momentum programjában.

Hangsúlyozza továbbá, hogy a demokrácia szempontjából kulcsfontosságú az állam és az egyház közötti semlegesség. A Momentum hibának tartja a 2011-es egyházügyi törvényt, melynek hatályba lépésével sok értékes közösség hitéleti és karitatív munkája háttérbe szorult és ellehetetlenült az egyházi státusz megszüntetésével. Ezért kiterjesztenék az egyházi státuszt, az egyházak elbírálását pedig függetlenítenék a politikától. Emellett hangsúlyt helyeznének a vallásos és nem vallásos állampolgárok közötti párbeszédre. Ennek céljából egy Társadalmi Párbeszéd Hete elnevezésű rendezvényt kívánnának megvalósítani, valamint iskolai programsorozatot indítanának az ország vallási közösségeinek megismertetése céljából. Hosszú távú céljuk egy olyan egyház-finanszírozási rendszer létrehozása, amely függetlenséget biztosít az egyenlő jogokkal rendelkező egyházaknak, melynek módja azonban nem került részletezésre. Konkrét javaslatuk két tényezőből, önkéntes és a már említett SZJA-felajánlásokból állna.

A Momentum által elképzelt önkéntes egyház-finanszírozási rendszerben az állampolgárok az állami adórendszeren keresztül adományozhatnak az egyházaknak: „Regisztrációt követően az állampolgár bruttó jövedelméből az adón és a járulékokon túl a rendszer az állampolgár által meghatározott mértékű egyházi adományt is levonja és a választott egyház felé automatikusan továbbítja” – olvasható a Momentum programjában.

A Liberálisok párt sem foglalkozik külön fejezetben az egyházakkal, de két helyen említik őket. Programjuk szerint az szeretnék, hogy az egyházak létéről, vagy nem létéről ne a parlament, hanem a független bíróság döntsön. Illetve, kiegészítenék a leszakadó régióban működtetett önkormányzati iskolák forrásait, hogy az önkormányzatok ne kényszerüljenek arra, hogy iskoláikat az államnak vagy az egyházaknak ajánlják fel.

Amennyiben később bármelyik párt, amelyik még nem tette meg, egyházakat is érintő programmal állna elő, vagy meglévő programját ilyennel bővítené, cikkünket frissítjük.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr5913668600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.