Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Bionémet anyák vs. Mária és Erzsébet – női szerepek a reformáció tükrében

2017. május 31. - KötőSzó

Humorral és társadalomkritikával fűszerezte Margot Käßmann, a reformáció német nagykövet asszonya bibliatanulmányát, amelyet 2017. május 25-én tartott a Kirchentagon, a legnagyobb evangélikus szervezésű, német egyházi fesztiválon. A korábbi evangélikus püspök arra szólította fel a keresztényeket, hogy szeretettel, de megfelelő kritikával viszonyuljanak a világ dolgaihoz. Ehhez Máriát, Jézus anyját állította példának a hallgatóság elé.

Szöveg: Bolla Zsuzsanna | Forrás: evangelikus.hu margotkasman.jpgMargot Käßmann a pártok családpolitikai hozzáállásáról beszélt és arra tért ki, hogy annak idején saját bőrén kellett megtapasztalnia, hogy négygyermekes családanyaként mennyire csodabogárnak számított a német társadalomban. Manapság sincsen ez másképp, a német asszonyoknak sok esetben választaniuk kell a gyerekvállalás és a karrier között. Kritizálta azonban azokat az elképzeléseket is, hogy szorgalmazni kell a bevándorlókkal szemben a „bionémet anyák” gyerekvállalási kedvét ahhoz, hogy a német népesség demográfiailag túlszárnyalja a bejött migránsok számát. Ez ugyanis már szinte a korábbi náci propagandához hasonlít: „barna szél fúj innen elég erősen” – mondta utalva a náci párt színére.

Mária és Erzsébet találkozásáról (Lukács 1, 39-56) a bibilai szövegéből kiindulva elmondta, hogy a terhes Erzsébet mennyire örült annak, hogy Mária terhes, és nem kérdezte, hogy a gyermeknek ki is az apja. Ez szerinte a Willkommenskultur, azaz a menekültek befogadásának előszele. Az előadó szerint ez volt az első ökumenikus feminista találkozó is, kár, hogy manapság még a keresztény rendezvényekről is sokszor kihagyják a női előadókat. Majd hozzátette: ebben a bibliai szövegben sokkal több szó van a nőkről magukról, mint a teológuskonferenciákon. Ezt a szöveget nem azért választotta, hogy a Kirchentagra becsempéssze a női kérdést, hanem mert az aznapra kijelölt igeszakasz.

De társadalomkritikát is gyakorolt: a vezetők nem tudhatják jobban magánál az anyánál és az apánál, hogy a szülés után a gyereket hogyan kell ellátni. Az legyen minden esetben az anya és az apa felelős döntése, hogyan nevelik fel gyermeküket.

Megfogalmazta azt a véleményét is, hogy a reformáció összefüggésében sokkal több szó esik Luther Mártonról, Ulrich Zwingliről, Kálvin Jánosról, mint Katharina Zellről, Argula von Grumbachról vagy Elisabeth von Rochlitzról. A nőkről szóló történeteket kevésbé tartjuk fontosnak, vagy teológiailag értékesnek. Ennek csak két oka lehet: a nők vagy kevesebbet írtak, vagy levelezésüket nem vették figyelembe.

A női téma azonban része kell, hogy legyen a reformációi évnek, mert a reformáció egyházai számára fontos lépés volt az, hogy nőket is ordináltak és ordinálnak. A nők nem jobb emberek, egyszerűen csak együtt kellene őket kezelni a férfiakkal. Sőt a férfiaknak és a nőknek együtt kellene küzdeniük a rasszizmus, a szexizmus és a gyengék elnyomása ellen.

„Mária és Erzsébet egy nehéz történelmi, politikai korszakban hozták világra gyermekeiket. De ebben az időszakban kölcsönösen támogatták egymást, bátorították egymást és egymás mellé álltak, bármi is történt. Bár a hitünk első sorban Istenhez köt bennünket, ez bátoríthat bennünket arra, hogy cselekedjünk a világban és tegyünk a másik emberért” – zárta gondolatait a lelkésznő.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr2112554187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.