Kötőszó

Barack Obama és Angela Merkel mai disputáján megérte ott lenni. Még úgy is, hogy késve érkeztem, messze álltam és németül folyt a beszélgetés - így a német kancellár mondandóját nehezen értettem. Obama gondolatait viszont elhoztam magammal.

Nagy Szabolcs beszámolója a Kirchentagon lezajlott Obama-beszélgetésről, Berlinből.

Nem tudom, mikor fog a világ olyan mosolygó politikust találni mostanában, aki ennyire optimista, nyugodt, kiegyensúlyozott szemléletet képes konzisztensen közvetíteni. Kifejezetten üdítő volt az is, hogy személyes hangvételű beszélgetés tanúi lehettünk. Nem kötötte már hivatalos álláspont, nem képviselt már semmilyen intézményt. Csak arról beszélt, amiről úgy érezte, hogy fontos szólnia, így például a hitről. Szerinte az erős hit arról szól, hogy képes vagy leülni mások mellé, bármilyen helyzetben. Képes vagy meghallgatni a másikat, és értelmet keresni az ellentétes véleményben is. Képes vagy kiállni és kitartani az általad hitt igazság mellett, és képes vagy ráeszmélni arra, hogy nincs mindig igazad. Erről tanúskodik az erős hit.

Az egykori elnök fontosnak tartotta, hogy beszéljen a menekültkérdésről is. „Isten szemében senki sem ér kevesebbet egy határvonal miatt” – mondta, de annak fontosságát is kiemelte, hogy egy országnak, egy politikai vezetőnek szem előtt kell tartania az országa védelmét. „Ez egy rendkívül nehéz kérdés, de nem szabad elvesztenünk emberségünket. Nem szabad elvesztenünk azt a képességet, hogy meglássuk másikban az embert” – tette hozzá. Kihangsúlyozta azt is, hogy ez az Egyesült Államokban is óriási kérdés és szívére szeretné helyezni az amerikai embereknek, hogy az USA nem csak egy keresztény ország, hanem muszlim, zsidó és buddhista ország is. Fontos volt számára, hogy beszéljen a háborúkról is.

Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus püspök arról kérdezte, hogy hogyan lehet elszámolni a lelkiismerettel, mikor arra gondolunk, hogy az Egyesült Államok 600 milliárd dollárt költ hadászatra. Obama erre röviden azt válaszolta: sehogy. A háború alapproblémája az emberiségnek és egyre inkább úgy tűnik, hogy ez életünk része, de minden esetben arra kell törekedni, hogy az erőszak sose szüljön még több erőszakot. Szerinte a nukleáris fegyvereket el kell törölni a Föld színéről és ezért mindent meg kell tenni. Azt is hozzátette, hogy az USA hadserege nem csak fegyverkezéssel foglalkozik, humanitárius munkákat is végez a glóbusz minden területén, pl. iskolákat épít.

Az egykori amerikai elnöknek láthatóan fontos volt az is, hogy fiatalok is kérdezhessenek tőle. Kiemelte, hogy a tanári szakma az egyik legfontosabb munka. „Szükségünk van arra, hogy mindennap dicsérjük és elismerjük azokat, akik a jövő generációját nevelik” – mondta. Szenvedéllyel beszélt még az oktatás lehetőségeiről és arról, hogy a fiatalok közötti esélyegyenlőségi szakadékot szűkíteni kell. Szerinte a megoldások erre megvannak, csak egyre nehezebb meggyőzni az embereket arról, hogy ez a helyes irány. Kiemelte, hogy fontos a fiatal generáció megbecsülése, amit azzal fejezett ki most, hogy lehetőséget adott fiataloknak is kérdezni a színpadon. Példaként hozta fel Martin Luther Kinget, aki késő 20-as, kora 30-as éveire érte el a legnagyobb sikereit, de mondta, hogy Jézus is elképesztő hatással volt az emberiségre fitatalon, nagyon rövid idő alatt. Bátorított mindenkit, hogy ne higgyék azt, hogy az állásfoglalásuk nem számít, mert igenis számít és jelentőséggel bír, változást hoz. Elnöksége után ezt tartja legfontosabb feladatának, – egy alapítványi program keretében – hogy a jövő vezetői minél jobbak legyenek. De feladatai között ez csak a második helyen áll. Az első, hogy teljes állásban szerető férj és apa legyen.