Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

„Bár sokkal többet tudunk a biológiáról, a feltámadás ma is felfoghatatlan”

2017. április 13. - KötőSzó

Nem akárki állítja ezt, mint Daphne Hampson, a magát posztkeresztényként meghatározó oxfordi teológus professzor, aki múlt pénteken tartotta első előadását Budapesten, melyben a reformáció 500 éves jubileumára is reflektált.

Szöveg: Laborczi Dóra | Fotók: Hegedüs Márton

hampson-071.jpg

Aki szervezett már életében tudományos vagy bármilyen eseményt, tudhatja jól, hogy nem egyszerű kihívás felkelteni az érdeklődést, vagy rábírni az érdeklődőket arra, hogy el is jöjjenek. Luther, Kirkegaard és a modernitás pedig első ránézésre nem az a témakör, amire fiatalok tömegei özönlenének, múlt pénteken mégis ez történt: Daphne Hampson oxfordi teológusprofesszor előadására színültig telt az ELTE-BTK Gólyavárának kis auditóriuma, annak ellenére, hogy az előadás egész végig angol nyelven zajlott, tolmácsolás nélkül. 

Hampson professzor a kereszténységet prezentációja elején így definiálta: a keresztények hiszik, hogy egy különleges esemény akasztotta meg a történelmet. Abban hisznek, hogy a Krisztus-esemény teljesen egyedülálló történés. A modernitás azonban tagadja ezt az egyedülállóságot, ahogyan a 18. századtól kezdve tagadni kezdik a csodákat is. Ezzel megy szembe Kierkegaard, amikor azt állítja, hogy a filozófia és a kereszténység kibékíthetetlenek egymással, mert a hit szemben áll az értelemmel; Isten csodát tesz, amit nem lehet ésszel felfogni.

hampson-055.jpg

Az előadó ezen a ponton kitért az evangélikus és a katolikus gondolkodás strukturális különbségeire. Az általa felírt ábrából levezette, hogy a katolikus gondolkodás lineáris: a természet a kegyelemnek köszönhetően tökéletes és ez a tökéletesség elvezet Istenhez. Míg a lutheránus felfogás szerint az igazság nem a természetből, hanem belső lényegünkhöz tartozik és közel lenni Istenhez annyit tesz, mint közel lenni az igazsághoz. A bűnös állapot pedig az Istentől és az igazságtól való eltávolodásunkat jelenti. Ez az ábra egy 16. századi, az előadó által is a Trentói zsinathoz kötött gondolkodás vázlata. A jelenkori teológia és a 16. századi közötti különbségekre azonban nem tért ki a prezentáció, holott ezeket a különbségeket az ökumenikus mozgalomnak köszönhetően létrejött közös nyilatkozatok némileg ugyan már felülírtak, filozófiai szempontból és a hagyományokat tekintve mégis helytállónak mondhatók.

adobe_spark_1_1.jpg

Mindenesetre - folytatta gondolatmenetét a professzor -

Kirkegaard gondolkodására ez a lutheránus hit-felfogás hatott, amikor azt állítja, hogy Jézus nem egy szokratikus tanító volt, hanem maga az igazság.

Az előadó kitért arra is, hogy ezen felül milyen gondolkodók hatottak Kirkegaardra, hogy ő kikre hatott és kikkel helyezkedett szembe.

Daphne Hampson előadásának fő állításai a következők voltak:

  • Kirkegaard Filozófiai morzsák című műve briliáns.
  • Mindezt a lutheránus gondolkodás tette lehetővé.
  • Félreértés, hogy egy olyan post-Newtoni világban élünk, melyben a tudomány került a hit helyére. Mindez a kereszténység alapját és vázolt definícióját nem teszi kevéssé megfontolásra érdemessé.
  • Hiszen: habár sokkal többet tudunk a biológiáról vagy a fizikáról, mint évszázadokkal vagy évtizedekkel ezelőtt, ez még nem teszi kevésbé felfogatatlanná a feltámadás tényét.

hampson-087.jpg

Daphne Hampson sajátos teológiai világlátása nem okozott csalódást – ezt az előadások utáni kérdések és élénk párbeszéd is bizonyították. A professzor posztkeresztény teológusként határozza meg magát, ami az oxfordi egyetem teológiai tanszékén is kuriózumnak számít. Habár a professzor erre csak az előadását követő kérdésekre adott feleletben tért ki, magyarázata – miszerint a kereszténység túlságosan patriarchális ahhoz, hogy ő abban feminista, egyenlőségre törekvő gondolkodóként otthon érezze magát – nézetem szerint inkább tapasztalatokból, mintsem pusztán filozófiai vagy teológiai érvkészletből ered. Álláspontja mindenesetre a körön kívül és belül lévőknek is érdekes, megvitatandó lehet, amint azt az előadást követő kérdések is bizonyítottak.

Az előadásról hangfelvétel készült, melyet a Shekinah teológiai kutatóintézet honlapján található.

Az előadás a nemrég alakult Shekinah teológiai kutatóintézet első nyilvános eseménye volt, melynek különböző felekezetekhez tartozó, keresztény teológusai a reformáció jubileumi évét választották megalakulásukhoz, ezzel szimbolikusan is szeretnék kifejezni ökumenikus elkötelezettségüket. A teológiához kötődő, tudományközi kutatáson, társadalmi párbeszéden és az egyházi diskurzus megújításán nyugvó célkitűzésük Kelet-Európában hiánypótló kezdeményezés. A Shekinah szó Isten jelenlétére utal az ábrahámi vallásokban. Ennek a jelenlétnek a jegyében vállalkozik a III. évezredben új utakon közeledni a Shekinah Intézet az akadémiai, egyházi és civil társadalomhoz.  Előadássorozatuk első vendégeként hívták meg Dr. Daphne Hampsont, akinek posztkeresztény teológusi életműve az Egyesült Királyságban is jelentős hatástörténettel bír.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr1012420355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.