Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Hangolódó #24 | Lift! zenekar

2017. január 14. - szabolcsnagy

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat a Lift! zenekar készítette. 

adobe_spark_3_-01.jpg

Nagyon megörültünk a Hangolódónak, hiszen a zene által jobban megismerhető egy egyén, vagy akár egy zenekar belső világa, mozgatórugói. A Lift! tekintetében ez különösen is érdekes lesz, mivel nagyon különböző zenéket hallgatunk, ebből áll össze az a különleges zenei világ, amit képviselünk.

A Lift! története a világ másik oldalán kezdődött: csapatunk két tagja, Orsi és Áron, részt vettek az Egyházak Világtanácsának 2013-as, dél-koreai konferenciáján, ahol különböző népek és felekezetek keresztény énekeivel is megismerkedhettek. Hazatérve Budapestre elhatározták, hogy az örömzenélést ökumenikus együttesben itthon is folytatni szeretnék. Ezzel egy időben Maci bácsiban (Huszák Zsolt) is megfogalmazódott az igény, hogy az evangélikus Tamás-misének ütőképes zenei csapatot szervezzen. A két kezdeményezés összeért, így alakult meg a Lift!, amely elsősorban a Tamás-mise házi zenekara lett, de mindenütt az ökumenét, a világra való nyitottságot és az igényes könnyűzenét képviseljük.

Célunk, hogy az egyedi feldolgozásban megszólaló brazil, palesztin, ruandai, kameruni, vagy kanadai énekeken át új fénybe helyezzünk megfakult üzeneteket, s megmutassuk, hogy a világ különböző pontjain számtalan testvérünk él, akikre érdemes odafigyelni. Az elmúlt három évben számtalan helyen felléptünk civil közösségek alkalmaitól gyülekezeti rendezvényeken át országos fesztiválokig. Újabban az ősi mise-liturgia tételeinek újraértelmezésén dolgoztunk, melynek eredménye egy 21. századi, progresszív, nagyvárosi istentisztelet lett.

Itt követhetsz minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/liftzenekar/

Bruno Mars: 24K Magic (Somosfalvi Orsolya)

Ha szeretnétek valami okosat, emelkedettet olvasni, akkor tekerjetek kicsit lejjebb - ez itt most nem az a szám. Viszont a hangerőt feltekerhetitek ;)

Bruno Mars legújabb, 24K Magic albumának címadó dalát választottam, ami egy Live Lounge Special kezdő száma volt. A BBC Radio 1 időről időre meghív zenészeket, hogy élőben játszanak el pár számot. Többek között azért szeretem ezeket a videókat, mert koncert hangulatba kerül tőlük az ember. Ha tehetitek, hallgassátok meg az egész Live Lounge-ot. 20 perc instant lazaság; garantáltan feldobja a napotokat, heteteket.

Myrath: MercilessTimes (Bence Áron)

Arab progresszív metál, Tunéziából. Azért hoztam ebbe a listába, mert a Lift! zenéjének is a kezdetektől a hallgatók horizontjának tágítása a célja. Hogy az idegen kultúrákból érkező dalok oszlassák sztereotípiáinkat és félelmeinket. Hogy kihajthasson bennünk a boldog felismerés: “ja, hogy ők ilyet is tudnak? hiszen ezt én is értem, lelkem mélyéből! hiszen ez a zene én vagyok!” Miközben megmaradnak idegennek és éppen ezért varázslatosnak, megszületik köztem és köztük a lélek egysége.

Idina Menzel: Let it Go (Frozen) (Somosfalvi Orsolya)

Talán nincs szükség sok magyarázatra ennél a számnál. Aki ismer, az tudja, hogy a zenés filmek, legyen az mese, élő szereplős vagy animált, a szívem egyik csücskében vannak. Ezt 100%-ban büszkén vállalom és missziómnak tekintem, hogy ezzel a környezetem is “megfertőzzem”. Így történt ez egyszer Sárhidán is, egy Lift-es alkotóhétvégén, mikor megnézettem a zenekari tagokkal a Frozen című mesefilmet - mindenki legnagyobb örömére persze. Azóta meg vannak róla győződve, hogy nem vagyok normális, de így is szeretnek. Akire nincsenek hatással ezek a számok, az füllent és titokban tuti pityereg a filmek végén.  

Anoushka Shankar: Land Of Gold (Bence Áron)

Anoushka koncertjén tavaly novemberben voltunk a Müpában pár zenekari taggal. Ezt a számot nemcsak a szelíden ringató dallamosság és a pár ütemes, mégis szívszaggató szitárszóló miatt hoztam, hanem a szövege miatt is. Minden dalnak van politikai és teológiai olvasata is, akarjuk vagy sem. A Land of Gold a menekültválság, az ártatlan emberi szenvedés okozta megrázkódtatásból született. “Tell them I walked your way”- mondja a refrén. Nem vagy egyedül, én osztozom a sorsodban, bármilyen nehéz is ez most neked. Keresztényként itt nem tudok nem Jézusra gondolni. A szitár bölcs anyaként énekel, bátorítás simogatja a lelket: indulj, küldetésed van!

Norah Jones: Sunrise (Bogyó Dorka)

Biztos ismered az érzést, mikor nehezen megy az ébredés, mert jól tudod, milyen nap áll előtted: feladatok, nehézségek, kihívások, bizonytalanság, problémák, lökött emberek. Eleged van mindenből, legszívesebben magadra húznád a takarót. Nekem ilyenkor a zene segít. Szokásom, hogy egy-egy számot képes vagyok heteken keresztül, naponta többször is meghallgatni. Olyan zenét keresek ilyenkor, ami megnyugtat, békét ad, feltölt ebben a mindig pörgős világban. Olyat, amiben valahol megtalálom aznapra Isten gondolatait számomra. És mikor meghallgatom reggel a villamoson, munkába igyekezve, észreveszem, hogy megnyugszom. Érzem, nem vagyok egyedül. Van támaszom, van segítségem. A feladatom "csak" annyi, hogy Rá figyeljek. És ilyenkor elkezdek mosolyogni.

Porcupine Tree: The Start Of Something Beautiful (Pete Dóra)

Vannak "aktuális" és "örök" kedvenceim (már amennyire itt bármi is lehet örök...). Az "örök" kategóriából hozom ezt a felvételt, ami egy 2005-ös chicagói koncerten készült (Live at Park West). Nagyon sokféle zenén élek, de számomra ez az, amelyet ha meghallgatok, mindig tudok újat felfedezni benne, egy új szólamfoszlányt, egy ritmustörést, stb. Kizárólag "zenehallgató-módban" ajánlom a meghallgatását (szóval felejtsd el, hogy csak úgy berakod mosogatáshoz háttérzeneként). A Porcupine Tree képviseli számomra a tökéletes zenét. Észbontó pontosság (koncerten is!), kifinomult minimalizmus. A lelkemből szól.

Palya Bea: Szaladós (Bősze Veronika)

Megvan az az érzés, amikor állsz és kívülről nem látszik rajtad semmi, de belül üvöltesz a dühtől, a fájdalomtól? És az az érzés megvan, amikor ülsz az iskolában, egyetemen, irodában és összeszűkülnek a falak, és rajtad nem látszik semmi, de belül azt érzed, hogy legszívesebben elfutnál? És az megvan, amikor csak futnál, mennél mindegy, hogy hova csak innen el? Megvan? Örülök, hogy nem vagyok vele egyedül! Nem egyszer éreztem már ezt az egyetemi éveim alatt. Amikor ez az érzés megjelenik, és akár hetekig, hónapokig is fortyog bennem, mindig ugyanaz a vége. Egy hang megszólal bennem. Egy hang, amely Isten hangja: Én várni foglak. Valóban vár... Nem csak az életünk vargabetűiben, hanem minden vasárnap is vár ránk. Ahogy minden nap, vasárnap sem csak a templomokban tudunk találkozni Istennel. Ő mindenhol vár ránk, Ő ott van! És mi?

Ylvis: I Will Never Be A Star (Király Barnabás)

Követi a mai pop slágerek szépen felépített szerkezetét: dallamos kezdet + veretés + feszültség-keltő szünet + még veretés +  azért a hallgatóságnak is kiszól a zenész. Ez eddig nem különösebben lenne extra, bármelyik Avicii szám megtenné, de az Ylvisnél mindig van valami fricska - az “I Will Never Be A Star” pedig maga az irónia, megfűszerezve “catchy” dallammal és szöveggel. Beszólás a testvéreknek, miközben ők támogatták a számot, ceruza forgatás, mint színpadi produkció, “ütős” mozdulatok, és bár főszereplőnk sosem lesz sztár, azért koncertezik és közel 5 millióan nézték meg a YouTube-on.

Kedvesen humoros, igazi fellépésre-készülős.

Hillsong: Lord Your Goodness (Ábel Melinda)

Egyszerű és érthető dal, a szöveg magáért beszél.

“Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek.” (Jak 4, 8)

“De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Kor 12, 9a)

Dan Patlansky: Bring The World To Its Knees (Bálint Ádám)

Pár évvel ezelőtt még valami egészen más zenét hoztam volna. Valami bonyolultabbat, komplexebbet. Ez még ma is jellemző rám, de mostanában ilyen "egyszerűbb", koszos, dögös zenére tudok legkönnyebben elindulni akár a hajnali vonathoz, akár egy Tamás-misére. És igen, sokszor fejbólogatással hajtom magam előre :)

Promise: Hazatérés (Bogyó Dorka)

Fiatalabb koromban sokszor csak zenére tudtam elaludni. Szólt mellettem a magnó órákon át. Szerencsére nővérem Promise CD-je segített ebben. Ma már nem elalváshoz hallgatom őket. Szeretem a zenéjük különlegességét, a harmóniákat. Szeretem, hogy elgondolkoztat és megérint a zene és a szöveg különleges kapcsolata. Sokszor elveszek mindennapjaim lényegtelen kis dolgaiban, s megfeledkezem a lényegről. Úgy gondolom, ez nem nehéz, hiszen majdnem minden, ami körülvesz, éppen a lényegről próbálja elvonni a figyelmet. Remélem egyszer sikerül hazatérni önmagamhoz és Istenhez.

Pain Of Salvation: Vocari Dei (Messages To God) (Bálint Ádám)

Isten üzenetrögzítője - Valós emberek mondták el valós problémájukat, vagy örömüket egy megadott telefonszámon. És milyen sokkal tudok azonosulni…

Sorozatunk további válogatásait itt hallgathatja meg. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr3512117403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.