Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Holt-tengeri tekercseket keresnek, hogy megelőzzék a fosztogatókat

2016. november 16. - KötőSzó

A következő három évben régészek vetik be magukat a Júdeai-sivatag több száz barlangjába, mert ebben a térségben az elmúlt évtizedekben már rengeteg értékes kéziratot találtak. Az elmúlt években a helyi műtárgypiacon felbukkantak ősi kéziratok, amelyekről feltételezik, hogy fosztogatók találtak rájuk a holt-tengeri barlangokban. Ez vezetett ahhoz, hogy az izraeli kormány kezdeményezte a régészeti expedíciót – adta hírül az MTI. 

A Krisztus előtti 3. és a Krisztus utáni 1. század között keletkezett holt-tengeri tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok. Ezeket i. sz. 68-ban rejtették el a római hadsereg elől a Júdeai-sivatag tizenegy barlangjában, a Jerikótól 15 kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán közelében. 1947 és 1956 között összesen 981 szöveget tártak fel.

A felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe.

A tekercsek jelentős része apró töredékekben maradt fenn, tudósok nemzedékei dolgoznak a szövegrészletek összeállításán.

Az expedíció decemberben indul, és közvetlenül az izraeli miniszterelnöki hivatal fogja finanszírozni. Ez lesz az első széles körű régészeti kutatás azóta, hogy 1993-ban izraeli régészek a Jordán nyugati partján kutattak eddig felfedezetlen holt-tengeri tekercsek után. Akkor a kutatás sikertelen volt, de most ide is visszatérnek a szakemberek.

Tudjuk, hogy még több tekercs létezik. Lelőhelyeik többségét még soha nem tárták fel – mondta Amir Ganor, az izraeli régészeti hatóság munkatársa.

Az expedíciótól azt is remélik, hogy több ezer éves műkincsekre bukkanhatnak, köztük az első századi zsidó-római háború és a 2. századi Bar Kochba-felkelés korából származó műtárgyakra.

Kecskepásztor talált rájuk

A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor találta meg a Kumráni-hegység egyik barlangjában. (Állítása szerint 1945-ben találta, utána sátrában rejtegette.) A későbbiekben - beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt - további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és egészen jó állapotban maradt. A leghosszabb tekercset (amely szintén jó állapotú) templomtekercsnek hívják. Ennek alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vízét használták. Eddig összesen körül-belül 900 tekercs került elő. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.

A tekercsek jelentősége

A tekercseket többféle témában írták, az Eszter könyve kivételével a teljes Ótestamentumot tartalmazzák héber nyelven. Mivel az Ótestamentumot a tekercsek felfedezése előtt csak a középkori (9–10. századi) másolatokból ismertük, a felfedezés óriási jelentősségű. A bibliai kéziratokon kívül apokrif vallásos szövegek és pszeudepigrafikus (ál-szerzőségű) iratok is előkerültek, mint például az Újszövetségben is idézett Énok könyve, Józseffel, Amrámmal és Mózessel kapcsolatos fiktív történetek, és néhány apokrif zsoltár is.

Forrás: index, wikipedia

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr6311964889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.