Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Miért lehet példakép Teréz anya számunkra is?

A kalkuttai szentről evangélikus szemmel

2016. szeptember 04. - KötőSzó

Ma avatják szentté Teréz anyát. Kalkuttai Teréz anya számunkra, protestánsok számára is „szent” lehet. Orosz Gábor Viktor evangélikus lelkész, teológiai tanár gondolatait közöljük.

Szerző: Orosz Gábor Viktor

„Kezdeteben azt hittem, hogy meg kell térnem. Időközben megtanultam: a feladatom az, hogy szeressek. És a szeretet megtér, ha akar” – írja Teréz anya. Életpéldáján keresztül és az idézett gondolattal vált Teréz anya mindannyiunk példaképévé. A mosolygós kendős néni, akit először gyerekoromban láttam egy újságban, talán éppen 1979-ben, amikor neki ítélték oda a Nobel-békedíjat. A díjat az alábbi szavak kíséretében vette át: „Menjünk haza és szeressük a családunkat”, ami válasz volt arra a kérdésre, hogy miként segítsük elő a világbékét.

Az összkép, amit róla akkoriban alkottam, az a gondoskodó édesanya alakja volt, akinek sok fogadott gyermeke van és ezért nagyon becsülik, de ő maga az édesanya, a nagymama egyszerű szeretetével végzi munkáját.
Később, számomra nagy jelentőségű gondolataival is felhívta magára a figyelmem. Ezek közül talán a legjelentősebb Az élet himnusza, amelyben az egyetemesség igényével fogalmaz meg olyan értékeket, amelyek az élet teljességének megélésére biztatnak:

Az élet egyetlen - ezért vedd komolyan!
Az élet szép - csodáld meg!
Az élet boldogság - ízleld!
Az élet álom - tedd valósággá!
Az élet kihívás - fogadd el!
Az élet kötelesség - teljesítsd!
Az élet játék - játszd!
Az élet vagyon - használd fel!
Az élet szeretet - add át magad!
Az élet titok - fejtsd meg!
Az élet ígéret - teljesítsd!
Az élet szomorúság - győzd le!
Az élet dal - énekeld!
Az élet küzdelem - harcold meg!
Az élet kaland - vállald!
Az élet jutalom - érdemeld ki!
Az élet élet - éljed!

Teréz anya valóban példakép, tanító, akinek az életútja a szeretet jelét rajzolta mindannyiunk elé, amely motivál a jó megtételére, bár tőle megtanultuk:

„A jót, amit ma teszel, az emberek legtöbbször elfelejtik holnapra. Tedd mégis a jót!”

Kalkuttai Teréz anya számunkra, protestánsok számára is „szent”. Nem abban az értelemben persze, ahogyan azt Erdő Péter bíboros hangoztatja. Nem „közbenjárónk”, mert az egyedül Jézus Krisztus. Az sem a római katolikus egyház dolga, hogy megállapítsa üdvözült voltát, bár megteheti.

Ugyanakkor az Ágostai Hitvallás szavaival Teréz anya „szentté” avatásának ünnepén is valljuk:

A szentekről megemlékezhetünk azért, hogy kövessük hitüket és jó cselekedeteiket, hivatásunk szerint, - ahogyan követheti a császár Dávid példáját azzal, hogy hadat visel a török távoltartására hazánktól; mert mind a kettő uralkodó. Azt azonban nem tanítja a Szentírás, hogy a szentekhez fohászkodjunk és a szentektől kérjünk segítséget. Mert egyedül Krisztust állítja elénk közbenjáróul, engesztelésül, főpapul és szószólóul. Őt kell segítségül hívnunk, és megígérte, hogy meghallgatja könyörgésünket. Ezt a tiszteletet fogadja a legszívesebben, hogyha ti. Őt hívjuk segítségül minden nyomorúságunkban. 'Ha valaki vétkezik, van szószólónk az Atyánál’ stb. 1 Jn 2,1. ( CA XXI.)

Forrás: Köztes blog.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr1611675645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.