Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

A házasság, az egyház és a környezet válságáról – mindezt hittankönyvben. Miért ne?

2016. augusztus 30. - KötőSzó

Szúrópróba-szerűen átrágtuk magunkat néhány evangélikus hittankönyvön és felelősségteljes, tudatos, hiteles és tájékozott keresztény világképet találtunk.

Szerző: Laborczi Dóra | Illusztráció: Luther kiadó

dsc_1318_2.JPG

Néhány évvel ezelőtt bizonyos hit-és erkölcstan könyvekből kiragadott részletek – amelyek általában házilag készített, nem egyszer az adott tankönyv próbaverziójából származó, rossz minőségű fotók voltak – napokra lekötötték a hazai online sajtó és közösségi médiafelületek szerzőit és felhasználóit.  

Most kézbevettük a Luther kiadó gondozásában megjelent evangélikus hittankönyveket, hogy megnézzük: befuthatnának-e hasonló karriert, de örömünkre, csak pozitív példákat találtunk. Összességében az evangélikus hittankönyvekről az mondható el, hogy nem kinyilatkoztatnak, hanem elgondolkodtatnak, bemagolandók helyett feladatot adnak és rengeteg jó kérdést tesznek fel, amire aztán közösen lehet választ keresni, ráadásul nagyon naprakészen illusztrálják és dolgozzák fel a bibliai történeteket. A hetedikes tankönyv például egészen odáig megy el, hogy az egyháztörténet – gyerekfejjel olykor megtanulhatatlanul unalmas epizódjait képregényes formában, mai kérdésfelvetésekkel kiegészítve mutatja be. De ne is fokozzuk tovább a várakozást, lássuk sorjában a kiválasztott könyveket.

Iránytű a legkisebbeknek

A válogatásunkban a harmadikos (Iránytű című) hittankönyv a legkisebbeknek szóló kötet, de már ezt fellapozva is szembeötlő a bevezetőben említett nézőpont és pedagógiai módszer. Rögtön az első fejezetben kapott helyet például a teremtett világ megőrzéséből kiinduló öko-szemlélet, amelyet játékos feladatok egészítenek ki a felelős gondolkodásról, valamint a gyakorlati környezetvédelmről (szelektív hulladékgyűjtés, víz- és árampazarlás). Ezután következik a kateketikai rész – mit jelent evangélikusnak lenni, hogyan kötődsz az evangélikus egyházhoz, illetve információk Luther Mártonról és a reformációról.

Az egyház egyértelműen vállalt feladata a szeretetszolgálat. Az erről szóló részben az idősek és betegek gondozása, az árvízkárosultak segítése, a roma gyerekek örökbefogadása mellett egy muszlim családról készült rajz is helyet kapott, amint éppen vízzel kínálja őket valaki. A képekhez kapcsolódó feladat pedig így hangzik: „fogalmazd meg a képek alapján, hogy milyen szolgálatokat vállalnak az egyház tagjai a templom falain kívül!”  A menekült-kérdést egyik könyv sem tematizálja külön, de ehhez hasonló feladatokkal több tankönyv is lehetővé teszi (például a tizedikes vagy a tizenegyedikes is), hogy napjaink egyik legégetőbb jelenségéről szó essen a hittanórákon is, alkalmat adva arra, hogy a gyerekek maguk fogalmazhassák meg ezzel kapcsolatos gondolataikat.
14191825_10208999781744538_1383759983_o_2.png

Az egyházi évet, a Jézus életét és a különböző bibliai történeteket feldolgozó fejezetekben is hangsúlyos a gyakorlati feldolgozás: a Tízparancsolatot például a kisgyermekek mindennapi dilemmái illusztrálják. „Épp a kedvenc sorozatomat néztem, amikor anyukám megkért, hogy segítsek neki, mert vendégeket várunk. Ha azt mondanám neki, hogy tanulok, lehet, nem kellene segítenem. Mégis rosszul érezném magam tőle. Miért?”

Az apostolok munkáját feldolgozó fejezetben pedig a korszakok kommunikációs eszközeit is végigveszik, azzal azzal a kérdésfelvetéssel: vajon hogyan tudtak egymással kapcsolatot tartani Pál korában az emberek?

A tankönyv mellékletében tanulást segítő táblázat, saját feljegyzésekhez kihagyott oldalak, illetve a feladatokhoz tartozó kivágós, kirakós és matricás (!) kiegészítők is találhatók.

A letehetetlen hajónapló

A hetedik osztályosok Hajónapló című hittankönyvének már a bevezetője is roppant érdekes, egyből látszik, hogy újító szellemű, kísérleti munkáról van szó. Ez ugyanis egy képregényes egyháztörténet, amelyet korunk kihívásaira reagáló szemlélettel ötvöztek.

Ez rögtön a második mondatból ki is derül: „az egyház hajója ritkán kerül nyugodt tengerekre”. Majd így folytatódik:

„A hajónapló nem elsősorban a tengerről [történelem] szól és benne a hajónkról [egyház], hanem rólunk, mint hajósokról, és hogy mennyire sikerül az út során megőriznünk mindazt, ami a haladáshoz kell.”

Az út során a kiskamaszokat két hajóspatkány Hanna és Luca kísérik vicces megjegyzéseikkel.

Minden fejezetben helyet kap egy-egy egyháztörténeti epizód képregényes formában, a mai részek pedig úgy épülnek fel, hogy van egy „Apám naplójából” című részlet, egy-egy gondolatébresztő, egy igeszakasz és sok-sok megbeszélnivaló.

Például, a kereszténység államvallássá tételéről szóló részben ezek a képkockák láthatók:

14191320_10208999937988444_660857986_o_2.png

14203504_10208999927508182_1862989422_o_2.png

Ezt a képregényt aztán az állam és az egyház viszonyából fakadó dilemmák feldolgozása követi:

„Ha egy állam elfogadja a kereszténységet, valójában mindig csak az egyházat, mint intézményt fogadja el. Kereszténységgel országot vezetni nem lehet. Maga a kereszténység ugyanis túlságosan személyes és dinamikus ahhoz, hogy külső törvényrendszer alapja legyen. Jézus sem azért jött, hogy kora aktuálpolitikai problémáit megoldja, hanem az egyes embert szólította meg ezzel a személyes üzenettel”

A könyv az egyház helyzetét is kritikus vizsgálat alá veszi: „A világnak szüksége van keresztény emberekre. Isten általuk érvényesítheti legkönnyebben szándékait. A keresztény emberek mindig sugárzók a maguk környezetében. A megbocsátani tudás, az irgalmasság, a nagyvonalúság, a kedvesség, a szeretet és az ehhez társuló belsőséges hit olyan, ami mindig feltűnővé teszi az embert. Néha az egyház életéből is hiányzik mindez, hát még a világéból! Az egyházi közösségeket is ezek a tulajdonságok, a hit gyümölcsei teszik élőkké.”

De akár ilyen kérdésfelvetésekkel is találkozhatunk az egyház hajójának útja során: „A mi időnkben sokan mondják azt, hogy >>keresztény vagyok, de a gyülekezet nem érdekel<<. Egyre több ember jelenti ezt ki, ezért az egyháznak egészen biztosan figyelnie kell erre a véleményre. Sokszor az egyházzal kapcsolatos csalódások vezettek ide. Lehet-e úgy kereszténynek lenni, hogy az ember nem jár templomba? Lehet-e az egyház olyan közösség, amelytől elvonul valaki? Gondoljátok végig, hogy mit tehetne az egyház ez ellen!”

Külön fejezet szól arról is, hogyan élhetünk együtt másféle emberekkel. Itt az egyházak és népcsoportok különbözőségéről is szó esik.

De külön oldalpárt áldoztak a szerzők arra a szintén nagyon aktuális kérdésre: Van-e jogos háború? Itt az Apám naplójából” rovatban olvashatjuk az alábbi mondatot: „Megdöbbentett, milyen vékony szálak tartják fenn a béke egyensúlyát.”

Utána ilyen és ehhez hasonló kérdések dolgozzák fel a témát: „Te mikor éreznéd azt, hogy ütnöd kell?”

A „kifejtős” részben pedig ezt a választ adják a szerzők:

„Egy keresztény számára nincs igazságos háború. Jézus azt mondja: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket. (…) Jézus arra tanít, hogy a vétkek kiegyenlítése nem az emberek dolga, ne akarjunk Isten helyére lépni. Másfelől megmutatja, hogy Isten minden erejével küzd a bosszú és az erőszak ellen.”

Az egyik fejezet kibeszélést segítő példája egy újsághír a Charles Hebdo merényletről. Az ehhez kapcsolódó kérdések pedig: igazuk volt-e a terroristáknak? Érthetők-e tetteik? A keresztények miért nem lázadtak fel Jézus megsértése miatt?

Bármelyik kérdésből cikksorozatot lehetne indítani, ugye? Nem magamtól találtam ki, ezt is ebben a hittankönyvben olvastam, méghozzá a „Mi a kereszténység küldetése?” című fejezetben:

„Keressünk egy mostani napihírt egy újságból! Írjunk hozzá egy keresztény állásfoglalást, amelyet akár egyházunk nevében is tehetnénk! Vajon mennyiben tér ez el a hivatalos vagy közvéleményben megfogalmazandó álláspontoktól? Vajon hol lehetne ezt az állásfoglalást közzé tenni, hogy az tényleg hathatós legyen? Szerinted lenne-e hatása annak, ha az egyház, vagyis ebben az esetben mi az egyház nevében egy ilyen állásfoglalást közzétennénk?” (Reméljük, sok hittanórán elhangzik majd, hogy a Kötőszó szerkesztősége nagy-nagy szeretettel várja az ott megfogalmazott álláspontokat.)

Bár az olvasói befogadóképesség határait minden bizonnyal már így is meghaladtuk, a „Kereszténység vagy egyház?” című fejezet krízishelyzetről szóló leírását is feltétlenül ismertetnünk kell még:

„Ha az egyház elfeledkezik küldetéséről, ha elfelejti, hogy alapvetően Istenről kell szólnia, őt kell középpontba állítania, akkor saját identitását (önazonosságát) veszélyezteti. Ez krízishelyzetet hoz létre. A krízis, a válság a sok rossz választás eredménye. Mivel az egyház életében nagy tömegek lassú változási folyamatairól van szó, ezért nagyon nehéz idő közben észrevenni a torzulást. (…) Az egyházújításnak sokféle formája van. Végletes helyzetben szakadás jöhet létre, amely abból adódik, hogy a kereszténység nem az egyházhoz, hanem Krisztushoz köthető. Ilyenkor ebben a kérdésben – Krisztus vagy egyház? – a keresztényeknek Krisztus mellett kell dönteniük.”

Még számtalan szövegrészt idézhetnénk a könyvből, de térjünk rá egy hasonlóan izgalmas területre: a 10. osztályosoknak szóló hittankönyvre, ahol az emberi kapcsolatokat és a házasságot nem tudták le egy-egy kinyilatkoztató keretes részben – mintegy harminc oldalnyi tartalom ad lehetőséget a téma kellő mélységű átbeszélésére.

Házasságról és kapcsolatokról korszerűen

Mindez ahhoz a (Láss! című 10.-es tankönyv bevezetőjében) vázolt koncepcióhoz illeszkedik, amely azt ígéri, hogy itt az élet nagy kérdéseiről lesz szó. És valóban: Miért jöttem a világra? El tudom-e érni a célt? Házasság: van olyan mint a mesében? Mit üzen a testem? Isten a hálószobában?... és ehhez hasonló kérdések mind-mind egy fejezet címei, melyeket természetesen bibliai történetek mentén dolgoznak fel. (A kényszerházasság kérdését pl. Izsák és Rebeka történetén keresztül; a bibliai házasságformák sokféleségét a Jákób és Ráhel történeten-keresztül, a szexualitás kérdését az Énekek énekén keresztül mutatják be a szerzők, Dávid és Betsabé történetét tárgyalva pedig a vágy és a bosszú kérdését sem kerülik el: „Szenvedély és tiszta fej ősi ellenségek, de Istennek olyankor is van B terve, amikor ezek összecsapnak.”)

Az alábbi táblázat pedig szemléletesen mutatja be a biblia korának házasságtípusait, ami lehetővé teszi a keresztény család fogalmának őszinte kibeszélését is:
14203021_10209000023350578_1557548436_o_2.png

14163720_10209000025070621_1325777485_o_2.pngAz elég jó család című fejezetből az is kiderül, hogy „nincs recept a keresztény családi életre, de amíg ismerjük és átéljük a szeretet jézusi erejét, nem is nagyon kell.” Ebben a fejezetben is nagyon jók a megvitatásra ajánlott kérdések: Létezik ideális keresztény család? Miben segítheti az egyház a családokat? Van olyan tulajdonság, ami soha nem jellemezhet egy keresztény családot?

Bizonyára sok hittanra járó kamasz hoz rossz tapasztalatokat és jó néhányan hoznak otthonról rossz mintákat az emberi kapcsolatok terén. Mindemellett találkozhatnak a tökéletesség igényével fellépő keresztény családképpel, amely feszültséget teremthet bennük. A Teljes élet egyedül c. fejezet éppen ezért nagyon szép gesztus azon fiatalok számára, akik csonka családból jönnek, vagy akik nem szeretnének, vagy nem tudnak megházasodni és gyermekeket világra hozni. Ez a fejezet nem propagálja az egyedüllétet, de ilyen kérdéseket kínál megvitatásra: Mi a különbség a magány, az egyedüllét és a szingli életforma között? Mi teszi az egyedül élet életet teljes életté? Mi az egyedüllét célja különböző korokban és társadalmakban?

A válással kapcsolatban pedig: Vajon miért olyan magas ma hazánkban a válások száma? Mit tanulhatunk a Bibliából a házasságról és a válásról? Miben hoz újat Jézus válásról szóló tanítása?

A könyv természetesen a családi értékek és a házasság mellett foglal állást ilyen bátorításokkal:

„A komolyan vett házasság napjainkban olyan lehetőség, amelyért csak a bátrak küzdenek.”

Mindez azt mutatja, hogy a házasság, a család, a gyermekvállalás értékei mellett csak úgy lehet és érdemes kiállni, hogyha képesek vagyunk erről nyíltan és őszintén beszélni és megvizsgálni, mik azok a tényezők, melyek mindezek válságát okozzák. Ha tudatosan készítjük fel a fiatalokat arra, hogyan lehetséges ezeket elkerülni és kiküszöbölni, és erre a feladatra semmilyen másik iskolai tankönyv és tanóra nem ad keretet.

Önmagában az, hogy kiállunk az értékeink mellett nagyon jól összefér azzal, hogy érzékenyek vagyunk korunk kihívásaira, hiszen azok vélhetően a keresztény fiatalokat sem kerülik el. Mindezekre pedig a Biblia mentén rávilágítani és mindezeket tizenhat éves fiatalokkal  átbeszélni, a legjobb befektetés.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr9911662366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.