Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Milyen keresztény Európát akarunk?

2016. július 22. - KötőSzó

A cél a Keresztény Európa 2.0 kiépítése lenne, de ez mit is jelent a gyakorlatban? Politikusok és újságírók vitáztak Tusványoson.

Szerző: Kézdi Beáta

Milyen Európát akarunk? Van-e közép-európai keresztény vízió Európa számára? címmel tartottak előadást Tusnádfürdőn, a 27. nyári egyetemen. A beszélgetésben részt vett: Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, Takács Szabolcs Ferenc, európai uniós ügyekért felelős államtitkár, David Campanale, a BBC tudósítója, valamint Peter Krajňák, a szlovákiai oktatási minisztérium államtitkára.

Keresztény Európa 2.0 – víziók és értékek nélkül halott

A nyári egyetemet megnyitó beszédben Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott: célunk egy Keresztény Európa 2.0 kiépítése, de fontos, hogy ne pusztán ideák legyenek, hanem szövetségépítés is. Ennek a gondolatnak a folytatása jellemezte szinte az egész későbbi beszélgetést is.

Az első megszólaló, David Campanale arra a kérdésre, hogy lehet-e a kereszténység újra az egységes nyelv Európában? úgy fogalmazott: az, ahogyan megéljük ezt a most kialakult krízist, inkább az a kérdés, hogyan tudunk együttműködni a kontinensen, illetve az, hogy az egyének hogyan viszonyulnak a valláshoz.

A határon felépült kerítésre kitérve Campanale egy angol mondást osztott meg a jelenlévőkkel, mely így hangzik: „Good fences makes good neighbours”, azaz a jó kerítés alapja a jó szomszédságnak. A hívő újságíró hangsúlyozta, hogy Krisztus a mi királyunk, majd Sámuel prófétát idézte, aki azt mondta Izrael népének: ne válasszatok magatoknak királyt, mert adót szed majd, és elviszi fiaitokat katonának.

Campanale ugyanakkor azt is elmondta, hogy nagy kihívás elé nézünk Európa újraevangelizálásakor. Hurrikán söpör végig Európán és Amerikán is. Kérdés, hogy milyen vezetésre, vezetőkre és vízióra van szükségünk ahhoz, hogy kikerüljünk a viharból.

A düh és reménytelenség generációktól függetlenül eluralkodott Európán.

A menekültkérdés, a gazdasági problémák, a kormányok rossz döntései miatt is düh van az emberekben. Identitás és moralitás nélkül próbáltunk megoldani problémákat, de az így nem lehetséges. A vízió és értékek nélkül Európa halott – zárta szavait Campanale.

A keresztény politikus kötelessége a rászorulók megsegítése

Takács Szabolcs, mint diplomata kiemelte, hogy bár ellentétek vannak most Európában a menekültkérdésben, valamint a kereszténység jövőt illetően is, a vitának mindig helye van, és Közép-Európa sem homogén a kérdésben. Takács az európai integráció két atyját, Robert Schumant és Adenauert idézte, mert úgy gondolja, mára nagyon eltávolodtunk Európában az alapítók gondolataitól. Schuman azt mondta: „A demokrácia keresztény lesz, vagy nem lesz.” Míg Adenauer azt mondta:

„Isten tízparancsolata azért egyértelmű, mert nem egy konferencián döntöttek róla.”

Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy egy 2010-es felmérés szerint a 28 tagállamban csupán 51 százalék vallotta magát hívőnek. Málta vezeti a listát 94 százalékkal, majd következik Románia, ahol 92 százalék mondta magát hívőnek. Magyarország az erős középmezőnyben van, míg Csehországban csupán 16 százalék a hívők aránya.

Peter Krajňák, a szlovákiai oktatási minisztérium államtitkára a Tusnádfürdőre vezető út élményeivel kezdte beszédét. Mint mondta, az idevezető úton sok keresztet és templomot látott, tehát itt valóban mondhatni, hogy a keresztény Európában vagyunk. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Európa keresztény és annak is kell maradnia. Európának keresztény pilléreken kell állnia – utalt az unió fent említett alapítóira, majd hozzátette: a kereszténységnek a mindennapokban és a politikai életben is meg kell nyilvánulnia, a keresztény politikusnak alapvető kötelessége kell hogy legyen a rászorulók megsegítése.
Mindannyian közös Európához tartozunk – mondta, és azt kívánta, „értsék meg egymást, és beszéljenek egy nyelvet”.

Kerítés és kapuk

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke az angol kerítés hasonlatra reagálva elmondta, hogy Európában nem csak erős kerítés kell, de kapuk is kellenek rá, hogy átmehessenek rajta a munkavállalók, a forgalom, a diákok, a segítség, a segélycsomag.

Ha csak kerítés van, az hosszú távon nem fenntartható.

Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy míg a kerítés Németország kettéválasztásakor családok szétrombolását, negatív tartalmat hordozott magában, addig a magyarországi, a spanyol vagy a bolgár kerítés most a védelem és az értékek megmaradásának záloga.

Németh Zsolt azt is kifejtette, hogy a keresztény Európa nem vallási fogalom, hanem híd, melyet két irányból építünk: az Európa politika és a keresztény egyházak részéről. Ugyanakkor fontos, hogy a politikusok ne prédikáljanak, a papok pedig ne politizáljanak. Akkor sem, ha a kettő összemosásához Kelet-Európában már hozzá vagyunk szokva. Értékek nélkül ugyanakkor nincs politika, a politikát értékekre kell alapozni. Lényeges különbségre is rávilágított: míg a kereszténységnek hitelve az állam és az egyház szétválasztása, az iszlámnak nem (ahogyan a keresztény fundamentalista irányzatoknak sem – a szerk.). Németh Zsolt végül beszédét is azzal zárta, hogy a Bibliában nagyon érthetően le van írva, mit kell tenni: „Adjuk meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.”

A politikusok hite

Gulyás Gergely elsőként azt emelte ki, hogy nem csak hitbeli kategóriát jelent a keresztény Európa, hanem például viselkedés kultúrát is. A kereszténységnek, mint alapértéknek meg kell nyilvánulnia a társadalompolitikai kérdésekben, a nemzetpolitikában egyaránt.

Gulyás Gergely a fent említett prédikáló politikusokra reagálva kifejtette: szerinte

egy politikusról jobb esetben a tettei alapján kellene hogy kiderüljön, hogy hívő, rosszabbik esetben tettei teljesen mást tükröznek, mint amit a keresztény hitalap adna. A melldöngetős hitbizonygatás pedig csak árt a kereszténységnek.

Gulyás úgy fogalmazott: „Polgári jó ízlés kérdése, hogy egy politikus ne beszéljen a hitéről, kivéve persze, ha olyan témájú beszélgetésen vesz részt.”

Tóth Szabolcs zárásként hangsúlyozta: van keresztény Európa, és vannak keresztény értékek. Fontos az is, hogy a terrort ne keverjük össze az iszlámmal, ugyanakkor csak azt engedjük be Európába, aki elfogadja, hogy ez egy zsidó–keresztény alapokon épült kontinens, melyben fontos pillérek a görög filozófia és a római jog.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr698905488

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Anti Ateizmus facebook oldal indult 2016.07.23. 10:50:36

Az ateizmus is csak egy ökörség a köbön, mint a legtöbb vallás? Igen. Az ateizmus is hit? Igen az. Abban hisznek, hogy ők világnézeti kérdéskörben logikusan tudnak gondolkozni. Pedig nem. Épen ezért ideje volt, hogy egy ilyen közösségi oldal is legyen ...

Trackback: Síkhülye ateisták 2016.07.23. 10:50:12

Az egyik legnagyobb gond az ateistáknál, hogy megragadtak a létezik-e a létezés szó "magvas" fejtörőnél. Az a másik legfőbb gond, hogy nem fogják fel, hogy Isten nem más, mint egy gyűjtőszó. Tehát az Isten gyűjtőszó létezik. Punktum. Hülyeségek tehá...

Trackback: Ateisták jellemző dogmái 2016.07.23. 10:49:12

    Az ateizmus is hit? Milyen dogmákban hisznek az ateisták? Tudom fura és önellentmondásosnak látszó a kérdés, pedig nem az. A látszólagos önellentmondások feloldhatóak. Ugyanis egy olyan eszmerendszer, aminek logikátlan, vagy következetlen elvei v...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.