Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

A Hurok: van kiút a földi pokolból

Újra és újra

2016. április 28. - KötőSzó

Mindannyian Ádámok vagyunk, az élet számtalan területén újra és újra kell megküzdenünk önmagunkkal. Rosszabbik énünk szorítása földi pokollá teheti életünket. Szeretnénk jobbak lenni, de hiába próbálkozunk, nem megy. Egy gyermek menthet meg mindannyiunkat. Madarász Isti új filmjének válaszai keresztény válaszok. | Kritika a Hurok című filmről.

Szerző: Feke György

– Hurokba kerültünk – mondja a feleségem a bevásárlóközpont folyosóján, mikor rájövünk, hogy ugyanoda lyukadtunk ki, ahonnan – eredetileg lefelé – elindultunk. Összenevetünk, hisz épp most jöttünk ki a moziból, a Hurok (2016) vetítéséről.

Madarász Isti első nagyjátékfilmje hasonló élményt, persze thrillerhez méltóan komoly témát dolgoz fel hollywood-i eszközökkel. Nem „szippantanak” be az első jelenetek, mint A szoba esetében, sőt, az első negyed óra végén kényelmetlenül fészkelődünk – „ezt fogjuk nézni másfél órán keresztül?” –, de a közepére összeállnak bennünk a különböző nézőpontok, a film elkezd működni, a végére pedig már odáig vagyunk érte (akárcsak korábban a Liza, a rókatündér esetében).

A Hurok leginkább mégis a Kontrollra emlékeztet, nemcsak a metrós szál miatt, sokkal inkább a hangulata és a mondanivalója okán. A rendező nemrég azt nyilatkozta, a hasonlóság nem szándékos, de az alkotás egyébként tele van filmes utalásokkal.

Bár a rendező álma az volt, hogy egy műfaji filmet készítsen, mely megállja a helyét a hollywood-i szuperprodukciók között is, a Hurokra nem a látványos és szép légifelvételek vagy az élethű akciójelenetek, hanem az izgalmasan kidolgozott alapötlet és a beleszőtt üzenet miatt emlékszünk majd tíz év múlva is.

Ki ne gondolkodott volna már azon: „mi lett volna, ha?” A valóságban második esély is ritkán adatik, itt a főhős a filmvásznon újraélheti azokat a helyzeteket, melyekben elbukott. A Száraz Dénes alakította Ádámnak – beszédes névválasztás – fokozatosan sikerül felismerni rossz döntéseit, de változtatni azokon nem is olyan egyszerű.

Hurokba kerül, melyből csak nehezen szabadulhat: saját önzése tartja fogva. A változás kívülről érkezik, egy még meg sem született gyermek képes felébreszteni benne az önmagából kilépő, másokért felelős szeretetet. Ezzel az erővel tud kitörni az ördögi körből.

Tegyük a kezünket a szívünkre: ezt mi is ismerjük. Mindannyian Ádámok vagyunk, az élet számtalan területén újra és újra kell megküzdenünk önmagunkkal. Rosszabbik énünk szorítása földi pokollá teheti életünket. Szeretnénk jobbak lenni, de hiába próbálkozunk, nem megy. Egy gyermek menthet meg mindannyiunkat.

Madarász Isti általános emberi kérdéseket fogalmaz meg élvezhetően, izgalmasan, de nem tudja és – remélem – nem is akarja megtagadni önmagát: válaszai keresztény válaszok, hiszen minket is egy külső erő, a kétezer éve született gyermek-Jézus szeretete szabadíthat meg. A film mégsem lett didaktikus, ettől igazán jó alkotás. Érdemes megnézni. Újra és újra.

A szerzőről

Feke György
(1988) –  a Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapjának (reformatus.hu) szerkesztője.

Borítókép: cinematrix.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr258670108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.