Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Mire való egy templom? Mire nem?

2016. január 19. - KötőSzó

Mi a templom: Isten háza vagy az emberek háza? Mire való? Mi az, amire nem? A vélemények ezzel kapcsolatban ellentétesek és – ennek megfelelően – nem mentesek a feszültségektől.

Szerző: Hardmeier Júlia

Ha az a meggyőződésem, hogy a templom épülete „szent és sérthetetlen”, Isten háza (tehát, hogy ő valójában ott lakik), akkor nemcsak hatalmas felháborodással, de fájdalommal is követem a „liberális nyugat” híreit, hogy egyre több templomot adnak ki nem egyházi aktivitások színteréül. Felháborodom, hiszen ez Isten háza! Ez az épület Istentiszteletre való és másra nem! Amikor oda megyek, a legszebb és legtisztább ruháimat veszem fel és a lehető legjobb tudásommal megpróbálom Istent és a házát tisztelni (vö. Mt 21,13; Jn 2, 17 és 1Kir 5, 4-5).

Mások viszont azt gondolhatják: mindegy, hogy az Istentisztelet egy utcán, egy dómban, vagy épp valaki otthonában történik, mert az Istentisztelet attól Isten (valódi) tisztelete, hogy Istent tisztelni akaró emberek egybegyűlnek. Emögött az a gondolat áll, hogy „ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük [t.i. Jézus]” (Mt  18,20).

Az egyház jelenléte nem az épülettől függ, ahol összegyűlnek, hanem az emberektől, akik az egyházat alkotják (többek között: 1Kor 12, 27; 2Kor 6, 16; Ef 4, 1-16 és 1Pét 2, 5 alapján).

A szakrális-szekuláris elkülönítés talán onnan eredeztethető, amire a Biblia számtalanszor és sok formában utal, hogy a keresztényeknek valahogy ebben a világban szentnek, azaz elkülönítettnek kell lennünk. Ez persze önmagában problematikus, hiszen első látásra úgy tűnhet, mintha kellene lennie egy jól kimért vonalnak, ahol a szekuláris véget ér és a szakrális elkezdődik. Ennek példái lehetnek a templom „szentsége” és funkciója körül zajló viták is. A templom szent hely, ezért alkalmas arra, hogy az Istennel találkozzak benne. Amikor oda járok, én is azonnal (automatikusan) megszentelődöm. Úgy érzem, az emberi lélek természetes vágyódása, hogy létezzen egy ilyen hely! Teljesen érthető igény ez, hiszen Isten teremtményei vagyunk, és vágyódunk a közelségére, viszont nem könnyen vesszük észre a mindennapokban.

Szükségünk van viszont a terek funkcióira: a hálószoba az alvásra való, a nappali az közösségi élményre és a pihenésre, a konyhában főzök, de az irodában tanulok vagy dolgozom. Természetesen előfordulhat, hogy néha a nappaliban elalszom, vagy a konyhában  tanulok, de a legkönnyebb, ha az íróasztalomnál, ahol arra minden rendelkezésemre áll, hogy eredményesen tanulhassak. Így a templomnak is van egy sajátos, bizonyos értelemben elkülönítettsége, viszont a funkciójában és nem a lényegében. 

Annak a nézőpontnak, hogy a templom elkülönített hely (olyan értelemben, hogy szent), éppen az ellentétét olvashatjuk ki a Szentírás soraiból. Egyrészt az Isten háza megnevezés, a Szentlélek elküldésével és befogadásával átkerült az épületről az emberi testre (1Kor 6, 19). Másrészt pedig azt, hogy az ilyen emberek gyülekezete A gyülekezet és az a hely, ahol összegyülekeznek A templom. Isten ereje nem a falakban van, hanem a Test Tagjaiban: a szó távoli értelmében, de a szó legszorosabb értelmében is. Ez viszont hatalmas dolgokat jelent, amik nagy felelősséggel is járnak:

ha az Isten jelenléte nincs helyhez kötve, akkor a templom élő, mozgó, érző remény azok számára, akik úgy vélik, nem találhatják meg Istent a mindennapokban. Krisztus követői lehetnek az élő, mozgó, érző remény azok számára, akik Istent éhezik az életükben.

Ilyen értelemben pedig, a Szentírás fényében: Isten nem egy házat választ ki magának, az összes többit kizárva, hanem mindegyikre igényt tart. A szó legszorosabb értelmében minden az övé az Univerzumban, ezért nem az a kérdés valójában, hogy egy templomban szabad-e filmet nézni, ping-pongozni vagy akár táncolni, hanem, hogy én vajon filmet nézve, ping-pongozva vagy táncolva bizonyságot teszek-e arról, hogy a Szentlélek temploma az én testem? Azaz: él-e bennem az, aki számára épült valójában ez a „ház”?

A szerzőről
Julia Hardmeier (1990)  teológiát tanult az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, jelenleg pszichológiát hallgat a Zürichi Egyetemen (UZH). 
Fotó: innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr758285952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rébusz 2016.01.20. 11:57:13

Tetszett az írás, annak ellenére, hogy a konklúzióval én nem értek egyet. Úgy tűnik, a vége lenne a mondandó lényege, így viszont nem értem, hogy esett a szerzőnek ilyen címre a választása. Az, hogy egy keresztény ember átvitt értelemben templom, a Szentlélek temploma, épp ez is utal arra, mit is értünk (,valami mást) templom alatt, mire való az a fizikai tér. Pimpongozásra semmiképpen nem, a cikk nagy része éppen erre próbál nagyon ügyesen utalni. A Szentírásra való hivatkozásnál az Ószövetséget is bele szoktuk értelmezni, ott pedig igenis létezett a Szentek Szentje, ahová csak a pap léphetett be. Jézus még az udvarról is kizavarta a kufárokat, tehát számomra egyértelmű, hogy a templom kizárólag szakrális célokat szolgálhat. A konklúzió a cikk végén nem áll logikai kapcsolatban az előzőkben elmondottakkal szerintem.

steery 2016.01.20. 14:41:57

Mire való egy templom? Az attól függ, milyen céllal építettük és milyenre építettük.
1. Kommunikációs állomás: Itt lehet kapcsolatba lépni a felsőbb szintű létezőkkel, esetleg a legfelső szintű létezővel. Ezért kell a templomra tornyot építeni, ami adóvevő toronyként is funkcionál.
2. Gyülekezőhely: Rituális mágikus műveletek csoportos végzéséhez, amiket misének, Istentiszteletnek (varázslatnak) nevezünk. Ezért kell az ehhez szükséges műszaki eszközökel, vallási kellékekkel fölszerelni (oltár, gyertyák, könyvek, kehely, stb.)
3. Szentséget árasztó építmény: Földsugárzási zónák, energiaszökőkutak fölé épített házak esetén az épület geometriai szerkezete, formai kialakítása hozzájárul a helyet átjáró szent rezgések szétszórásához, transzformálásához, használatához (adott célokra irányításához).
4. Emlékhely: Sok templom kriptával is rendelkezik, tele van szarkofágokkal, sírokkal, szobrokkal, emléktáblákkal. Ilyen helyre általában a fontos embereket temetik, akik maradványainak megőrzése valamilyen okból lényeges, tehát nem lenne jó, ha 25 évvel a köztemető bezárása után megsemmisítésre kerülne a sírjuk.
5. Múzeum: A nagyobb templomok egyedülálló gyűjteményei a képzőművészeteknek. Festmények, szobrok, dísztárgyak, faragások, könyvek, díszruhák és egyéb cuccok kerülnek megőrzésre bennük.
6. Csodatévő helyek: Ha a felsőbb szintű létezők valamelyike úgy dönt, egy adott templomba telepít valamilyen mágikus csúcstechnikát, amit a buta hívők csodának neveznek és nagy tömegben gyűlnek oda, gyógyulásban, látomásban, kinyilatkoztatásban, tanításban, segítségben reménykedve. Ide tartoznak a jelenések, kísértetjárások, könnyező szobrok és festmények, csodásnak hitt gyógyulások, a telepítő szándéka szerint.
A felsoroltakból is látható, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hová, milyen célból építünk, milyen geometriai kialakítású és felszereltségű templomot. Ezért szabad csak a kellő szinten beavatott építész-mágusoknak foglalkozniuk templom tervezéssel, különben egy működésképtelen fércmű lesz a végeredmény, ami nem fogja tudni rendesen ellátni a funkcióját.

Maksymilian 2016.01.21. 15:22:05

Ha ping-pongozunk, biztos jófejnek tűnünk és "jó evangelizációs lehetőség." De mért zárkóznánk be a templomba, ha kimehetünk a játszótérre is pingpongozni, ott beszédbe elegyedhetünk akárkivel, sőt ott többeket lehet "evangelizálni", mint a templomban, ahol csak mi vagyunk. Másrészt ha valaki bemegy egy templomba, feltehetően az a szándéka, hogy közvetlenül beszéljen Istennel, de ha attól kell félnie, hogy mindjárt eltalálja a labda, aligha tud elmélyülni. Ha rajtunk keresztül akar kapcsolatba lépni Istennel, közvetetten, akkor megtalál minket a templomon kívül is. A koncertekkel is hasonlóan vagyok. Közvetetten nagyon jól meg lehet találni Istent a zenében is, de a templom legyen a közvetlen beszélgetés helye. Szerintem biztosítani kéne, hogy aki belép a templomba, azt vagy csend, vagy imádság fogadja. De mindenekelőtt nyitott kapu. Sajnos sok helyen csak az istentiszteletek idejére nyitják ki a templomot, egyébként mindig zárva van.

Bachorecz Ferenc 2016.01.22. 09:10:54

Izgalmas kérdés ez. Ha a Mk 11,17 elolvassuk, abból kiderül, hogy a templom nem csak mindenkié, de az Istennel való kommunikáció, az imádság háza. Igen szép gondolatnak és célnak tartom, hogy a cikkíró nem szűkíti le az imádságot arra, amikor hagyományosan, összekulcsolva a kezünket, fejünket lehajtva, bűnösként imádkozunk. A ping-pong a templomban pontosan azt jelentheti, hogy az Atyával való kapcsolattartásnak egyszerűnek és mindennaposnak kellene lennie. Semmi hivatalos nincs benne. Itt jegyzem meg, hogy az Ézs 56,7-ben ("elviszem szent hegyemre, és örömet szerzek nekik abban a házban, ahol hozzám imádkoznak") ott van öröm is. Az ember tehát igenis lehet jókedvű is a templomban (mintha otthon lenne).

Maksymilian 2016.01.23. 11:55:07

De lehet szomorú is. Ha valaki éppen szomorúságában meg templomba, hagyni kell szomorkodni. De örömködhet is összekulcsolt kézzel is, nem kell hivatalosnak lenni. Örömködhet ping-ponggal is, de azt lehet a grundon is, Isten ott is jelen van. Csendben lenni és úgy lenni Istennel viszont nem mindenhol lehet. Van akinek otthon erre nincs lehetősége és ezért jó, ha van egy hely, ahol nincs hangzavar. Nem akarom a ping-pongot kárhoztatni, csak szerintem az "egyszerű és mindennapos" az, ha nem mindent egy helyen csinálunk. :)

Árpád15 2016.02.07. 18:37:04

Az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk: Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik. Isten tere tehát nagyobb, mint bármely katedrális vagy egyszerű templom. A szó szoros értelmében Isten temploma csak a kettő jeruzsálemi Templom volt, ahol megjelent sekinája. Egy templom másként szent egy protestáns számára, másként egy katolikusnak vagy ortodoxnak. Számunkra Isten igéje teszi drágává a templomot, nem feltétlenül az abban rejlő művészeti alkotások. Nem véletlen eleink inkább szerény Isten házákat épültek. Igaz elnyomott vallás révén, nem is volt pénz nagyobbra!

Maksymilian 2016.02.09. 21:30:24

Számunkra sem a művészi alkotások teszik értékessé a templomot, hanem az Oltáriszentségben valóságosan jelenlévő Krisztus. Éppen ezért igyekeztek eleink templomot ilyen szép díszesre építeni, hogy a legszebbet adják Istennek és egyúttal megpróbálják kifejezni azt, hogy milyen nagy személy van itt. Persze az is egy járható út, ha direkt ezért építünk egyszerűt, hogy kifejezzük Isten végtelen egyszerűségét. De a katolikus templom valahogy Istent akarja valamiképpen (ha nem is sikerülhet tökéletesen) kifejezni.