Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Szelényi Zsuzsa: Mítosz, hogy családbarát és keresztény ez az ország

2015. december 02. - KötőSzó

Szelényi Zsuzsa politikai pályafutását Fideszesként kezdte, ahonnan az 1994–es konzervatív fordulat után lépett ki. Két évtizedes nemzetközi munka után tért vissza a magyar politikai életbe, Bajnai Gordon munkatársaként, az Együtt-PM–ben. Ismerjenek meg egy evangélikus, nagycsaládos, liberális politikus nőt, aki szerint jelenleg Magyarországon a családok helyzete kedvezőtlen, a vallás pedig nem meghatározó tényező. Politikusokról szóló sorozatunk második részében állam és egyház, liberalizmus és kereszténység, magyar nők és társadalom, meg nem született gyerekek és apaszerepek témáját érintettük. (Az első interjút Prőhle Gergellyel itt olvashatják.)

Szerző: Laborczi Dóra

szelenyi1.jpg

Korábban az indexnek adott interjút, amelyben azt nyilatkozta, hogy evangélikus családból származik, és ez a háttér a politikai platformon középre helyezi. Hogyan függ össze a családi háttere a politikai irányultságával?

Annak jelentősége van, ha valaki vallásos családban nő fel. Én egy nagyon nagy családból származom: anyámék tízen, apámék négyen voltak testvérek, úgyhogy tudom, mit jelent egy ekkora közösség összetartó ereje, és hogy ezzel milyen konfliktusok járnak. Nekem is és a testvéreimnek is három-három gyerekünk van, nálunk a nagycsalád tehát létező valóság, és az én életemet ez nagyban meghatározza. Ha ráadásul még vallásos is egy család, az összetartás erősödik. A miénk aktív evangélikus család, apai és anyai oldalról egyaránt. Ez meghatározó élményem gyermekkoromtól kezdve. Az, hogy én politikával, illetve közügyekkel foglalkoztam egész életemben, ennek is köszönhető. Ilyen indíttatás jött a családi hátteremből. De a mai magyar, erősen megosztott politikai élet nehezen teszi lehetővé, hogy ezzel a keresztény, nagycsaládos, centrista identitással kényelmesen lehessen együtt élni.

A mai magyar közéletben szinte evidenciaként jelenik meg, hogy aki hívő, az jobboldali és konzervatív. A liberális jelző pedig körülbelül egyenlő az istentelen fogyasztói társadalommal. Ön gyakorolja a vallását?

Igen, a Deák téri evangélikus gyülekezet tagja vagyok.

És liberális?

Természetesen, és semmifajta ellentmondást nem látok abban, hogy én evangélikusként és liberálisként gondolkodom. Hiszen a liberalizmus legfőbb értékei: a hit a személyes autonómiában, az emberek közötti egyenlőségben és az igazságos társadalomban, amelyben mindenkinek lehetőséget kell kapnia, hogy tehetségét megvalósíthassa  számomra alapvetőek. Ebből erednek az emberi jogok, a kisebbségek és a kirekesztettek felé való odafordulás, amelyek a leginkább keresztényi értékek. 

Miért ritka mégis ez a kombináció a mai magyar politikai életben?

Nagyjából 1994-ben kezdődött el az a folyamat a magyar politikában, amely a mára teljesen rögzült, kétpólusú megosztottságra épült. A két hatalmi blokk, amely ’94 óta kifejlődött, és amelyet a parlamenti váltógazdaság mélyített el, érdekelt volt ennek a megosztottságnak a fenntartásában. Részben azért léptem ki a Fideszből, mert én ezzel nem értettem egyet. Európában egyébként egyáltalán nem jellemzőek a kétpólusú megosztottságon alapuló politikai rendszerek. Azt, hogy nálunk ez így alakult, rendkívül káros dolognak tartom, mivel minden egyes kérdést polarizál, mintha a világ fekete-fehér lenne. Ráadásul ezek az úgynevezett jobb–, illetve baloldali tömbök idehaza politikai hazugságra épültek. Magyarországon valójában régóta nincsenek jobboldali vagy baloldali pártok, ennél sokkal kuszább a helyzet. Például azok a pártok, amelyek ma magukat jobboldalinak tekintik, kifejezetten szocialisták, mindent az állammal akarnak megoldani, mindent centralizálnak. Ugyanakkor a vallást használják szimbolikus megerősítésként. Ideológiai szempontból „katyvasz” pártok vannak Magyarországon, mégis volt két hatalmi blokk, amelyik sokáig bal- vagy jobboldalinak mondta magát, és ma is így tartjuk számon ezeket.

Nyugat-Európában, Németországban éppen azt láthatjuk, hogy a Német Kereszténydemokrata Párt (CDU), amelynek Angela Merkel az elnöke, egészen más profilú kereszténydemokráciát képvisel, mint a hazai. A kereszténység kisajátítása miképpen alakult így Magyarországon?

Magyarországon és általában Kelet-Európában a kereszténység helyzete sajátos, ami abból fakad, hogy negyvenöt éven keresztül sem az egyházak, sem a politika nem fejlődött természetes módon. A kommunista időben nagyon sok titok, visszaélés, manipuláció történt az egyházakban is. Az elmúlt két évtizedben sok szó volt arról, hogy a különböző egyházak hogyan váltak érintetté a kommunista rendszerben, illetve arról, hogy milyen megpróbáltatásokon kellett keresztülmenniük azoknak, akik nem voltak hajlandók részt venni ebben. Az egyházakban is szükséges az a történelmi szembenézés, amely a politikai életben is elkerülhetetlen. Azt gondolom, hogy zajlanak ezek a folyamatok, és az evangélikus egyház kifejezetten magas színvonalon műveli ezt a szembenézést, fontos, katartikus pillanatokkal. Nem szabad ma sem elfeledkezni erről, amikor a mai hatalom is megpróbál beleavatkozni az egyházak autonóm életébe.

szelenyi3.jpg

Hol tart a politikai életben a szembenézés folyamata?

Az igazi történelmi szembenézés elmaradt a rendszerváltás folyamata során. Nem volt világos választóvonal 1990–ben múlt és jövő között, ma látjuk, hogy ez mennyire hiányzik. Például egyetlen kormány sem támogatta az ügynökmúlt nyilvánosságát, és a tulajdonjogok visszaszerzése is csak részleges volt. A 20. századdal való történelmi szembenézés nagyon hiányos. Ezeknek a rendszerváltás után kellett volna elkezdődniük. Részben ennek köszönhető, hogy ma ilyen könnyen vissza lehet élni különböző ideológiai és vallási címkékkel, amelyekhez a tudatunkban erkölcsi biztonság társul.

Ön szerint milyen lenne az egyház és az állam közti ideális viszony?

Az állam és az egyház szétválasztása Nyugat-Európában sokkal egészségesebben alakult és stabilizálódott. Ott az a helyzet, hogy az egyházak a hitéletre, az oktatásra, a karitatív tevékenységekre szorítkoznak, az aktív napi politizálástól pedig távol állnak. Az állam sem próbálja állandóan felhasználni az egyházakat a saját politikai mondandójának a terjesztésére. Persze, az egyházak anyagilag is sokkal függetlenebbek, mint nálunk. Magyarországon nehéz ez a viszony. Nálunk nagyon rá tud telepedni az egyházakra az állam, a jelenlegi kormány, de a korábbi kormányok is függő helyzetet alakítottak ki.

Az említett nyugat–európai folyamatokat sokan az elvallástalanodás egyik tényezőjének tekintik és éppen azt a kritikát hozzák fel ezzel kapcsolatban, hogy nem kellene száműzni a vallási tényezőket a közéletből, ahogyan azt – szerintük – a liberális Európa teszi.

Először is: nyugaton nincsen olyan vallástalanság, mint Magyarországon. Tapasztalataim szerint ezek a folyamatok sokkal természetesebbek a nyugat–európai lakosságban. Magyarország kifejezetten vallástalan ország, ami viszont régebbi jelenség, tehát nem a rendszerváltás utáni nyugati liberalizmus tette vallástalanná. Nem gondolnám azt sem, hogy nyugaton általános lenne az elvallástalanodás. Sok időt töltöttem az Egyesült Államokban, ott szinte mindenki vallásos és nagyon aktívak az emberek az egyházakban. Pedig annál liberálisabb államot, mint az USA nem tudok elképzelni. Európa más részein is vallásosabbak az emberek, mint nálunk, de valahogy nem is olyan görcsösek. Viszont az új vallásos lendület, például a Balkánon vagy Romániában nagyon gyakran politikai ideológiával átitatott. A vallással a politikai erők inkább az új demokráciákban szoktak visszaélni.

Az egyházak politikai erejét – nem pártpolitikai, hanem közéleti értelemben – sokan abban látják, hogy adott esetben képesek egy templompadba ültetni a különböző szekértáborok képviselőit, akik így egyfajta testvéri közösséget élhetnek meg.

Nem tudom, hogy magukénak tekintik–e az egyházak ezt a feladatot. Magyarországon ma különösen távolságtartó mindenki a politikát illetően. Pedig a mi életünkben, itt Magyarországon, minden héten születik olyan politikai döntés, ami közvetlenül befolyásolja a mindennapjainkat. És vannak komoly morális kérdések, például a korrupció vagy a menekültkérdés, melyek során a kormányzati döntések súlyos konfliktusba kerültek a keresztényi értékekkel. A politika nagyon erősen beleszól az életünkbe, de nehezen beszél erről bárki is.

Beszélt a nagycsaládról, amely szintén keresztény, konzervatív, jobboldali ügyként jelenik meg. A családbarát kormányzati intézkedések ellenére – a terhesgondozás és a szülés alatt tapasztalható nőgyógyászati gyakorlatoktól kezdve, a bölcsődei férőhelyeken át, az anyasággal járó munkaerő–piaci hátrányokig, vagy a nők parlamenti érdekképviseletéig – igen hosszú az a lista, ami miatt sokan azt tapasztalhatják, hogy ma Magyarországon annyira nem jó nőnek, pláne anyának lenni. Politikai pályafutása során kiemelten foglalkozik a magyar nők helyzetével. Mit gondol erről?

Háromgyerekes anyaként, nőként, fontosnak tartom, hogy a gyermekvállalás és a munka harmonizációjával foglalkozzam, mert ezt meghatározó kérdésnek tekintem minden nő életében. Magyarországon rendkívül tradicionálisak a nemek közötti szerepek, de ennek nem kellene így lennie. Sokkal jobban meg lehet osztani a feladatokat. A gyermeknevelés jót tesz a férfiaknak is, ha pedig nagyobb részt vállalnak a gyermeknevelésből, akkor a nőknek is könnyebb a munkavállalás. Bár van rengeteg családpolitikai és a női munkát támogató kezdeményezés, valójában a helyzet nemigen javul. A családok egy része ugyan ma jobb anyagi helyzetben él, mint pár éve, de a családi terhek továbbra is a nőkre hárulnak. Emellett nagyon kevés gyerek születik, ezt nem sikerült eddig egyetlen kormánynak sem megváltoztatnia. Nagyon sok a válás is. Magyarországon leginkább mítosza van a családnak, a valóság ezzel szemben az, hogy sok család szétesik, ezek a mutatók az európai átlag fölött vannak. A családok összességében nem elég boldogok, nincsenek kilátásaik. Ezért nem születik elég gyerek, pedig azt is tudjuk, hogy az emberek sokkal több gyereket szeretnének, mint amennyi világra jön. Úgy tűnik, hogy azok a keretek, amelyek között élünk, nem könnyítik meg, hogy az emberek gyereket is vállaljanak és dolgozzanak egyszerre.

szelenyi2.jpg

Hogyan lehetne ezen változtatni?

A nőket egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza, hogy a társadalmi nyomásnak megfelelően évekig otthon kell maradniuk a gyerekekkel. Pedig ha belegondolunk a történelmi időkbe, a nők mindig is dolgoztak a gyerekeik mellett, és nem csak házimunkát végezték, hanem munkát vállaltak a földeken és ahol csak tudtak. Nagy előrelépés lenne, ha lazulna az az általános elképzelés, hogy azok a jó anyák, akik évekig otthon maradnak a gyermekeikkel. Mikor elkezdenek dolgozni, a nők sokszor meglepődnek, hogy mekkora velük szemben a munkahelyi diszkrimináció, hogy mennyire megbízhatatlannak tarják őket kisgyermekekkel. A bölcsődei ellátás kiterjesztésével, rugalmas munkahelyekkel és az úgynevezett apa–hónapok bevezetésével alapvető változásokat lehetne elérni. Az apa hónap ötlete itthon még forradalmian hangzik, pedig Lengyelországban és Romániában is bevezették. Azt jelenti, hogy ha a szülők valamennyire megosztják egymás között a gyest, a gyedet, akkor több támogatáshoz jutnak. Bebizonyosodott, hogy ez mindenkinek jó, nőknek, férfiaknak, legfőképp a gyerekeknek.

Tehát a nők mellett a férfiakra is kellene koncentrálni a családpolitikában.

A jelenlegi kormány és a korábbiak is mindig a nőket próbálták ösztönözni a munkavállalásra, de ez nem megy anélkül, hogy nem veszünk le valamilyen terhet a vállukról az otthoni feladatokat illetően. Egyébként a hosszú gyes–gyed nem csak a nőknek problémás, hanem a férfiaknak is. Ez alatt a hosszú idő alatt ugyanis teljesen a nőkre terhelődik a gyereknevelés és a háztartás, míg a férfiakra a családfenntartás. Amikor a nők később újra munkába állnak a szétváló szerepeket már nagyon nehéz korrigálni  sokan ilyenkor válnak el. Ezért jobb, ha kezdettől mindenki kiveszi a részét az otthoni feladatokban. 
Európában ott születik a legtöbb gyerek, ahol a férfiak is gondoskodóként vesznek részt a családi életben. A kétkeresős családmodell Magyarországon már régóta napirenden van, de ehhez nem társult a férfiak családon belül betöltött szerepének átalakulása. A nők hármas terhelése, a munkavállalás, a gyereknevelés és a háztartás még mindig nagyon erős nyomást jelent. Viszont a férfiakra háruló családfenntartó szerep szintén nagyon stresszes egy olyan világban, amikor bárki bármikor elveszítheti az állását. Mindenkinek jót tenne, hogy ha nagyobb elfogadottságot nyerne Magyarországon, hogy a nők és a férfiak egyaránt részt vegyenek az otthoni munkában és a munkaerő–piacon is. Egyáltalán nem mindegy, milyen családban növünk fel és milyet alapítunk. Számomra a család egymást szerető emberek közössége, akik tiszteletben tartják egymást és partneri viszonyban vannak. Ez egy egészen más családmodell, mint amit a kormányzat képvisel, ami szerintem szükségtelenül tradicionális. A partneri viszonyt kellene erősíteni az élet minden területén: politikában, közéletben, egyházban és családban egyaránt.

Fotó: Kiss Tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr258130960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

-JzK- 2015.12.02. 19:24:24

Ejnye, mi ez a hitgyülis, szabadkeresztényes libsi szöveg? Minden tradicionális keresztény felekezet vallja, hogy a keresztény hitnek küldetése van a világ felé, az állam és az egyház nem kell, hogy konkuráljanak, hanem gyümölcsöző kapcsolatban is lehetnek egymással. Természetesen a hitet nem lehet kikényszeríteni, de az állam helyes, ha olyan légkört teremt, amely a keresztény erkölcsök betartása irányába hat (ezek többsége ugyanis gyakran természetjogi szempontból is bűn, nem pusztán vallási parancsolat okán) valamint ahol az egyház a küldetését könnyedén el tudja látni. Ezért kötött a katolikus Egyház konkordátumokat, amelyek kimondták, hogy az Egyház privilegizált helyzetet élvez, hasznos társadalomformáló erő. Ettől még nem lett bűncselekmény nemhívőnek, nemkereszténynek, nemkatolikusnak lenni.

Egy idézet innen: www.htk.ppke.hu/uploads/File/disszertaciok/Gajer_Laszlo_dissertation.pdf

“Aquinói Szent Tamás az államot természetes intézménynek tartotta. Az állam eredete nem a népakaratban, vagy a felvilágosult gondolatban keresendő, de az állam nem is egy szükséges rossz, amely az emberek egymás iránti gyűlöletének (vö. Hobbes), vagy a bűnnek (vö. Szent Ágoston) a következménye. Az állam természetes voltának Szent Tamásnál az az oka, hogy az ember a természeténél fogva közösségi élőlény („Homo naturaliter est animal sociale.”), és az ártatlanság állapotában is közösségben élne. Éppen ezért a közösség java (bonum commune) előbbre való, mint az egyének javai, a társadalom pedig nem csupán azért létezik, hogy az egyéni jót megvalósítsa. Az állam, mintegy előképezve (praefiguratio) Isten által bele van plántálva az ember természetébe. Az a feladata, hogy a polgárok tevékenységét összehangolja, hogy azok azt a közjó érdekében hajtsák végre, valamint biztosítsa azokat a javakat, amelyek a tisztes megélhetéshez szükségesek. Az állam egyben meg kell, hogy védje a polgárait a csapásoktól és a támadásoktól. Az állam célja így természetes, evilági cél. Ezzel szemben az Egyház célja magasabbrendű, túlvilági cél. Ezért az állam, jóllehet tökéletes társaság, így a maga területén önálló, mégis az Egyháznak közvetett befolyása (potestas indirecta) van felette azért, mert az államnak a maga eszközeivel elő kell segítenie a lelkek javát is, amely az Egyház célja.
Aquinói Szent Tamás tanításából az állam optimista személete tűnik ki. Az állam nem egy szükséges rossz, amelynek meg kell védenie az embereket egymástól. Az állam az embernek megfelelő entitás, amely az ember közösségi természetéből fakad. A tamási teológiában, amelyet XIII. Leó pápa is követett az államnak szüksége van az Egyházra ahhoz, hogy saját evilági céljait elérje, illetve segítenie kell az Egyházat abban, hogy az a természetfeletti céljait meg tudja valósítani, és így be tudja tölteni a saját küldetését. Ezen a ponton ismét világosan látszik a törés a katolikus államelmélet és az újkori államfilozófiák között. A katolikus megközelítésben a vallás nem vonulhat a magánszférába, és az Egyház és állam szétválasztása nem lehet kívánatos, ha mind az Egyház, mind az állam küldetését szem előtt akarjuk tartani.”

-JzK- 2015.12.02. 19:39:45

“Lefebvre érsek erőteljesen bírálta a zsinatot az „állam autonómiáját” elismerő kétértelmű szövegeiért is, amelyek valóban pontosításra szorulnak. Az állam autonóm abban az értelemben, hogy a kinyilatkoztatásból pozitíve nem lehet levezetni azokat a technikai, közigazgatási, bel- és külpolitikai módszereket, amik adott körülmények között a közjót szolgálják. Ehhez rengeteg empirikus ismeret szükséges. De az állam semmiképpen sem autonóm abban az értelemben, hogy az állam vezetőinek minden cselekedete alá van vetve Isten erkölcsi törvényeinek, hiszen minden egyes ember minden szabad akarati tettében Isten parancsaihoz (a Tízparancsolathoz) igazodni tartozik, és ez alól egyetlen ember, semmilyen minőségében sem kivétel. Ezért azt mondhatjuk, hogy a kinyilatkoztatás a politikai, állami cselekvés negatív normája: megmutatja, hogy mit nem szabad tenni az állam vezetőinek. Ez mintegy védőkorlátja az állami tevékenységeknek: nem engedélyez erkölcstelen cselekedeteket.
Biztos, hogy a szabadkőművesség egyik legnagyobb diadalának az állam autonómiájával kapcsolatos zsinati szöveg progresszista értelmezésének általános elfogadtatását tekintette. Eme értelmezés szerint az Egyház semmilyen módon, még negatív normáként sem szólhat bele az állami életbe, így nem képes keresztezni az állami életben a szabadkőműves tendenciák érvényesülését.
Mélységesen erkölcstelen — és egy katolikus ember számára elfogadhatatlan — az az elterjedt vélemény, hogy „a politika nem az erkölcsről” szól. Ez a nézet vezetett a bolsevista rendszer kegyetlenkedéseihez, a Gulágok borzalmaihoz, a tízmilliók elrontott életéhez, Drezda, Hirosima és Nagaszaki elpusztításához, és a példák szinte végtelenségig szaporíthatók… Az a politika, az az állami vezetés, amely olyan értelemben akar „autonóm” lenni, hogy figyelmen kívül hagyja az erkölcsi törvényeket, mindenképpen tömegek tragédiáját okozza — akár „demokratikus”, akár tekintélyuralmi mezben jelenik meg. Hozzá kell tennünk, hogy az erkölcsi törvények figyelembevétele csak valláserkölcsi alapon le-hetséges; csődöt mondott és mindig csődöt fog mondani minden olyan kísérlet, amely Isten nélküli, úgynevezett autonóm erkölccsel próbálkozik. Ha az erkölcsi törvényeknek nincs megfelelő szankciójuk, akkor az erkölcsi törvények megtartása csak illuzórikus elgondolás. Márpedig az emberi (és politikai) cselekedetek jelentős része jogilag nem büntethető, mert egyrészt titokban történik és így jogilag nem bizonyítható, másrészt a kifelé azonnal nem megnyilvánuló, gondolati tettek, elhatározások is döntőek a későbbi külső cselekedetek létrehozása szempontjából, ámde „a belsőről nem ítél a bíró”. Hozzátehetjük: az evilági büntetések alól sok politikus a hatalmánál fogva ki tudja vonni magát, és ezért a gazságokat elkövetőknek mindig megvan a reményük, hogy ők is büntetlenül megússzák. Tehát csak az isteni igazságszolgáltatástól való félelem az adekvát szankció, vagyis korrekt, valóban közérdeket szolgáló állami politika csakis akkor lehetséges, ha az állam vezetői a kinyilatkoztatott isteni erkölcsi törvényeket cselekvésük negatív normájának tekintik.
A mondottak miatt nem lehet eredményes a vallási alapok nélküli iskolai erkölcstan-oktatás. Isten létére való hivatkozás és az általa adott erkölcsi törvények nélkül nem lesz nagyobb kötelező ereje az erkölcsi szabályoknak, mint az illemszabályoknak, ámde ez korántsem elég a sokszor egyéni áldozatokkal járó erkölcsi törvények megtartásához.

micsoda? 2015.12.02. 21:14:38

Nagyon okos dolgokat mondott Szelényi Zsuzsa, (megjegyzem szerénységére vall, hogy nem "y" -al irja a nevét) Igen a férfiakat is be kellene vonni a családon belüli munka vállalásban. Németország északi részén, vagy a Skandináv államokban tapasztaltam, feltűnően sok férfi foglalkozik a kis gyerekével. Hozza- viszi, biciklin, vagy babakocsin tolja. Gondolom ehhez az is szükséges, hogy belássuk ők is alkalmasak a feladat ellátására:)

-JzK- 2015.12.02. 21:15:05

“Az Egyház és az állam csakugyan különböző dolgok s így fogalmilag természetesen külön is kell választani a kettőt. De ez a fogalmi különválasztás nem jelentheti azt a jogi és valóságos egymástól-elszakadást, amelyet a szabadkőművesség és vallásellenesség ért ezen a jelszón. Az Egyház és állam “szétválasztása” az újkori történelemben mindig leplezett és kendőzött egyházüldözést jelentett. A szétválasztás címén valósággal a levegőt vonták meg az Egyháztól. Nem is lehet teljes szétválasztásról szó ott, ahol mind a két szuverén alakulat, az Egyház és az állam, ugyanazon a földrajzi területen mozog, ugyanazon embereket vallja polgáraiul és sokszor ugyanazon cselekményekbe kell más és más szempontból befolynia. Az iskolák terén pl. más és más szempontból egyszerre van beleszólása a nevelés és oktatás menetébe az államnak és az Egyháznak, A házasság terén a lelkiismereti szempontok az Egyházat, a polgári következmények az államot illetik. Egyháznak és államnak tehát békésen és szorosan össze kell munkálnia, nem pedig egymásról tudomást sem véve, esetleg egymás ellen dolgoznia.
Itt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez az összeműködés nemcsak az Egyháznak, hanem legalább ugyanolyan mértékben az államnak is haszna és érdeke. Mert hiszen minél szabadabban és erőteljesebben hirdetheti az Egyház az evangéliumot az iskolákban, egyesületekben, gyűléseken, sajtóban stb., annál gyorsabban és biztosabban jut el a nemzet is a maga boldogulásához, vagyis ahhoz, hogy minden fontos közéleti és társadalmi kérdésben az igazság, szeretet, rend és béke szempontjai legyenek irányadók, hogy földbirtok, gyár, bankok, hivatalok, családvédelem, kisemberek védelme stb. terén ne az önzés, kapzsiság és igazságtalanság, ne a gőg és szeretetlenség legyen irányadó, hanem a kereszténység nemes tanítása. Ma is mindenütt úgy látjuk, hogy minél több valamely ország vagy akár község vezetésében az igazi keresztény szellem, annál boldogabb a nép és virágzóbb az ország vagy a község.” (Bangha Béla)

BéLóg 2015.12.02. 23:35:02

@micsoda?: Skandináviában (Svédország amit tudok) KÖTELEZŐ a szülőpáros férfitagjának igénybe venni az ottani "GYES" egy részét. A svéd állam annyira beleavatkozik egyébként az emberek magánéletébe, hogy számtalan (!) svéd munkatársam állítja, ha Adolf Hitler élne, Svédországban érezné legjobban otthon magát.
Szóval felesleges "skandináv" szülő példával jönni.
Svédországban a gyerekek 18 éves koruk után "elmenekülnek" otthonról és az állam ezt messzemenőkig támogatja. Olyan mértékű az elidegenedés gyermek-szülő között hogy kis túlzással idegenek közt jobb a kapcsolat mint a rokonok közt. Egy ismerős nagyszülőpárosnak ki kellett vándorolni Amerikába, mert miután unokáik szülei balesetben meghaltak, a svéd állam a "nagy korkülönbségre való tekintettel" nevelőintézetbe akarta venni őket.

Az meg hogy a rohadtnagy tolerancia jegyében Norvégiában LESZEDI (mondom LESZEDIK) a kereszteket a református templomokban hogy polkorrektek lehessenek a muszlimokkal, hát ez a csúcs.

Még jó hogy az ember olvashatja a Bibliában, Máté 10-nél:
32. Mindazt tehát, aki megvall engem az emberek elõtt, én is megvallom mennyei Atyám elõtt.
33. De aki megtagad engem az emberek elõtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám elõtt.

Másrészről pedig ismét Máté 6:
24 Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.

Szelényi Zsuzsanna talán egyszer rájön erre az igazságra is. Nem lehet valaki egyszerre keresztyén meg Istentagadó bajnai-liberálispárti. Éppen az ilyen "de én jobban tudom" Legó-hívők, akik MAGUKNAK barkácsolják össze a hitüket teszik magukat hiteltelenné.

kötözködő 2015.12.03. 09:52:27

@BéLóg: "KÖTELEZŐ a szülőpáros férfitagjának igénybe venni az ottani "GYES" egy részét" - nagyon helyes. Vegye ki az apa a részét a csecsemőgondozásból (egyébként egy normális, értelmes férfi ezt önként is megtenné), és szembesüljön azzal, hogy a gyes nem csak annyit jelent egy anyának, hogy az egész nap otthon lógatja a lábát.

"Norvégiában LESZEDI (mondom LESZEDIK) a kereszteket" - nem szedik le. Az interneten keringő képeken egy kínai templom látható, hatalmas kínai írásjelekkel a homlokzatán.

Ivan F. K. 2015.12.03. 09:52:28

@-JzK-:
Nagyon keresztényi már a felütés is. Elvitatja Szelényi evangélikus hitét, libsizik. Ez egyébként egy evangélikus közélati blog, kár az asztalt verni a katolikus egyház konkordátumaival. Mussolinivel is milyen épületesen tárgyaltak...!
A politikai hatalom, a hatalomhoz való törleszkedés mindig is korrumpálta az egyházakat és mindig is korrumpálni fogja.

micsoda? 2015.12.03. 10:45:11

@BéLóg: "Nem lehet valaki egyszerre keresztyén meg Istentagadó bajnai-liberálispárti. Éppen az ilyen "de én jobban tudom" Legó-hívők, akik MAGUKNAK barkácsolják össze a hitüket teszik magukat hiteltelenné."

Nagyon nem ez a véleményem. Keresztény vagyok, és ezerszer is elmondanám, hogy Hiszek egy Istenben, inkább liberálispárti vagyok, mint jobboldali. Az előbbi közelebb van a hitemhez /nem a szó szerinti bibliához/, mint az utóbbi.

Férfiak vegyenek át többet a nőktől, vagy nem kell a Skandináv példa. Viszont az sem, amit a külföldön élő nők mondanak, hogy a magyar családanyák dolgoznak látástól vakulásig.

Ivan F. K. 2015.12.03. 10:45:23

@BéLóg:

A jelenlegi kormányhoz is címezhetné a Máté 6:24-et. Főleg, mivel a Mammonról van benne szó, aminél jobban semmit nem imád a jelenlegi kurzus.

Svédországban egy 18 éves el tud költözni a szüleitől, itt pedig évekig reménytelen, hogy saját háztartást tudjon vezetni. 30 évesek is a szülőknél laknak, önállósodásra képtelenül, függve a szülők anyagi segítségétől. És persze nem is születik így annyi gyerek.

Norvégiában a bevándorlási hivatal javasolta, hogy azokat a helyeket, ahol menekülteket kívánnak elhelyezni, tegyék vallásilag semlegessé. Gondolom, arra is ügyelni kell, hogy a muszlimokat, zsidókat ne disznóhússal kínálják. Mi lesz most?

Pipas 2015.12.03. 11:05:38

"A miénk aktív evangélikus család, apai és anyai oldalról egyaránt. Ez meghatározó élményem gyermekkoromtól kezdve. "

vagyis: úgy gondolom, hogy van isten, jehovának hívják, mert gyerekkoromban apukám ezt mondta és eddig nem tartottam fontosnak, hogy elgondolkodjak rajta magam is... :)

Ivan F. K. 2015.12.03. 12:05:22

@Pipas:

A családi hagyomány igenis fontos a vallásos identitás kialakulása szempontjából. Mást nem is állít Szelényi az idézett mondatában. Nem tudom, milyen logika mentén fordította Jehovázásba... Vagy esetleg azt gondolja, hogy a vallással kapcsolatban csak felnőttként hozzunk döntést? A felnőttkeresztség híve?

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.12.03. 15:17:25

@BéLóg:

"Nem lehet valaki egyszerre keresztyén meg Istentagadó bajnai-liberálispárti."

De lehet. Az egyik vallás, a másik politika.

csak egy néző 2015.12.03. 16:49:29

"Az meg hogy a rohadtnagy tolerancia jegyében Norvégiában LESZEDI (mondom LESZEDIK) a kereszteket a református templomokban hogy polkorrektek lehessenek a muszlimokkal, hát ez a csúcs."
Ez ugyanolyan hazugság, mint a HÍR tv-ben a Szabad fogás című műsorban, a "tanár úrnak" nevezett Usztics Mátyás gárdakapitány által elmesélt története, miszerint egy jóbarátjának valami Ilonka néni nevű rokona Svédországban 37 évet ledolgozott 10.000 SEK nyugdíjat kap és képzeljük el, hogy egy migráns is ugyan ennyi segélyt kap az államtól.

"Nem csak szállást, ételt is kapnak, illetve napi 70 koronát (2100 forintot). Most erről a ~6 hónapig tartó periódusról van szó, amíg elbírálják a menedékkérelmet. Ezek a dolgok akkor is járnak, ha végül azt mondja a hivatal, hogy nem maradhatnak az országban."

Vajon a kapitány úrnak, hogy jött ki a 10 000-es segély? Vagy csak simán hazudott?

jaja12 2015.12.03. 21:27:56

"Pedig annál liberálisabb államot, mint az USA nem tudok elképzelni. "
Nem tudom hányszor és merre járt a Hölgy Amerikában, de azért ez enyhén szólva túlzás. Délen egész más a helyzet, mint a liberális nyugaton például...

BéLóg 2015.12.03. 23:21:46

@maxval bircaman felelős szerkesztő: Már megbocsáss, bár sokmindenben egyet értünk, nem lehet valaki EGYSZERRE istenhívő (vallásában) meg istentagadó (a politikában).
@csak egy néző:
nesze, barátom. Remélem az Index.hu elég balos/liberális hírforrás, hogy a 444 orbánfikázó oldalt meg se említsem:
index.hu/kulfold/2015/11/30/eltuntetik_a_kereszteket_norvegiaban_a_menekultek_miatt/
444.hu/2015/11/30/leszedik-a-kereszteket-a-norveg-menekulttaborokban
Ennyit a te szavahihetőségedtről.

@Ivan F. K.: Címezném is higgye el, ha nem Szelényi Zsuzsáról szólna a blog. vagy rosszul olvastam?

@micsoda?: Liberális párti lehet, de nem egy istentagadó liberális irányzat tagja. Talán elbeszélünk egymás mellett?

@kötözködő: A csecsemőgondozásban való részvételt nem lehet KÖTELEZŐVÉ tenni. Persze a skandináv országokban ahol a nő ugyanannyit keres mint a férfi, ezt megtehetik. Viszont az hogy KÖTELEZŐ, azt mutatja, hogy a skandináv férfiak valószínűleg messze a magyarok "alatt" vannak családszeretetben!
Magyarországon bele is pusztulnának a családok ha a fő kereső, aki sajnos vagy csak mert így van a FÉRFI, elmenne gyesre. Talán ezen nem fogunk vitatkozni.
Ami neg a keresztes dolgot illeti, feljebb két LIBERÁLIS link, egyébként meg ad 12900 találatot a gugli 0,60 másodperc alatt a "Norvégiában leszedik a kereszteket" keresőszavakra. Lehet válogatni!

BéLóg 2015.12.05. 20:33:51

Eszembe jutott néhány idevágó lehetőség.
Ugye az "MSZP Hívő Tagozata" nem egy vicc volt. Na ennek mintájára bizonyára lehetséges Szelényi Zsuzsanna szerint mondjuk nem lenn gond az alábbi "szervezetekkell":

Reformátusok Oltáriszentség és Szűzanya Adorációs Köre.
Evangélikusok a Római Pápa Támogatásáért.
Muzulmánok Mohamed Kisplasztikai és Képfestő Műhelye.
Izraeliták Szombati Munkanapért Tagozata.
Jehovisták Önkéntes Véradó Csoportja.
Amishok a Gépeket, Áramot Minden Közösségbe Egyesület.

Várom mások hasonló kreatív ötleteit!

Ivan F. K. 2015.12.07. 15:10:33

@BéLóg: Notóriusan keverni igyekszel a vallási és a politikai szférát. Viszont a 2. ötleteddel kapcsolatban megjegyezném, hogy az evangélikusok nem gyűlölik a pápát és a pápa sem gyűlöli az evangélikusokat, ezért ha teljes képtelenségeket akartál felsorolni, akkor tévedtél.

www.magyarkurir.hu/hirek/a-romai-evangelikus-templomban-tett-latogatast-ferenc-papa

BéLóg 2015.12.08. 10:23:56

@Ivan F. K.: Soha nem írtam hogy az evangélikusok gyűlölik a pápát, el vagy tévedve! Egyszerűen nem fogadják el. Így nyilván nem lehet Evangélikusok a Római Pápa Támogatásáért tagozat sem.

BéLóg 2015.12.08. 10:24:27

@Ivan F. K.: Súlyos tévedésben vagy. nem keverem. Azok keverik, akik ilyen vicces dolgokat hoznak létre, mint egy MARXISTA pártban a hívő tagozat vagy egy a "szivárványosakat" támogató liberális, Istentagadó pártban református aktivistaként dolgoznak.
De NEM az én tisztem ezt megítélni, ellenben VÉLEMÉNYEM hála Istennek még lehet.

Örültem volna ha KIEGÉSZÍTED a listát nem azt hogy találj (a viccben!) egy tévedést, ami nem is tévedés.
Hiszen:
Nem hiszem hogy a reformátusok GYŰLÖLNÉK az Oltáriszentséget vagy Szűz Máriát.
Nem hiszem hogy a muzulmánok GYŰLÖLNÉK a festészetet vagy a kisplasztikát.
Nem hiszem hogy a jehovisták GYŰLÖLNÉK a véradókat.
Nem hiszem hogy az amishok GYŰLÖLNÉK a gépeket, az áramot.
ELUTASÍTJÁK őket, ahogy az evangélikusok a pápát.

De mondok én neked ennél keményebbet is.
Akár tetszik, akár nem, több ember is BAJNAIVAL a száján dobta el magától az életet és lett öngyilkos. Ugye tudod?
TUDOM hogy jogilag ezért Bajnait semmilyen felelősségre vonás nem érte, hiszen csupáncsak VEZETŐJE, egyedüli KÉPVISELŐJE, teljhatalmú ALÁÍRÓJA volt a Hajdú BÉT cégnek, aki százakat tett tönkre és lett néhány kétségbeesett ember halálának okozója.
Keresztyén hitünk szerint az öngyilkosság igen súlyos bűn, remélem Szelényi Zsuzsa el nem múló szorgalommal imádkozik azoknak a lelkiüdvéért, akik -- mint mondtam -- Bajnait átkozva távoztak el ebből a világból. (Ez ugye tény, akár igazuk volt, akár nem.)

Ivan F. K. 2015.12.09. 10:43:08

@BéLóg: Látom mindenképpen oda akarsz kilyukadni, hogy a liberalizmus és a kereszténység egymást kizáró fogalmak. Ez tévedés. A liberalizmus alapeszméje a személyes szabadságjogok védelme. Éppen ez adja meg azt a lelkiismereti szabadságot, ami a hit melletti szabad választáshoz kell. A liberális eszmerendszer hozta létre a képviseleti demokráciát, melyben egymással versengő pártok küzdenek az általános és titkos választójoggal rendelkező polgárok bizalmáért. Ez azt jelenti, hogy személyes választással kell kiállni a saját nézeteid mellett, de hagynod kell, hogy más is megvallhassa a sajátját. A liberális eszmerendszer hozta létre a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló kormányzati formát. Mindezek az intézmények az elnyomás lehetősége ellen jöttek létre. Azért, hogy megvédjék egymástól az embereket. Hogy neked legyen jogod megvallani a hitedet, de kényszerítéssel mást ne kötelezhess a katolikus hitre térésre, de ugyanígy te is védve legyél más erőszakos térítéseitől, legyenek azok politikaiak vagy vallásiak. Vajon milyen szerepe van a szabad akaratnak egy olyan világban, ahol vagy az uralkodó elit nézetein kívül esetleg nem is találkozhatsz mással.
A liberalizmus sem a semmiből jött. A vallásszabadság igénye a pusztító 30 éves háború után jött létre. Rájöttek, hogy ha továbbra is egymás elpusztítását tartják az igazság elterjesztésének egyedül üdvözítő módszerének az elfogadás, a párbeszéd és a meggyőzés helyett, akkor hívek helyett csak a holtak számát szaporítják.

BéLóg 2015.12.09. 18:43:02

@Ivan F. K.: Kedves Iván!
AZ a liberalizmus amiről TE írsz annyira messze van ATTÓL a liberalizmustól amit ma annak neveznek, mint Makó Jeruzsálemtől! nem hiszem hogy ez te ne tudnád.
Széchenyi, Kossuth és társai, ők liberálisok voltak, ma szerintem fegyverrel harcolnának az ellen, hogy ezt a szót magukra vehessék azok, akik MA használják.
Ebből fakadóan a leírásoddal teljesen egyet értek, viszont minden porcikámmal tagadom ezt a MA ÉRVÉNYES liberalizmust, amelyet például Bajnai és a DK (is) követ.

Ami pedig egyenes ágon azt jelenti, hogy Szelényi Zsuzsa durván rossz lóra tett az ÉN meglátásom szerint.

Nem tudom hogy ez valamiféle spéci református dolog-e, hiszen volt itt már lelkészi hozzászólás a muzulmán "értékekről" is.

Ivan F. K. 2015.12.10. 16:05:01

@BéLóg: Nem tudom, hogy spéci református dolog-e, mert a blog is evangélikus, Szelényi is evangélikus (ez benne van a cikkben...), Kossuth Lajos is evangélikus és én is az vagyok egyébként.

BéLóg 2015.12.10. 21:31:08

@Ivan F. K.: Elnézést, figyelmetlenségből összekevertem két blogot.

Apbef 2016.01.04. 00:57:12

@BéLóg: Igen megrökönyödnél, ha tudnád, milyen helyeken képesek Krisztus emberei jelen lenni! Az Együtt közege nokedli Afganisztánhoz, vagy az Iszlám Állam területeihez képest. Vaktában kétségbe vonni a másik ember keresztén hitét, hát hogy is mondjam...
...tapasztalatlanság.

Apbef 2016.01.04. 01:00:00

@Pipas: Arról a jahova dologról szólnál kicsit bővebben?