Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

„A magyarországi protestantizmus sokat köszönhet az iszlámnak”

Beszélgetés a menekültügyről Fabiny Tamás evangélikus püspökkel a Gólyában

2015. október 22. - KötőSzó

A plakátkampány nem tett jót az országnak, a magyarországi protestantizmus sokat köszönhet az iszlámnak és a keresztények számára a menekülők új lehetőséget jelentenek – többek között ezek a gondolatok kerültek elő Fabiny Tamás és a Menedék Egyesület menekültekről szóló beszélgetésén október 20-án kedden este a Gólyában.img_5262_f.jpg

Kováts András, Fabiny Tamás és Soltész Béla

„Nem lehet szétválasztani, hogy egy keresztény ember hány százalékban keresztény és hány százalékban ember, ezért nem keresztényként vagy emberként, hanem keresztény emberként tud viszonyulni a menekültekhez is” – kezdte Fabiny Tamás, Kováts András (Menedék Egyesület) bevezető szavaira reagálva. A püspök kifejtette, hogy a bibliai szakaszok minden hívőt segíthetnek, de a laikusok számára is érvényes sorvezetők, hiszen az Ószövetségben számos vándorlással kapcsolatos szöveg található. Toposzként tér vissza például az ábrahámi idézet:

„Emlékezzél arra, hogy jövevény voltál.”

Szintén az Ószövetségben lelhető fel az a szép hagyomány is, mely szerint aratáskor nem volt szabad mindent összeszedni, valamennyit illett a földön hagyni a takarmányból a vándorlók számára is. Az újszövetségből pedig a legismertebb és leggyakrabban idézett igeszakasz ezzel kapcsolatban Máté evangéliumában olvasható: „Jövevény voltam és befogadtatok engem.”

Társadalom és egyház sokáig idegenek voltak egymás számára

Úgy tűnik azonban, hogy a menekültekkel kapcsolatban Magyarországon jelenleg bibliai szeretet-parancs szemben áll a hatályos jogi környezettel – vetette fel Soltész Béla, az est másik házigazdája. Fabiny Tamás szerint nem ez az első ilyen eset, hiszen a második világháború idején is szembe kellett menni az államhatalommal. Példaként a mártírhalált halt Dietrich Bonhoeffert említette, aki a zsidóüldözések idején azt mondta: „Azért nem szabad a zsidókat üldözni, mert emberek és nem csak azért, mert Jézus is zsidó volt.” Bonhoeffer azt is világossá tette: „csak az énekeljen gregoriánokat, aki felemeli a szavát a diktatúrával szemben.” Fabiny szerint ez ma is érvényes:

Csak annak hiteles a kereszténysége, aki kiáll a menekültek mellett. „Sarkos mondatok ezek, de ilyenkor az ember hitvallásos helyzetbe kerül és inkább kell hallgatnia az erkölcsre, mint a törvényre.”

Ugyanakkor a nem hívő laikusok gyakran hallanak mindezzel ellenkező véleményt egyházi tekintélyektől – vetette fel Kováts András. „Tisztában vagyok vele, hogy az egyházi vezetők többsége nem velem van egy véleményen, de sokan igen. A legtöbben inkább tartózkodóak, ennek azonban inkább társadalmi-történelmi okai vannak, nem a Szentírás magyarázatának különbségei. Egyrészt, a magyar társadalomból hiányzik a gondolatszabadság, a vallási pluralizmus megélése, és ennek történelmi gyökerei vannak: az egyházban jelen való örökség – bár soknak tűnik az elmúlt 25 év, higgyék el, hogy ez így van – hogy sokáig be voltunk szorítva a templom falai közé. Társadalom és egyház idegen test voltak egymás számára. Ilyen este, mint a mai, elképzelhetetlen lett volna. Ennek vannak ma is érezhető hatásai. Harmadrészt, sokan hitvédelemként fogják fel ezt a helyzetet, és úgy gondolják, hogy össze kell zárnunk és meg kell védenünk magunkat az iszlám elől. Mivel tényleg üldözik a keresztényeket Szíriában, és sok rettenetes hír van, úgy gondolják, hogy az iszlám fenyegető tényező.”

„Senki ne mondja, hogy a szír-török határnál jó élni”

Fabiny azokat sem igazán érti, akik azt hangoztatják, hogy a menekültek maradjanak inkább Törökországban, hiszen ott már nincsenek életveszélyben: „Senki ne mondja, hogy a szír-török határnál jó élni éveken keresztül egy menekülttáborban. Nem emberhez méltó élet ez.” Azt ugyanakkor, hogy mivel jár ezeknek az integrációja, Magyarországon még nem igazán tudjuk, mert a legtöbben tovább mennek. Ezért kevés a tapasztalat egyházi és társadalmi szinten egyaránt.

„A magyarországi protestantizmus azonban érdekes módon sokat köszönhet az iszlámnak – folytatta Fabiny – ugyanis a török hódoltság idején olyan erős volt az ellenreformáció Magyarországon, hogy katolikus közegben biztosan nem maradtak volna fenn a protestáns gyülekezetetek. A török területeken azonban megmaradt a protestáns vallásszabadság. Ezt ma is láthatjuk: Nyugat-Magyarországon kisebb számban élnek protestánsok.”

„Ez a retorika senkinek nem használ”

Arra a kérdésre, hogy mit csinált konkrétan az evangélikus egyház? A püspök így felelt: sokáig nem csináltunk semmit, ezt be kell látni, de a plakátkampányról kezdetektől nyíltan vállaltam kritikus véleményemet. (Szeptemberben az evangélikus egyház naponta 150 adag ételt osztott a II. János Pál pápa téren – a szerk.)

Az evangélikus püspök a plakátkampánnyal kapcsolatban kifejtette: ez a retorika senkinek sem használ és beláthatatlanok a következményei, mivel az ember rosszabbik énjét hozza elő. Pedig a jobbat is elő lehetne hívni, mert az emberekben megvan a segítés szándéka, ezt a civilek – köztük számos hívő ember – közti összefogás is bebizonyította.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a menekültekkel szembeni kormányzati kommunikáció sok hívőnek okoz lelkiismereti konfliktust, hiszen többségében jobbra húznak az egyházak. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy ki kell emelni ezt a kérdést a pártpolitikai mezőből. Fabiny rossz iránynak tartja, hogy a kormány még a segítő civileket is áttolta balra. Ugyanakkor Fabiny fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a jobbra húzásnak az is az oka, hogy „a rendszerváltást követően kormányra került baloldali pártok egyfajta posztkommunista örökséget éreztettek az egyházakkal, ezért eltávolodtak tőlük, a jobboldal pedig örömmel keblére ölelte őket. Ezzel viszont olyan gyámkodást is hajlandóak voltunk elfogadni, ami nem biztos, hogy jót tesz a hazai egyházaknak.”

Európa nem keresztény, de itt az új esély

Ugyanakkor az is kérdés, hogy mennyire keresztény a mai keresztény Európa? Fabiny a mostani helyzetben nevetségesnek tartja, hogy keresztény Európa fölött éppen azok hullatnak krokodilkönnyeket, akikről tudja, hogy be sem tennék a lábukat a templomba.
A püspök ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a más kultúrából érkező tömegekkel járó új kihívásokat nem szabad elbagatellizálni. Kérdés például, hogy a nők és melegek egyenjogúságát zászlóra tűző nyugati államok hogyan lesznek képesek egy olyan embertömeget is integrálni, akik ezeket az ügyeket teljesen elutasítják. „Lehet példálózni a befogadás-párti skandinávokkal, de közben az az igazság, hogy üresek a templomaik” – vetette fel Fabiny. A hazai kereszténység megújulásának indirekt módon lehet motorja a menekültválság: a szekularizált világban lehet új esélyünk arra, hogy megmutatkozzon a valódi felebaráti szeretet a jövevényekkel szemben, és hogy megmutassuk, milyenek valójában a keresztény emberek.”

A Menedék- Migránsokat Segítő Egyesület két évtizede foglalkozik a Magyarországra bevándorló, illetve innen elvándorló hazai és külföldi állampolgárok társadalmi integrációjának elősegítésével szociális, oktatási és kulturális projektjein keresztül. Az egyesület idén ősszel kezdte el Menedék Műhely című beszélgetés sorozatát, melynek célja a jelenlegi migrációs és menekültügyi helyzet szakmai szempontú elemzése meghívott vendégek segítségével. Október 20-án Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspökkel beszélgettek a Gólyában.

Fotó: Bíró Dávid (Menedék Egyesület)

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr598011791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.