Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Arad evangélikus vértanúi: Dessewffy Arisztid és Leiningen-Westerburg Károly

2015. október 06. - KötőSzó

Kissé félve írom le ezt a címet. Az 1848-1849-es szabadságharc többek között abban különbözött a korábbi rendi felkelésektől, hogy valóban nemzeti és nem felekezeti ügy volt. Bár a szabadságharc leverése után voltak arra kísérletek, hogy „protestáns rebellióként” írják le a történteket, a megtorlás vezetői is jól tudták, hogy ez nem igaz. Arad vértanúi között is találunk protestánst, katolikust, ortodoxot, és a megtorlás során is végeztek ki katolikus, református, evangélikus lelkészeket, sarcoltak meg zsidó közösségeket. Vajon nem kisebbrendűségből fakadó felekezeti szűkkeblűség Arad vértanúi között felekezeti alapon kiragadni bárkit is? Talán azért válaszolhatunk nemmel, mert Dessewffy és Leiningen felekezeti hovatartozását és családi hátterét megvizsgálva közelebb kerülhetünk ahhoz, mit jelentett 1848-1849-ben a nemzet, a szabadság.

Szerző: Kertész Botond

A Dessewffy családban két tradíció öröklődött apáról fiúra: a katonai hivatás és az egyház, mindenek előtt az eperjesi kollégium támogatása. A német anyanyelvű szepességi evangélikus nemesi családok között több katonadinasztiát is találunk. Ez azért arra is rámutat, hogy

nem minden protestáns volt született rebellis kuruc, hitüket teljesen össze tudták egyeztetni az uralkodó fegyveres szolgálatával.

1848-1849 sodrásából, erejéből megérezhetünk valamit, ha belegondolunk, hogy a nemzedékek óta a királyt
szolgáló család tagja, Dessewffy Arisztid – és még többen az aradi áldozatok közül – végül úgy döntött, hogy a végsőkig kitart valami nagyobb, fontosabb, egyetemesebb eszmény, a nemzet és a szabadság mellett.

dessewffy_arisztid.jpg

Dessewffy Arisztid

Leiningen-Westerburg Károly német volt, Ilbenstadtban (Hessen) született. Felesége révén lett magyar nemes és folytatta – ugyanazon uralkodó alatt, mint otthon – katonai hivatását Temesváron. A szabadságharc kezdetétől fogva a „magyar” oldalon harcolt. Mi vett rá egy született „birodalmi” németet erre a harcra? Az, hogy magáénak érezte. Befogadta, integrálta egy egyház, egy társadalmi osztály, de mindenek előtt egy nemzet.

Egy nemzet, amely többféle nyelven beszélt, többféleképpen hitt és gondolkodott. Semmivel sem volt egységesebb 1848 előtt, mint ma. A felismert igazság, a kiharcolt jogok védelme mégis úgy tudták egybekovácsolni néhány hónap alatt, hogy még egy Hessenben született evangélikus „magyar nemest” is magával tudott ragadni. Arad soha nem csak a gyászról szól.

leiningen-westerburg_karoly_szamossy.jpg

Leiningen-Westerburg Károly

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr197904760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.