Hangolódó #51 | Linkin Park

2017. július 22. - szabolcsnagy

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai Hangológónk szomorú aktualitását Chester Bennington, a Linkin Park frontemberének halála adta. A válogatást Lukácsi Katalin készítette.

adobe_spark_9.jpg

Megrázó aktualitása van, hogy ismét egy Hangolódó listát állítok össze. Alig merek most Istenhez fordulni, biztos vagyok benne, hogy Neki most nálamnál is sokkal jobban fáj egy fiatal élet elvesztése. A gyász egyike a legünnepibb pillanatoknak, hogy Istenhez fordulhatunk. Az ember akkor annyira összetöretett és kicsi, hogy már-már megérinti Megváltója szenvedéseit. Chester Bennington öngyilkossága és elvesztése miatt egy Linkin Park listát hoztam. A Linkin Park rajongók, saját ízlésem és istenkapcsolatunk szempontjait figyelembe véve állítottam össze a dalokat.

Tovább

Megújult az Evangélikus Élet

A Kötőszón is gyakran ajánlott, nagy múltú, először 1935-ben megjelent Evangélikus Élet című hetilap az utóbbi másfél évben igen nagy „reformáción” ment keresztül. 2016-ban magazinformát kapott, mostanra meg vaskos kétheti újság lett. A Kötőszó – cikkajánlókkal – rendszeresen biztatja olvasóit, hogy szerezzék be (a Luther Kiadó könyvesboltjában, a Deák téri Huszár Gál könyvkereskedésben, vagy az evangélikus templomok kiadványterjesztőinél), és forgassák olyan lelkesen a lapot, ahogy azt az Üllői úti szerkesztőségben az EISZ (Evangélikus Információs Szolgálat) munkatársai készítik. Az elkövetkezőkben az új magazin első négy számának szemléjét olvashatják.

Szöveg: Kinyik Anita

kepkivagas_1.JPG

Lapszagminta

Kis nosztalgiával gondolhat vissza az egykori, megszokott, stílusosan A/3-as méretű, kávé mellé remekül kiteríthető hetilapra az azt rendszeresen járató olvasó. Merthogy minden lapot más kézbe venni, minden lapnak más az illata, és az ember képes még a lapelrendezéshez, papír- és festéktípushoz, a lapozás hogyanjához is érzelmeket társítani. Az újítás és átállás mindig kompromisszumokkal jár.

Tovább

Hangolódó #50 | Nyár

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Földi Gábor, az Index kult rovatának szerzője készítette nyár alkalmából.

adobe_spark_4_1.jpg

Legújabb válogatásunkban szinte csak olyan dalok szerepelnek, amikről nincs jó véleménnyel a szaksajtó. A U2-t a 2000-es évek elejére mindenki eltemette, a Mumford and Sons mindig is a kritikusok egyik kedvelt céltáblája volt, a zenekar a harmadik albumával pedig az addigi rajongóinak egy részét is elveszítette, a Chainsmokers pedig minden zeneértő szerint egy merénylet a pop műfaja ellen. Mégis az ő dalaikból áll össze az eheti Hangolódó.

Tovább

Kötőszó Podcast #1 | The Leftovers

Bejegyzéseink készítése során mindig arra döbbenünk rá, hogy az adott téma feldolgozásához nem elég a karakterszám, beszélgetnünk is kellene róla. Ezért elindítjuk a blog podcastjét, amelyben időről időre a minket foglalkoztató, kereszténységgel és közélettel kapcsolatos témákkal foglalkozunk. A podcast műfajáról bővebben itt lehet olvasni. Legelső adásunkban a The Leftovers (magyarul: A hátrahagyottak) című sorozatról beszélgetünk Földi Gáborral és Huszár Andrással.

podlogo2-01.jpg

A 'The Leftovers' fiktív világot ábrázol, amelyben a föld lakosságának 2%-a (kb. 140 millió ember) egyik pillanatról a másikra eltűnik egy átlagos október 14-i  napon. (Korábban Nagy Szabolcs írt a sorozatról Végre egy sorozat, ami komolyan veszi a vallást címmel.

Tovább

Hangolódó #49 | Jézus és a rock and roll

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Horváth Gergely rádiós műsorvezető, a Jézus és a rock and roll szerzője – korábban a Petőfi rádió és Kultúrfitnesz szerkesztője – készítette könyvéről.

jer2.jpg

Minden dal egy külön univerzum. E felfedezésre rádiós szerkesztőként jutottam életem egy olyan szakaszában, amelyben a felnőtt megtérő fiatal hite és a munkáját jelentő popkultúra nap mint nap szikrát vetett. Nem puszta súrlódás volt ez, hanem kiengesztelhetetlennek tűnő, stabil belső ellentét. De a megoldást épp ez a helyzet hozta, nevezetesen a dalok személyes életünkben betöltött szerepére való mélyebb rálátást és vele az irántuk tanúsított nagyobb tiszteletet és megbecsülést. Ezek az univerzumok hol idegenek és rájuk se nézünk, hol sietünk feléjük és vonakodunk kijönni belőlük, hol csak egyszerűen átutazunk rajtuk és velük, ám azoknak, amelyekben ott munkál az alkotói bátorság, mindig van egy saját, kikerülhetetlen gravitációs mezőjük. Ezek azok a dalok, amelyek vállalnak valamilyen tétet. És ezek azok, amelyekkel dialógusba kerülünk.

Tovább

„Féltem ezt az országot a morális zülléstől” – Fabiny Tamás a püspökök videójáról

„Bárcsak jelét látnám annak, hogy a vélt vagy valós iszlám fenyegetés hatására egyházaink és híveink szorosabbra zárnák soraikat, szenvedélyesebben keresnék a Szentháromság Isten igazságát és vállalnák a közösséget Jézussal!” Fabiny Tamás evangélikus püspök írása. 

20141027-jordan-slide-otu3-superjumbo.jpg

„Amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” (Gal 6,10) 

Átszakadt a gát. Egészen mélyről feltörő gyűlöletcunami borított el minket, Beer Miklós püspök testvéremmel a menekültek világnapjára kiadott videónk nyomán. Csak úgy áradtak az olyan jelzők, mint hazaáruló, szabadkőműves, migránssimogató…

Néhány kommentet ki is emelnék: „Olyan szép akasztani való pofátok van.” „Még eggyel több a hányingerkeltő, végtelenül undorító, liberális, Európa-ellenes propagandaanyagokból. Ez a mostani pedig különösen undorító, mert jóságos, ájtatos mezbe van burkolva a pusztítás.” „Nem papok vagytok, hanem utolsó mocskos g..i áruló férgek!” „Felőlem bármilyen csuhás hirdetheti itt az igét, nem akarunk menekülteket.” „Rohadna le a bőr a sunyi, álszent, mocskos pofátokról!” „Ritka undorító egy fajzat ez a Fabiny! látszik rajta, hogy alig várja, hogy befogadhasson pár finom kis muszlim fiút.” „Azt kívánom hogy ti legyetek azok akik először felrobbannak az ártatlan »menekültek« keze által.” „Szégyenei vagytok a püspöki karnak, ti hazaáruló, retardált barmok! Saját népetek elpusztításában vállaltok szerepet, nyomorultak!” Az idézetek sorát a végtelenségig lehetne folytatni.

Ezzel a sistergő gyűlölettel igyekszem nem törődni. Legfeljebb mélységes szomorúsággal állapítom meg, hogy emberek ilyen mosdatlan szájjal igyekeznek védelmezni a keresztény Európát. 

Tovább

Keresztény hitelkalkulátor

A keresztény ember nem tartozik senkinek, megadja a császárnak, ami a császáré; ugyanakkor mégis úgy érzi, tartozik mindenkinek – mert ő maga Istené.

Szöveg: Kinyik Anita

visa-mastercard.jpg

Mindannyian hallhattunk az idehaza a tavalyi évben kulmináló devizahiteles válságról, egyes banki kölcsönök visszafizethetetlenségéről, sok polgártársunk anyagi csődjéről, családok egzisztenciális összeomlásáról. A bank számítások sokaságával előlegezi meg felénk való bizalmát. Valójában bizalmatlan, hisz adományát feltételekhez és szerződéshez köti. Kölcsön kenyér (kamatostul) visszajár.

A pénzvilág fogalmainak ellentmondva a hitel az emberi (filozófiai értelemben vett) egzisztencia tekintetében nem a kölcsönvett, hanem a meglévő tartalmakra utal. Ha van hitelem, megbízható firma vagyok, lehet adni a szavamra. De korántsem azért, minthogyha olyan teljes és tökéletes volnék. Sokkal inkább azért mondjuk valakire, hogy hiteles, mert felvállalja önmagát –fogyatékosságaival, bogaraival, egyéni szélmalomharcaival, vesszőparipáival együtt. Nem akar mást mutatni magáról, mint ami. Se kevesebbet, se többet.

A hitelesség lényege az „itt vagyok, másként nem lehetek” (Luther után szabadon) kijelentő módja. Nem terhel másokat se kérdőjelek, se felkiáltójelek sokaságával.

Tovább

A keresztény istentisztelet generációk találkozása, ahol mindenkinek helye van

Halasi András emlékére

Életének 28. évében, 2017. június 24-én, hosszú betegség után elhunyt Halasi András lelkész. Halála előtt többször egyeztettünk vele, hogy diplomamunkája témáját, melyet a gyermekúrvacsora kérdésben írt, megírja a Kötőszóra, de sajnos erre már nem került sor. Emlékére tanulmányából állítottunk össze egy bejegyzést, mely Úrvacsora gyermekekkel címmel jelent meg a Lelkipásztor folyóirat 2016/2. számában.

20101003-104432-02-wien-3-jauresgasse-17-19-christ-church-vienna-harvest-thanksgiving-and-first-communion-giving-of-communion-patrick-curran-nicholas-rees-alexandra-schmidt_ni_pt.jpg

Bibliai alap

Az úrvacsora ószövetségi gyökereiről összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a páskavacsorán természetes volt a gyermekek jelenléte, hiszen ezt a vacsorát nemcsak az emlékezés, hanem ezzel együtt a család ünnepeként tartották számon. így a páskavacsora alapján az úrvacsorai alkalmakon helye van a gyermekeknek is mint egy személyes keresztény család tagjainak és mint a speciális, nagy keresztény család tagjainak, a gyülekezeteknek, Krisztus testének, amelynek a keresztség által tagjai lettek.

Az Újszövetség tanúságtétele alapján pedig röviden összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg az úrvacsoráról: Pál apostol és Jézus asztalközösségei nyomán kimondhatjuk, hogy az úrvacsora a benne részesülők számára olyan szolidáris közösség, amelyben eltűnik minden társadalmi, anyagi, korbeli különbség, és a benne részt vevők valóban egy testként folytathatják az életüket, mert az úrvacsorában Krisztus adja önmagát minden embernek.

Tovább

Hangolódó #48 | Lukácsi Katalin

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Lukácsi Katalin, a Szemlélek blog munkatársa készítette.

hang2_1.jpg

Az egyik legizgalmasabb felkérések egyike számomra az, hogy a Kötőszó olvasóinak tracklistát állítsak össze. Nagyon megtisztelő. Szinte egyfolytában zenét hallgatok, ami viszont nem jelenti azt, hogy kifinomult zenei ízlésem volna, és ez most mindenki számára kiderül.

Tovább

A hatalmi igény ma is szolgákat keres – Béres Tamás az ügynökkérdésről

Mennyiben tér el az akkori államhatalom erejének való engedelmesség a jelenlegi viszonyaink közt ismert hatalmi struktúrák puha vagy céltudatos engedelmességétől? Stressz, érvényesülés, hatalmi technikák, politikai losungok – ma is van épp elég arctalan és legalább annyi nagyon is személyes hatalmi igény, ami naponta szolgákat keres. Béres Tamás evangélikus teológus professzor véleménye az ügynökkérdésről.

dsc_1586.jpg

A körülmények hatalma. Ezzel a címmel olvashattuk nemrég a Kötőszó blogon Prőhle Gergely evangélikus egyházvezető gondolatait az „ügynökkérdésről”.  Az országos felügyelő nyilatkozata Lehel László állambiztonsági múltjának napvilágra kerülése és Harmati Béla püspök közelmúltbeli nyilatkozata kapcsán ismét világossá tette az egyházi közvélemény többségének nézetét. Ez arról szól, hogy a sok, megérthető és megbocsátható személyes indok és indíték olyan objektíven is leírható tevékenységgé áll össze a kommunista állambiztonsági szervek által beszervezett személyek esetében, amelynek feltárásával ma is tartozik az egyház tagjainak és az igazságnak. Ezek után jogosan vetődik fel a kérdés: miért nem hagyjuk békén a múltat? Miért tartják ma fontosnak sokan az evangélikus egyházban, hogy sokszor köztiszteletben álló emberek (máskor közismert ügyeskedők) múltjával foglalkozzanak ahelyett, hogy fátylat borítanának a történtekre és a soron következő feladatra összpontosítanák figyelmüket és erejüket? A kérdés jóval túlmutat azon a problémakörön, amit történelmi ismeretekként tartunk számon, és megismerésüket értékelésükkel együtt pedáns szakemberek számára tartunk fenn. A választ valószínűleg mindannyian tudjuk, mégis félve mondjuk ki, mert üzenete történelmi korokat átlépve, hirtelen és kellemetlenül közel kerülhet hozzánk: azért, mert ilyen vagy ehhez hasonló körülmények minden korban és minden történelmi helyzetben túlságosan könnyen keletkezhetnek. Az érvényesüléshez, vagy ami ezzel sokszor egyet jelent, szemléleteink érvényre juttatásához minden kor, többek számára felajánlja viszontszolgálatot váró szolgálatait. Ezt a rövidebb és hatékonyabbnak látszó utat, ennek felajánlását és az erre adott beleegyező választ nevezném leginkább a „körülmények hatalmának”.

Tovább