Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Hangolódó #99 | Dalok a Szélrózsákról

2018. június 23. - KötőSzó

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Mesterházy Balázs evangélikus lelkész, egykori Szélrózsa Atya készítette a korábbi Szélrózsák fellépőinek dalaiból válogatva.

my_post_copy_2_2_1.jpg

Tovább

Fasori diákok az első világháborúban

A Múzeumok Éjszakáján indul az Evangélikus Országos Múzeum új kiállítása

Hogyan működött egy iskola az első világháború idején? Milyen fontos közlendőik voltak a fronton harcoló egykori diákoknak az igazgató számára? Volt-e honvágyuk az iskola után? Hányan haltak hősi halált a fasori diákok közül és kik voltak ők? Ezekre a kérdésekre ad választ az Evangélikus Országos Múzeum (EOM) legújabb kiállítása, melyet a Múzeumok Éjszakáján nyitnak meg 2018. június 23-án. A kiállítás különlegessége, hogy a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium mostani 11.a osztálya nagy segítséget nyújtott a száz évvel ezelőtti fasori diákok leveleinek feldolgozásában. 

35470970_1679361945446236_642356979532038144_n.jpg

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium közel két évszázados múltra tekint vissza, és a köztudatban leginkább a minőségi oktatás szinonimájaként, a Nobel-díjas tudósok alma matereként vált ismertté. Azonban igen ritkán gondolunk az intézményre, mint tanárok és diákok eleven közösségére, pedig a krízisek - jelen esetben a száz évvel ezelőtti első világháború - idején mutatkozik meg egy igazi közösség ereje. A Fasor különösen sok nehézséggel találkozott a háború idején alatt, hisz népfelkelőkkel, más iskolákkal kellett megosztani a termeket, menekülteket fogadtak be, tanárok és diákok találták magukat a fronton az évek alatt.

Tovább

70 éve államosították az egyházi iskolákat

A Rákosi-korszak idején az egyházpolitika fő célja a teljes »egyháztalanítás«, az egyházak megsemmisítése volt, azaz belátható időn belül, mintegy 20 év alatt felszámolni a vallásosságot és annak hordozóit, az egyházakat” – olvasható Völgyesi Zoltán A kommunista egyházpolitika szakaszai Magyarországon 1948-tól 1964-ig című tanulmányában. Hogy mindez milyen negatív hatással volt az egyházakra és a társadalomra, az nem csak a kommunista időkben volt érezhető, hanem máig tartó nehézségeket jelent. Az egyházak elnyomása, tevékenységük templomfalon belülre történő korlátozása, az iskolák államosítása, az addig kiépült oktatási hagyomány felszámolása és a szellemi élet visszaszorítása ugyanis a rendszerváltás utáni időkre is kihat. Az „egyháztalanítás” egyik első mozzanata  a 70 éve, 1948. június 16-án elfogadott törvény volt, amely az egyházi iskolák államosításáról rendelkezett.

Szerző: Galambos Ádám, evangélikus teológus

bonyhadi_ev_gimnazium1948_1.jpg

1948 fordulópont volt Magyarország életében, az ország ekkor vesztette el nemzeti függetlenségét. Erről az időszakról Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár vezetője Az egyházi iskolák államosítása című írásában így fogalmazott: „Az 1948-as esztendő máig ható, súlyos öröksége a nemzeti függetlenség elvesztése, a demokrácia súlyos veresége, a társadalom rabságba döntése. A Sztálin által instruált kommunista párt Rákosi Mátyás vezetésével elhatározta, hogy »rendezi az egyház és az állam viszonyát«. Az ő olvasatukban ez egyet jelentett az egyházak háttérbe szorításával.” Mindez több intézkedésben is megjelent. Rákosiék törekedtek a felekezetek közötti feszültségkeltésre, az egyházak megosztására, az oktatási intézmények elvételére, a párttal együtt nem működő egyházi személyek ellehetetlenítésére vagy börtönbe záratására.

Tovább

Hangolódó #97 | Rossz a világ? Táncolj!

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Veres Szilárd készítette.

my_post_copy_2_15.jpg

Egy viszonylag friss kutatás szerint a popzene az elmúlt harminc évben szomorúbb és változatosabb lett. Utóbbi érthető, hisz a könnyűzene folyamatosan fejlődik, az elmúlt három évtized alatt kiszélesedett a paletta. Az előbbiből meg mindenki leszűrheti a saját következtetését, én alapvetően kettőt vontam le belőle.

Tovább

Hangolódó #96 | Mesterházy Balázs

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Mesterházy Balázs evangélikus lelkész készítette.

my_post_copy_2_14.jpg

Tovább

Mi történik, ha gyermeket vállal egy lelkész?

Egy gyermek érkezése nemcsak testi és lelki felkészülést igényel a szülőktől, hanem megváltoztatja a család pénzügyi helyzetét is. Míg az állami támogatások rendszere viszonylag ismert, addig sokszor kerül elő a kérdés, hogy kapnak-e gyedet, gyest a lelkészek is? Ki látja el a szolgálatot a településen, ha a lelkésznő szülési szabadságra megy? Illetve lelkésszé avatható-e egy végzett teológushallgató, ha éppen babát vár? Ezeket a kérdéseket jártuk körül lelkészekkel, édesanyákkal és édesapákkal.

Szerző: Kovács Barbara

pexels-photo-734541.jpeg

Tovább

„A szeretetet hagyta ránk örökül” – 27 történet az életmentő lelkészről

Sztehlo Gábor egykori mentettjei mesélnek egy új kötetben

Sztehlo Gábor kétezer ember életét mentette meg a második világháború alatt, utána pedig több száz gyermek megélhetését biztosította a Budakeszi úti Pax Gyermekotthonban, ahol megalapították a Gaudiopolis ifjúsági államot. Hogyan emlékeznek rá mindazok, akik gyerekként kapcsolatban álltak vele, vagy felnőttként tudták meg, hogy az életük neki köszönhető? Mi történt az egykori Sztehlo-gyerekekkel a háború előtt, alatt és után? Hogyan éltek, és milyen hatással volt rájuk az, akit az „egyetlen igaznak” tartanak ma is? Erről szól a Sztehlo-gyerekek voltunk című kötet, amely a napokban jelent meg a Luther Kiadónál Laborczi Dóra és Andrási Andor szerkesztésében.

sztehlo-gyerekek_voltunk.jpg

Sztehlo Gábor gyermekmentő nevéhez kötődik a Gaudiopolis gyermekköztársaság, és talán máig ő a legismertebb magyar evangélikus lelkész, aki származásra és vagyoni helyzetre tekintet nélkül kétezer embert, köztük mintegy ezerhatszáz gyermeket mentett meg a vészkorszak alatt. Utána pedig – kezdetben az egyházi fenntartást biztosító Jó Pásztor Alapítvány gyermekotthona, majd a svájci és egyéb külföldi támogatással működő Pax Gyermekotthon keretei között – éveken keresztül fogadott be gyerekeket, kizárólag szükség és rászorultság alapján, származásukat, társadalmi státuszukat, szüleik politikai múltját vagy a család vallási hátterét egy pillanatig sem hánytorgatva. Irgalom, szeretet, remény, testvériség és testvériesség jelennek meg az egykori mentett vagy gyermekotthonos, ma nyolcvan-kilencven éves férfiak és nők történeteiben.

A gyakran nehezen megfogalmazható módon idilli részeknél az olvasóban joggal merülhet fel a kérdés: nem pusztán az idő szépíti-e meg az emlékeket? Nemcsak az egykori, sajátos gyermeki tapasztalat és a ma már idős emberek nosztalgikus ábrándja teszi-e ennyire hihetetlenül, már-már közhelyesen álomszerűvé Sztehlo Gábor lelkipásztori és pedagógiai munkásságát, valamint a két diktatúra váltásakor kibontakozó demokratikus gyermekköztársaság működését és az abban megélt – biblikus és hétköznapi értelemben is – testvéri közösséget?

Tovább

Hangolódó #95 | Csadó Balázs

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat Csadó Balázs evangélikus lelkész, a M.Is.K.A. zenekar tagja készítette.

my_post_copy_2_13.jpg

A zene számomra mindig az üzenetről szól, még az is, amelyiknek nincs szövege! Éppen ezért a zenei stílus mindig másodlagos... Olyan zenéket szeretek hallgatni, amelyek megérintenek, hozzám szólnak, elgondolkoztatnak, kihívás elé állítanak…

Szeretek a dallamokban gyönyörködni és még inkább a szövegeken elmélkedni. Azok a dalok, amelyeket összegyűjtöttem, erősítik az Istennel való kapcsolatomat, illetve emlékeztetnek arra, hogy keresztény emberként felelősséggel tartozom a teremtett világ és az embertársaim iránt is!

Ha van kedved, hallgasd meg a dalokat, és gondolkozzunk együtt!

Tovább

Evangélikus egyházi vezetők látogatása Észak-Irakban

A Magyarországi Evangélikus Egyház tavalyi adventi adománygyűjtése a közel-keleti konfliktus áldozatai és az üldözött keresztények javára tizenötmillió forintos eredménnyel zárult. Az adakozók iránti felelősség okán és a támogatottak helyzetének minél jobb megismerése végett Fabiny Tamás elnök-püspökkel és az Ökumenikus Segélyszervezet vezetőivel a pünkösd előtti héten az iraki Erbílbe utaztunk, ahol a szervezet irodája is működik. Innen kiindulva látogattuk meg a háború sújtotta településeket, a támogatásunkkal megvalósult felújításokat.

Szerző: Prőhle Gergely, Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője

img_0002.JPG

Fontosnak tartom, hogy részletesen beszámoljunk az adományok felhasználásáról, az Észak-Irakban tapasztaltakról. Számos szívszorító pillanata volt a látogatásnak, mégis igyekszem tárgyilagosan hírt adni a látottakról, hiszen „az erő, a szeretet és a józanság lelke” nemcsak a félelmet győzheti le, hanem az általános tisztánlátásban is segít, amely az észak-irakihoz hasonló éles helyzetekben elengedhetetlen. 

A „keresztényüldözés” szóra az interneten rákeresve gyakran jelenik meg a monitoron a figyelmeztetés: csak felnőtteknek szóló tartalom. A képeken és a leírásokban megjelenő tettek brutalitása valóban felkavaró, a radikális iszlám „harcosainak” kegyetlenkedése példa nélküli a 21. században. Az európai és az amerikai kontinens civilizációs magabiztossága felől nézve hihetetlennek tűnik, hogy még ma is a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon. Ez a tény számos politikai és teológiai tanulság levonását teszi szükségessé, aminek számos jelét látjuk az utóbbi években.

Tovább

Mi pünkösd lényege? Mi az igazság?

Neked mit jelent pünkösd? Munkaszüneti nap, hosszú hétvége… És mi a lényege? Vagy az ünnepnek lényeg sem kell, elég, ha csak nem kell menni dolgozni vagy iskolába? Erre keressük a választ.

Szöveg: Farkas Ervin evangélikus lelkész, Lovászpatona

ea183fdb6cf28f34d95041c1d2147d38.jpg

„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.” (Zak 4,6)

Ezer évekkel ezelőtt született egy döntés, mely érted és értem történt. Úgy döntött az Isten, hogy nem akar téged és engem (minket!) távol tudni magától, így értünk emberré lesz, meghal és feltámad. A karácsony–húsvét ünneptengely többnyire mindenkinek megvan. Pünkösd – szerény lelkészi tapasztalataim alapján – már egy kicsit kevésbé ismert ünnep. Pedig – ismét szerintem – csöppet sem jelentéktelenebb. Sőt!

Tovább