A Szolgálólány meséjének világa tényleg keresztény fundamentalista disztópia

2017. június 23. - KötőSzó

A Szolgálólány meséje (The Handmaid’sTale) egy olyan sorozat, amit minden kereszténynek látnia kellene. Fájdalmas, de nagyon fontos kérdéseket feszeget és létező szólamokat erősít fel. Laborczi Dóra sorozatajánlója.

taylor-thehandmaidstalethelostpenceprequel-1200.jpg

Az index.hu Comment:com médiablogján jelent meg nemrég egy értékelés a sorozatról, melyet az Index ezzel a szöveggel ajánlott ki a Facebookon: „Milyen lenne a világ, ha keresztény fundamentalisták irányítanák? Ilyen.” Emiatt egyből vallásgyalázást kiáltott és felhívást intézett az Index Facebook-oldalának letiltására a Hetek című (Hit Gyülekezetéhez tartozó) lap újságírója és külpolitikai rovatvezetője. Pedig a Comment:com évadértékelője éppen a sorozatban végig masszívan jelen lévő vallási szempontot nem érinti.

A kiajánló szöveg viszont nem állít valótlanságot: a Szolgálólány meséjének világa valóban egy keresztény fundamentalista disztópia.

És bár a keresztény fundamentalizmus, mint általában a fundamentalizmus meghatározása nehézkes, mint jelenség el lehet róla mondani egyet s mást. Amit pedig el lehet róla mondani, az átfedésben lesz a Szolgálólány meséjével. (Arról, hogy mi számít keresztényüldözésnek és vallásgyalázásnak, egyébként korábban itt írtunk.)

Tovább

Evangélikus gyorstalpaló

Bevezető rész

A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyháztól távol állók, de sokszor még a lazább kötelékkel kapcsolódók sem tudják, mi az, hogy evangélikus. Több zavaró és zavarba ejtő fogalom kering a köztudatban, és ez rendre kétségbeesett magyarázkodásra készteti az egyháztagokat. Ez a bejegyzés azért született, hogy tisztázzuk a fogalmakat. „Evangélikus teológiai gyorstalpaló” sorozatunk első részét közöljük, külsősöknek és belsősöknek egyaránt.

Szöveg: Kinyik Anitarakosligeti-evangelikus-templom-budapest_1.jpg

Sokan keverik az evangélikust egyrészt a református és protestáns kifejezésekkel, amelyek közül ez utóbbi gyűjtőfogalom: az egykor, a reformáció korában „protestáló”, azaz a fennálló egyházi gyakorlat ellen tiltakozó – egyébként új egyházalapításban nem gondolkozó – hívek, illetve rendek összefoglaló neve volt, később az új, reformátori szellemiségű felekezetek gyűjtőneve lett. A református pedig a legnagyobb hazai protestáns felekezet megnevezése  (ami azért sokaknak megvan, ha csak úgy is, mint a „nem katolikus” szinonimája).

Tovább

Hangolódó #45 | Szomorú popzene

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Földi Gábor, az Index kult rovatának szerzője készítette a popzene mai trendjéről.

adobe_spark1_2.jpg

Van egy olyan vélekedés mostanság, hogy a popzenében éppen a szomorúság a menő, és ha a dalok zenei világában nem is ez dominál, de a szövegek általában erről szólnak.  Mintha könnyebb lenne megmászni a slágerlistákat olyan dalokkal, ahol a csalódottság, a kételyek és a bánat kerül a középpontba. Persze a könnyűzenében mindig megjelentek olyan témák, mint a fiatalok bizonytalansága és szerelmi bánata, de mintha 2017-ben senki sem akarná felhőtlen boldogságát filter nélkül, őszintén megosztani.

Tovább

A bölcsesség, a szépség és a születés keresztény képei

Teológiai kísérletek a női princípium feltárásához

Az anyamadár tojásain ül, és teste melegével kelti ki fiókáit. A pünkösdi ünnep kötőszós meditációja épp a keltetőgép találó hasonlatát használta az egyház mai feladatának megfogalmazására. Az elsődleges keltető azonban minden földi misszióhoz égi természetű kell, hogy legyen, hisz csak az éltethet, aki az örök éltető forráshoz kapcsolódik. Az egyház eredeti küldetését az Újszövetség tanúsága szerint csak a Szentlélek erejével képes beteljesíteni. A Szentlélek jelképe hagyományosan a galamb. Meglepő módon az anyamadár képét idézi Mózes első könyvének második verse is a következő igeszakaszban: „Isten Lelke lebegett a vizek fölött” – mutat rá Cselényi István, aki az eredeti, kotlott jelentésű igét veszi alapul. Elrugaszkodott dolog volna I. János Pál kijelentése nyomán anyaként gondolni Istenre? Meghökkentő volna azt állítani, hogy (féloldalas?) istenképünk is reformációra szorul? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ az Evangélikus Hittudományi Egyetemen május 31-én tartott szofiológiai konferencián.

Szöveg: Kinyik Anita
_adam_s_creation_sistine_chapel_ceiling_by_michelangelo_jbu33cut_0.jpeg

Michelangelo: Ádám teremtése a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójáról.  A Teremtő köpenyéből előbújó alakok közül a nőalakot Szófiával, a Bölcsességgel azonosítják: „Az Úr bölcsességgel alkotta a földet.” (Péld 3,19)

A hiánypótlónak nevezhető ökumenikus alkalom apropója egy hiánypótló, de méltatlanul elfeledett teológiai munka, a dr. Cselényi István Gábor görögkatolikus lelkész és egyetemi tanár által írt Isten anyai arca Egy hipotézis nyomában című kötet volt.

Az ún. szofiológia a szófia (szophia) görög szóból, a hellenisztikus filozófiai hagyományból eredő kifejezés. Cselényi István könyvében bemutatja, hogy az „isteni bölcsesség”, „Szófia” a Szentírás lapjain – ha áttételesen is – felfedezhető, elsősorban az Ószövetségben, de az újszövetségi kinyilatkoztatásban is. A professzor szerint elrejtőzése a Szentírásban a bibliaolvasói előítéletek és beidegződések miatt lehet tartós. Talán hasonló előítéletek azok, amelyek visszhangtalanul hagyták az először 2007-ben megjelent teológiai kötetet, amelyet most újra, revideált formában is kiadtak. Cselényi István felhívja a figyelmet arra, hogy ha Isten női jellegét, anyai arcát nem ismerjük meg, akkor sem istenképünk, sem egyház- és világképünk nem lehet teljes.

Tovább

Hűtőszekrény vagy keltetőgép az egyház? – Bácskai Károly pünkösdi meditációja

„Átüt-e gyülekezeteink életén, kiviláglik-e egyházi alkalmainkból, sugárzik-e családi kapcsolatainkból, hogy Krisztus mai követőiben is valami magasabb erő, valami többlet-energia munkálkodik? Jaj, ha az egyház és a kereszténység kimerül abban, hogy egy valamikori dicsőség vagy tekintély után áhítozik és lohol ahelyett, hogy új utat keresne és találna magának az emberekhez. Jaj, ha a nagyobb presztízs, a szebb társadalmi imázs, a jobb statisztikai mutatók és az anyagi gyarapodás profán oltárán elvérzik az őszinteség, a becsület, a tisztesség, az önzetlenség és a segítőkészség.”

Bácskai Károly, újszövetséges teológus meditációja pünkösd ünnepére.

mosaic-409427_1280.jpg

Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek. Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, és ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: Mit tegyünk, testvéreim, férfiak? Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk. Még más szavakkal is lelkükre beszélt, és így kérlelte őket: Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől! Akik pedig hallgattak a szavára, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. (ApCsel 2,36-41)

Stanley Jones (1884–1973), a népszerű igehirdető, amikor a jövő egyházáról nyilatkozott, meglepő képet használt. Azt mondta, a jövő egyháza csak kétféle lehet. Egyfelől olyan, mint a hűtőszekrény, amelyik konzerválni, megőrizni, megtartani hivatott mindazt, amit elhelyeznek benne. Így megmaradhat a tegnapi, még a tegnapelőtti is, el lehet tárolni a régi értékeket és szokásokat. Mi több, egyre hidegebbre és hidegebbre tudjuk állítani, hogy véletlenül se romoljon meg az, ami benne van. Másfelől azonban az egyház nem egy hűtőgéphez, hanem a keltetőgéphez lehet hasonlatossá, amely életre ébreszt, amely melenget, amely felnyitja a szemeket és felkelti az érdeklődést. Más szóval segíti azt, hogy hitre jusson az ember és bátran tekintsen a jövő felé. Mihez hasonlít ma az egyház, kérdezi Jones, hűtőszekrényhez vagy keltetőgéphez?

Tovább

Hangolódó #44 | Pünkösd

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunk pünkösd alkalmából készült.

hang2.jpg

Életünk Istene

emberlétünk Társa
tudásunk és tehetségünk ajándékozója
lelkünk gazdagságának forrása

áldjon meg minket,
hogy növekedhessen bennünk a benne való bizalom,
hogy kibontakozzanak igaz vágyaink,
hogy Isten szép álma rólunk valóság lehessen,
és életünk útját a Szeretet ölelésében járjuk,
örömteli szívvel, szabadon.

Tovább

Bionémet anyák vs. Mária és Erzsébet – női szerepek a reformáció tükrében

Humorral és társadalomkritikával fűszerezte Margot Käßmann, a reformáció német nagykövet asszonya bibliatanulmányát, amelyet 2017. május 25-én tartott a Kirchentagon, a legnagyobb evangélikus szervezésű, német egyházi fesztiválon. A korábbi evangélikus püspök arra szólította fel a keresztényeket, hogy szeretettel, de megfelelő kritikával viszonyuljanak a világ dolgaihoz. Ehhez Máriát, Jézus anyját állította példának a hallgatóság elé.

Szöveg: Bolla Zsuzsanna | Forrás: evangelikus.hu margotkasman.jpgMargot Käßmann a pártok családpolitikai hozzáállásáról beszélt és arra tért ki, hogy annak idején saját bőrén kellett megtapasztalnia, hogy négygyermekes családanyaként mennyire csodabogárnak számított a német társadalomban. Manapság sincsen ez másképp, a német asszonyoknak sok esetben választaniuk kell a gyerekvállalás és a karrier között. Kritizálta azonban azokat az elképzeléseket is, hogy szorgalmazni kell a bevándorlókkal szemben a „bionémet anyák” gyerekvállalási kedvét ahhoz, hogy a német népesség demográfiailag túlszárnyalja a bejött migránsok számát. Ez ugyanis már szinte a korábbi náci propagandához hasonlít: „barna szél fúj innen elég erősen” – mondta utalva a náci párt színére.

Tovább

(Fele)baráti vacsora? – Teljesen idegenek egy asztalnál

Egy asztalnál ülünk, egy kenyeret eszünk, mégsem vagyunk egységben. Paolo Genovese új filmjében rendhagyó kontextusba helyezi az elidegenedést. A Teljesen idegenek c. film a különbözőségek és „elkülönböződések” okait, eredőjét firtatja olasz temperamentummal és egy jó hangos olasz vacsorával tálalva. Kinyik Anita kritikája.

33620719624_af60805df0_k_1.jpg

A lakoma már az ókorban is nagy beszélgetések helyszíne volt, de a keresztény közösségek is előszeretettel élnek a finom étkek testvériségérzetet fokozó voltával, gondoljunk csak a szeretetvendégségek derűs hangulatára.

A filmbéli kedélyes együttevés bonyodalmainak előzménye egy kissé erőltetett ötlet a hivatása szerint pszichológus háziasszonytól, aki azt javasolja, hogy a jelenlévők – mint barátok, akiknek nyilván nincsenek titkaik, takargatnivalóik egymás előtt – osszanak meg egymással a vacsora ideje alatt minden olyan telefonhívást és üzenetet, amely hozzájuk befut.

Tovább

Hangolódó #43 | Erős vár FC

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat az Erős Vár FC futballcsapat készítette. 

adobe_spark_6.jpg

Számok listája:

1. Vangelis - Chariots of Fire: „De honnan jön az erő mely a versenyen végigvisz? Belülről.” Jézus azt mondta: „Mert íme, Isten Országa bennetek van. Ha teljes szívetekkel kerestek engem, bizony megtaláltok engem”. „Életetek Krisztus szeretetében élitek, ez az a pálya amelyen a ti versenyetek a célig vezet.” - ezt mondja egy versenye után Eric Liddell, a Tűzszekerek című kultikus film főszereplője. Mi a saját versenyünket a futballpályán „futjuk”, de persze a dobogó legfelsőbb fokánál fontosabb céljaink is vannak, és ez a zene erre is emlékeztet engem. (Schranz Ambrus)

Tovább

Namíbia egy magyar teológushallgató szemével

Életképek az Lutheránus Világszövetség Találkozójáról

2017-ben Namíbiában rendezték meg a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) 12. nagygyűlését. Ott voltak a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselőt is. Garai Szilvia LVSZ ifjúsági delegált, teológus-hallgató személyes beszámolóiból válogattunk, hogy kicsit közelebb kerüljünk a világméretű eseményhez és Namíbiához is.

34632008996_d73d5be0ed_k.jpg

Peele

Van Namíbiában egy őshonos fa, amit „tevetövis” vagy „zsiráftövis” fának hívnak. Ennek a termése kis tokokban van. A nagygyűlésen ilyeneket használtunk kajajegyként. Először fogalmam sem volt, mi lehet ez a túlméretezett babhoz hasonlító, bársonyos valami, úgyhogy megkérdeztem a recepciós lányt. Ő azt mondta, nem tudja, mi az angol neve, de az anyanyelvén peele-nek (a kiejtése valami olyasmi, hogy pei-le) hívják, és a kecskék szeretik. Most ilyen kis virtuális peele-ken szeretnék megörökíteni pár élményt, eseményt, benyomást, amit az elmúlt hetekben megéltem. Ha tényleg mindent leírok, lehet, hogy a végén egy egész fányi adag összegyűlik.

Mi az LVSz?

Már a 20. század első felében megfogalmazódtak a tervek, hogy a világ evangélikusai laza szövetségbe tömörüljenek. A II. világháború késleltette ezeket az egységtörekvéseket, de végül 1947-ben a svédországi Lundban megalakult az Evangélikus (Lutheránus) Világszövetség (LVSZ). Székhelye - más egyházi világszervezetekhez hasonlóan - a svájci Genfben van. A Szövetség az egyes tagegyházak függetlenségének megőrzése mellett igyekszik összefogni a világban élő mintegy 74 millió evangélikus életét és működését.

Az LVSZ legfőbb döntéshozó szerve a nagygyűlés, amelyre átlagosan hét évente kerül sor. Magyarországon is volt már egyszer nagygyűlés, 1984-ben. Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy egy szocialista országban ilyen nagy, nemzetközi, egyházi összejövetelt rendezzenek. 

Kiemelt fontosságú a szervezet életében a globális problémákra való érzékenység. Például a Lutheránus Világszövetség több menekülttábort is működtet a közel-keleten. Erről korábban itt írtunk. Emellett útmutatást kínál a világ evangélikussága számára teológiai-, társadalmi-, és ökumenikus kérdésekben. 

Tovább