Még a jól működő gyülekezetekben is törvényszerű, hogy bizonyos időszakokban néhányan kilépnek. Ha azonban arra vagyunk kíváncsiak, hogy ma miért hagyják el egyházunkat olyan sokan, a legjobban tesszük, ha őket magukat kérdezzük. Most a válaszok közül ötöt mutatunk meg.

Szerző: Kovács Barbara

Szoktuk mondani, hogy „…na, ezt is a legjobb kedvében teremtette a Jóisten!” Nos, ha valamire igaz ez, akkor a Balatonra százszorosan. Már látható a mozikban a tóról és páratlan természeti csodáiról készült, több mint egy órás természetfilm, mely eddig alig látott perspektívákból és bámulatba ejtő részletességgel mutatja be a Balaton nyaralók előtt ismeretlen arcát. Kritika.

Szerző: Illisz L. László

Mindenkinek mást jelent ez a tó. Vagyunk sokan, akik a fiatalság régen letűnt, örök nyarainak nyomait keressük az ódon tihanyi házak között vagy éppen a siófoki mólón, azokat az időket, amikor még – az utazási korlátozások miatt – csak ez volt, ez lehetett nekünk a tenger. Aztán vannak, mind többen, akik egy a turisztika, a kultúra és a gasztronómia hármas szövetségének legszebb eredményét tisztelik ebben a tájban, és akadnak olyanok is, akik a természet, a teremtett világ páratlanul gazdag, harmonikus csodáját látják az élő tóban.

A Vad Balaton című természetfilm rendezője, Mosonyi Szabolcs főként az utóbbiaknak tesz kedvére. De az is bizonyos, hogy a többi balatoni ínyenc sem fog csalódni, ha megnézi a két esztendőn át forgatott, eredetileg csak a televízióba szánt, ám a pazar eredmény láttán utóbb a mozivászonra is felkerülő filmet.

A Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó büki nagyszínpadán július 26-án a Blahalouisianát hallhatjuk. A zenekar énekesét, Schoblocher Barbarát és a basszusgitáros Jancsó Gábort kérdeztük a zenészek felelősségéről, az ikonná válásról és a háromszavas albumcímek hátteréről.

Léptetek már fel keresztény fesztiválon, vagy a Szélrózsa lesz az első alkalom? Mennyire vagytok nyitottak egy ilyen jellegű rendezvényre?

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat Földi Gábor, az Index Kult rovatának szerzője készítette a választások utáni hangulatról.

Hétfőn az ország egy része nagyon csalódott volt.

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat a választások apropóján készítettük Ócsai Zoltán evangélikus lelkész soraival.

Már most szégyellem magam azért az X-ért, amit be fogok húzni vasárnap.

Sokan és sokat idézik a Nobel-békedíjas baptista lelkész beszédét, amely 1963 őszén hangzott el az amerikai fővárosban. A Capitoliumon negyedmillió ember – feketék és polgárjogi törekvéseikkel rokonszenvező fehérek sokasága – hallgatta a lelkipásztor átszellemült szavait: „I have a dream...” – Van egy álmom… Lincoln elnök hatalmas szobránál a később meggyilkolt King tiszteletes arról szólt, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat nagyszerű szavaival annak idején az ország minden lakosa számára egy kötelezvényt állítottak ki. Kiderült azonban, hogy Amerika a feketéknek hamis csekket állított ki, mert számukra a tételek fedezet nélkülinek bizonyultak. Martin Luther King nem volt hajlandó elhinni, hogy csődbe jutott az igazság bankja, ezért hát elmentek Washingtonba, hogy „beváltsák a csekket”.

Szöveg: Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök

Beszédében így jutott el a sokat idézett mondatokhoz: „Van egy álmom, hogy egy napon Georgia vörös dombjain az egykori rabszolgák és rabszolgatartók fiai képesek lesznek együtt leülni a testvériség asztalához. Van egy álmom, hogy egy napon még Mississippi állam, a sivatagállam, eltikkadva az igazságtalanság és az elnyomás hősége által, a szabadság és az igazság oázisává fog változni. Van egy álmom, hogy az én négy kicsi gyermekem egy napon egy olyan országban fog élni, ahol nem bőrszínük által lesznek megítélve, hanem személyiségük jellegéből. Van egy álmom mostanában. Egy álmom, hogy egy napon minden völgy felemelkedik, minden domb és hegy bemélyed, a durva helyek kisimulnak, a görbék kiegyenesednek, az Úr dicsősége láthatóvá válik, és minden halandó együttesen fogja látni.”

Isten őrizz, hogy Martin Luther Kinghez mérjem magam, de el kell mondanom: nekem is van egy álmom.

Az okozza az európai kereszténység hanyatlását, hogy feladjuk alapvető értékeinket – jelentette ki az Evangélikus.hu-nak Soltész Miklós. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az egyházak és általában az egyházban élők közös felelőssége, hogy a működésükkel és egyéni életük példájával mennyiben járulnak hozzá zsidó-keresztény alapokra épülő kultúránk megmaradásához.

Szerző: Illisz L. László

– Milyen stratégia mentén alakították az elmúlt két ciklusban a kormány egyházpolitikai tevékenységét?

– A két világháború pusztítását követő, az országot megcsonkító trianoni békediktátum alapvetően és máig hatóan meghatározta Európa és a benne élő nemzetek jövőjét. A náci és a kommunista diktatúrák mindent elkövettek a vallás visszaszorítása érdekében, hogy mást ne mondjak, Rákosi Mátyás éppen hetven évvel ezelőtt záratta be a felekezeti iskolákat, az egyházi működtetésű kórházakat, szociális intézményeket. Mindehhez járult még, hogy a liberalizmus az elmúlt évtizedekben beszivárgott Magyarországra is. Ennek a demokrácia szempontjából persze voltak előnyei, de tény, hogy ez az ideológia következetesen erősítette és erősíti ma is a vallásellenességet, igyekszik háttérbe szorítani az Európa évezredes fundamentumát adó, zsidó-keresztény kultúrára épülő gondolkodást. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a kormány elmúlt nyolcéves, egyházakat érintő tevékenységét, akkor úgy gondolom, szembeötlő a változás a korábbi időszakhoz képest.

– Milyen konkrét intézkedéseket tud említeni?

Ma van bolondok napja. Az áprilisi tréfák napja, amikor megvicceljük egymást, és kikiáltjuk április bolondját. Nem véletlen, hogy idén húsvét éppen bolondok napjára esett, mert valójában húsvét ünnepe minden évben bolondok napja. Megbotránkoztatónak hangzik? Csak épp annyira, amennyire húsvét üzenete is szükségszerűen az.

Szöveg: Kovács Barbara

Amikor az asszonyok Jézus sírja felé tartottak hajnalban, akkor ők a normális emberi gondolkodás szerint egy lezárt sírboltra számítottak, ahol meg lehet állni, csendben emlékezni és siratni a halottat. De amikor odaérnek, egy hatalmas földrengés rázza meg a helyet, és egy angyal, Isten képviselője várja ott őket. Mi ez, ha nem egy igazi áprilisi tréfa! Egy halotthoz mennek, és helyette üres sírt és egy angyalt találnak. Magunk sem hittünk volna a szemünknek, ha az asszonyok helyében lettünk volna.  A földrengés itt nemcsak egy természeti jelenség, hanem azt a felforgató erőt jeleníti meg, amely az emberek életét Isten jelenlétében gyökerestül megváltoztatja. Hogyan lehet reagálni, ha Isten valakinek így „berobban” az életébe? Az egyik lehetséges mód az őrök reakciója, akik azért vannak ott, hogy a halottat őrizzék, ehelyett ők maguk válnak halálra a félelemtől. Nekik van mitől félniük, őket nem is nyugtatja az angyal. Az asszonyok reakciójában azonban a természetes ijedség mellett ott van az öröm is, mert bár ésszel felfogni nem tudják, hogy mi történik velük, de a hitük megragadja a csodát. Hagyták, hogy Isten meglepje őket, és olyat tegyen velük, amire álmukban sem számítottak volna.

Mai Hangolódónk rendhagyó. Kivételesen – szombat helyett – pénteken jelenik meg. Nagypénteken. Talán ezen a napon is nyűgösnek és hasztalannak érezheted azt, hogy templomba menj. Nehéz is megtalálni a motivációt ebben a kusza ünnepi és túlfokozott politikai időszakban. Mi mégis reménykedünk, hogy eljutsz, és megismered azt, ami ezen a napon történt. Mai válogatásunk nagypéntekről szól. 

„Neveztek már hazugnak? Mondták már neked, hogy csaltál? Feltételezték már rólad, hogy hátsó szándékaid vannak? Megtörtént már veled, hogy elárult az egyik legjobb barátod? Átélted már, hogy közétek állt a pénz? Hogy a pénz miatt vesztetek össze?

Előfordult már, hogy közösen álltatok ki az igazatok mellett, de a döntő pillanatban egyedül maradtál? Beléd hasított már az a felismerés, hogy senkire sem számíthatsz? Hogy elszállingóztak mellőled az emberek?

Volt már veled olyan, hogy bemocskolták a tisztességedet? Hogy gúnyt űztek belőled? Hogy céltáblává váltál? Hogy összeröhögtek a hátad mögött, vagy nyíltan, szemedbe nézve, tudván, hogy úgy sem tudsz nekik ártani?

Voltál már kihallgatáson, mikor számot kellett adnod a tetteidről? Volt már olyan, mikor akkora teher nehezedett rád, hogy majdnem beleroppantál, amikor néhány szó döntött arról, hogy mi legyen más emberek sorsa?

Vád, harag, indulat, hazugság, lefizetés, börtön, ütlegelés, fájdalom, megaláztatás.

Ez mind része az életünknek. Ha még nem, majd az lesz előbb vagy utóbb.

Mindez része az életnek, és része a passiónak is. Ebben a történetben is van összejátszás, árulás, egyedül maradás, kitaszítottság, börtönbe vetés, ütlegelés, fájdalom, megaláztatás, hosszú szenvedés és halál.”

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat Rosta Izabella teológushallgató készítette németországi ösztöndíjas benyomásairól.

Gyerekkorom óta életem minden egyes korszakát más-más zenék határozták meg. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Amint meghallok egy ismerős dalt, beugrik az a bizonyos érzés, illat, melyet akkor éreztem, a látvány, melyet akkor láttam, amikor az a bizonyos zene szólt.

Nincs ez másképp most sem, hogy ösztöndíjas vagyok. Ha akarom, ha nem, bekúsznak a gondolataimba a népszerű, német slágerek, amelyek kíméletlenül kínozzák a magyar füleket.

A külföldön töltött idő egyik szépsége, hogy az embert a legváratlanabb pillanatokban érik meglepetések, újabb impulzusok vagy éppen a semmi maga. Így hát az utóbbi időben rengeteg olyan zenét halmoztam fel, amelyek megtestesítik az újdonságot, az örömet, az új barátságaimat, azt, hogy külföldön vagyok magyar, de dallammá formálják a semmittevést, a bánatot, azt, hogy hiányzik mindenki, akit otthon hagytam, és magát a csendet is.