Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Evangélikus egyházi vezetők látogatása Észak-Irakban

2018. május 23. - KötőSzó

A Magyarországi Evangélikus Egyház tavalyi adventi adománygyűjtése a közel-keleti konfliktus áldozatai és az üldözött keresztények javára tizenötmillió forintos eredménnyel zárult. Az adakozók iránti felelősség okán és a támogatottak helyzetének minél jobb megismerése végett Fabiny Tamás elnök-püspökkel és az Ökumenikus Segélyszervezet vezetőivel a pünkösd előtti héten az iraki Erbílbe utaztunk, ahol a szervezet irodája is működik. Innen kiindulva látogattuk meg a háború sújtotta településeket, a támogatásunkkal megvalósult felújításokat.

Szerző: Prőhle Gergely, Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője

img_0002.JPG

Fontosnak tartom, hogy részletesen beszámoljunk az adományok felhasználásáról, az Észak-Irakban tapasztaltakról. Számos szívszorító pillanata volt a látogatásnak, mégis igyekszem tárgyilagosan hírt adni a látottakról, hiszen „az erő, a szeretet és a józanság lelke” nemcsak a félelmet győzheti le, hanem az általános tisztánlátásban is segít, amely az észak-irakihoz hasonló éles helyzetekben elengedhetetlen. 

A „keresztényüldözés” szóra az interneten rákeresve gyakran jelenik meg a monitoron a figyelmeztetés: csak felnőtteknek szóló tartalom. A képeken és a leírásokban megjelenő tettek brutalitása valóban felkavaró, a radikális iszlám „harcosainak” kegyetlenkedése példa nélküli a 21. században. Az európai és az amerikai kontinens civilizációs magabiztossága felől nézve hihetetlennek tűnik, hogy még ma is a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon. Ez a tény számos politikai és teológiai tanulság levonását teszi szükségessé, aminek számos jelét látjuk az utóbbi években.

Tovább

Hangolódó #93 | Kübler Dániel

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat Kübler Dániel, a Keresztkérdés zenekar tagja készítette.

my_post_copy_2_11.jpg

Nálam mindig különleges hangulata van a szombat estéknek, általában ekkorra válik végleg egyértelművé, hogy a hétvégém nem a terveim szerint alakul. Akár családdal, munkával, zenekarral, olvasással, szórakozással, sporttal, barátokkal kapcsolatos ötletekkel értem haza péntek délután – szinte biztos, hogy a legtöbb ezek közül nem valósult meg, de az is benne van a pakliban, hogy egyik sem.

Tovább

Mi történt aznap, mikor Jézus itt hagyott minket a Földön?

„Mindig azt mondják a templomban, hogy Jézus él, de ha tényleg él, akkor mért nincs itt velünk?” – kérdezte a gyerekektől megszokott őszinteséggel egy elsős hittanos kisfiú. Tényleg, miért? Jézus születését három napig ünnepeljük, ajándékokkal, fenyőfával, lakomával, az eltávozásának napját pedig legtöbbször nem is tudjuk. Pedig a mennybemenetel ünnepének nagyobb hatása van keresztény életünkre, mint elsőre gondolnánk.

Szerző: Kovács Barbara
09-ascension.jpg
A Biblia is hasonlóan szűkszavú Jézus mennybemenetelével kapcsolatban, az Újszövetség mindössze három helyen említi azt az eseményt, melyet húsvét után negyven nappal szoktunk ünnepelni. Márk 16,19-ből annyit tudunk meg, hogy „Jézus felemeltetett a mennybe, és az Atya jobbjára ült”. Ez a számunkra régies kifejezés annyit jelent, hogy Jézus elfoglalt az őt megillető, kitüntetett helyet, ahol együtt uralkodik az Atyával. Lukács evangéliumának végén azt olvassuk: „És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.” (Lk 24, 51) A tanítványok pedig nagy örömmel tértek vissza Jeruzsálembe, ugyanolyan örömmel, mint amit az angyal meghirdetett az evangélium elején, Jézus születésekor.

A legrészletesebb beszámolót az Apostolok cselekedeteinek első fejezetében olvashatjuk. Jézus a feltámadása utáni negyven napban többször megjelenik a tanítványoknak, majd felemelkedik a mennybe, és az Isten jelenlétét jelképező felhő eltakarja őt a tanítványok szeme elől. Egy korszak lezárul, Jézus fizikailag többé nem elérhető a tanítványok számára, és egy új időszak következik, amikor is az őt követőknek maguknak kell tanúskodniuk a látottakról és hallottakról, a Szentlélek segítségével. Jézus felment a mennybe, és elküldte a Szentlelket, hogy vezesse az egyházat. Számtalanszor kimondjuk ezt az Apostoli hitvallásban, de nagyon nehéz megragadnunk, hogy mit is jelent ez számunkra a valóságban.

Tovább

A közélet eldurvulása elfogadhatatlan – evangélikus nyilatkozat a református vezetőket ért atrocitásról

A keddi, harmadik kormányellenes tüntetés, egyben az Országgyűlés alakuló ülése után, az épületet elhagyva, három református egyházvezető találkozott a tüntetők haragjával, így rendőröknek kellett őket kimenekíteniük a helyszínről – írja a Református.hu. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége nyilatkozatban ítélte el a történteket.

Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke, és Gér András, az egyház zsinati tanácsosa meghívott vendégként vett részt az Országgyűlés alakuló ülésén május 8-án délelőtt, azonban mikor elhagyták az épületet, a tüntetők rájuk támadtak, így végül élő rendőrkordonnak kellett biztosítania, hogy ép bőrrel hagyják el a helyszínt.

A történtek után a Magyarországi Evangélikus Egyház országos elnöksége, dr. Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő nyilatkozatot adtak közre az Evangélikus.hu-n, melyben ezt írják:

Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy tegnap délután súlyos inzultus érte a Magyar Református Egyház három vezetőjét, amint ők a Magyar Országgyűlés alakuló ülését követően a Parlament épületét elhagyták. A tüntetők ilyen cselekedetét mélységesen elítéljük, és testvéreinket – Huszár Pál főgondnokot, Szenn Péter horvátországi püspököt és Gér András zsinati tanácsost –, valamint az egész református egyházat őszinte együttérzésünkről biztosítjuk. A közélet ilyen eldurvulását és a véleménynyilvánítás szabadságával való ilyen visszaélést elfogadhatatlannak tartjuk. Ebben a helyzetben is az apostoli igét tekintjük irányadónak: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.” (Róm 12,21)

Milyen anya volt Mária?

Édesanyák vallomásai

Alázatos, elfogadó, önfeláldozó vagy erős? Mennyi és mennyi féle lehet egy anya! Mária az a nő a Bibliában, aki ennek a szerepnek egész skáláját vonultatja fel, mégis olyan sokszor csak egyszerűen Jézus anyjaként hivatkozunk rá. Anyák napján ki tudna róla hitelesebben beszélni, mint a hús-vér mai édesanyák?

mary.jpg

„Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!”

„Csodálatra méltó, amilyen alázattal, szeretettel, türelemmel viselte Mária a terheit, ahogy elfogadta a sorsát, és nem lázadt ellene. Mária tizenhat esztendős lehetett, amikor anyává vált, pont, mint a legnagyobb lányom. Micsoda szürreális, rémisztő élethelyzet: egy angyal által tudod meg, gyermeked fog születni, úgy, hogy közben még érintetlen vagy. A világ úgy fog rád tekinteni, mint egy romlott, erkölcstelen nőre, és senki nem hisz neked, hiába bizonygatod, hogy ez nem így történt. Különösen abban a korban ez olyan bélyeg volt, amit életük végéig viselniük kellett... Biztosan Mária is aggódott a jövője miatt, de úgy gondolom, a hite mindennél erősebb volt, és minden akadályon átsegítette.”

Tovább

Hangolódó #92 | Anyák napja

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat az anyák napjára való készülés során készítettük, kizárólag női előadók dalaival.

my_post_copy_2_10.jpg

„Valójában mitől lesz elég jó anya valaki?

Tovább

Te mihez kezdenél három hónap fizetett szabadsággal?

Interjú Sefcsik Zoltán lelkésszel a sabbatidőről

Húsz év után most volt először időm arra, hogy önmagammal újra kapcsolatba kerüljek, hogy újra Sefcsik Zoltánként álljak meg az Úristen előtt, ne pedig lelkészként. Ez egy elég kemény menet volt egyébként, de nagyon felszabadító volt felfedezni azokat az egyszerű, örök érvényű igazságokat, hogy nekem tényleg elég Isten kegyelme, mert ő nem azért szeret, amiért annyit fáradoztam lelkészként, hanem önmagamért.” Sefcsik Zoltán Szekszárdon evangélikus lelkész. Nemrég két hónap „fizetett szabadságra” ment, hogy pihenjen, feltöltődjön. Tapasztalatairól kérdeztük.

Szerző: Kovács Barbara

pexels-photo-140079.jpeg

Mit jelent pontosan a sabbatidő, és te hogyan találtál rá erre a lehetőségre?

Tulajdonképpen szombatidőt, azaz a megpihenés időszakát jelenti. Ha jó tudom, a Magyarországi Evangélikus Egyházban még nem volt példa arra, hogy lelkész sabbatévre menjen. Van olyan lelkész kollégám, aki már igénybe vett alkotói szabadságot, maga és gyülekezete szervezte pihenő időszakot, de „felülről” szervezett keretek között én voltam az első, aki belekóstolhatott ebbe. Még az én esetemben sem rendszerszintű példáról van szó, hiszen az erről szóló törvény még a zsinat döntésére vár. Úgyhogy ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor én egy „rekreációs ösztöndíjat” kaptam. Egyébként másfél évvel ezelőtt találkoztam egy anglikán lelkésszel, aki a maga sabbatidejét töltötte, épp az utolsó hetében járt, és én rajta keresztül találkoztam ezzel a lehetőséggel. Ők évek óta gyakorolják ezt, és hét évente lehet kérni, hogy két-három hónapra elvonulhassanak pihenni, feltöltekezni.

Hogyan kell elképzelni, mit csinál egy lelkész ezalatt az idő alatt?

Tovább

Hangolódó #91 | Énekeljetek!

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat Cantate vasárnapjának nyomán készítettük, kizárólag a capella dalokkal. Cantate azt jelenti: Énekeljetek!

my_post_copy_2_1_2.jpg

Szokták mondani, hogy az evangélikus egyház az „éneklő egyház”, és ez igaz is. Énekanyagunk bámulatos gazdagsággal rendelkezik, és a könnyűzenében is kicsit mások vagyunk, mint a többi felekezet. Viszont a gyülekezeti éneklés – tisztelet a kivételnek – hagy kivetni valót maga után. Sok kritika éri például az énekeskönyvi énekek nehézségét, esetleg „maradiságát”, vagy az orgona kontra gitár kérdést, vagy a megfelelő kántorok hiányát. Ezeket az esetleges problémákat a végtelenségig lehetne sorolni, de úgy érzem, nem ebben van a hiba. Hanem abban, hogy: 

nem igazán tudunk már énekelni.

Legalábbis nem érzem azt, hogy az a fajta együtt éneklés, ami régen jellemezte az emberi közösségeket, ma meglenne bennünk. Amikor még képesek voltunk mélységeket és magasságokat közösen egy dalban megfogalmazni és átélni, amikor még a bátortalanok sem törődtek azzal, hogy ki milyen szépen és tökéletesen énekel, amikor még az éneklés elsődlegesen arról szólt, hogy közösségben legyünk a másikkal. Úgy érzem, ma ez nincs így, pedig az ének erejére rendkívül nagy szükségünk lenne.

A mai válogatásban csak a capella dalok vannak, melyek az énekben rejlő erőt hivatottak bemutatni:

Tovább

500 év botránya: a kereszt

Fabiny Tamás elnök-püspök írása

Ma, 2018. április 26-án igazi botrányt, ráadásul az egyházat érintő világbotrányt kell az olvasóval megosztanom. Ne gondoljon senki anyagi vagy erkölcsi visszaélésekre vagy valamilyen pikáns politikai tartalomra. A kereszt botrányáról szeretnék szólni, napra pontosan ötszáz évvel azt követően, hogy Luther feltette a kérdést: Ki a kereszt teológusa?

sunset-1495438_960_720.jpg

Pál apostol így ír: „A keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. (…) Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? (…) Miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, mi a megfeszített Krisztust hirdetjük...” (1Kor 1,18–23)

A kereszt teológiája: botrányos teológia. Ezt a botrányt képviselte Pál apostol, majd a reformátor Luther Márton. Híres-hírhedt wittenbergi tételei között a 92. és a 93. így szól:

Tovább

Hangolódó #90 | Örvendjetek!

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat Jubilate vasárnapjának nyomán készítettük. Jubilate azt jelenti: örvendjetek!

my_post_copy_2_9.jpg

Nemrég találtam rá a következő Luther-idézetre, azonnal beleszerettem:

Tovább