Megvalósult Martin Luther King álma?

2018. január 18. - KötőSzó

„Istent kell mindig szem előtt tartanunk. Legyünk keresztények minden cselekedetünkben!” – mondta a Montgomery Haladás Egyesület frissen megválasztott elnöke. A szervezet nevéhez köthető a feketék városi buszokon való szegregált ültetése ellen szervezett bojkott, elnökük pedig nem volt más, mint az a baptista lelkipásztor, aki arra biztatta a bojkott fekete résztvevőit, hogy ne gyűlöljék fehér ellenségeiket. „A szeretet a keresztény hit egyik csúcspontja. Egy másik oldala pedig az igazságosság, de ez utóbbi mindig figyelembe veszi a szeretetet." Martin Luther Kingre emlékezünk halálának 50. évfordulóján.

Szöveg: Kovács Barbara

pg7_martinlutherkingjr.jpg

A fent említett mondatokkal és tettekkel indult el az amerikai polgárjogi mozgalom, mely nagyban meghatározta az 1950-es és '60-as éveket. A mozgalomban számos férfi és nő kockáztatta az életét egy igazságosabb és befogadóbb társadalomért, de mind közül kiemelkedett Martin Luther King baptista lelkipásztor, aki Atlantában született 1929-ben Michael King néven, de később édesapjával együtt megváltoztatták nevüket Luther Márton iránt érzett tiszteletükből. Martin ígéretes tehetségnek bizonyult, hiszen már tizenöt évesen felvették a Morehouse Főiskolára, ahová többségében fekete hallgatók jártak. Már itt megfogalmazódott benne a lelkészi hivatás iránti elhívás: „A szolgálat iránti elhivatottságom nem egy csodának vagy egy természetfeletti tapasztalatnak köszönhető” – mondta. – „Épp ellenkezőleg, egy egyre sürgetőbb belső késztetést éreztem, hogy szolgálnom kell az emberiséget.”

Martin Luther King egész működése alatt az erőszakmentes ellenállás híve volt, és csodálta Mahatma Gandhi munkásságát: „Gandhi volt valószínűleg az első ember a történelemben, aki Jézus szereteten alapuló etikáját az egyének közötti interakciók szintjéről kiterjesztette a hatékony és erőteljes társadalmi küzdelem még szélesebb skálájára.” King abban is hitt, hogy „Krisztus biztosította számunkra a Lelket és a motivációt, Gandhi pedig a módszert.”

Tovább

Hangolódó #75 | Vizsgaidőszak

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkkal kívánunk mindenkinek sok erőt a vizsgaidőszakhoz.

kesz1-01.jpg

Kedves Hallgatótársaim!

Távolinak tűnik még a vég, de higgyétek el: közel van. Nemsokára vége ennek a borzasztó időszaknak, mely minden évben kétszer ajándékoz meg minket kialvatlansággal, felesleges görcsöléssel vagy aggodalommal. Bízom bennetek! Meg lesz az a kettes, hármas, négyes vagy remélhetőleg az a jól megérdemelt ötös. Még akkor is, hogyha a vizsga előtti hajnalon még nagyon nem ez látszik.

Azért fordítsatok időt a pihenésre és a mókázásra is egy keveset. Nézzetek valami rövid sorozatot vagy játsszatok valami gyors játékot. Akár hallgassátok meg ezt a kis válogatást, és táncoljatok gátlástalanul otthon egyet. Ma olyan dalokkal készültem, melyekkel kiengedhetitek a fáradt gőzt, mert ezt a válogatást én is egy-két tétel között állítottam össze.

Ha nehezen megy az oldódás a vizsgaidőszakban, ne csüggedjetek, csak gondoljatok Isten bátorítására, melyet Ézsaiáson keresztül mondott a népnek:

„Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg téged. [...] Ne félj, mert én veled vagyok!" (Ézs 43,2–5)

Minden rendben lesz.

Tovább

Mire van időnk? - Fabiny Tamás évbúcsúztató írása

„Megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy közöny és önzés helyett irgalom és szolidaritás jellemezze világunkat? Valljuk-e szóval és cselekedetekkel, hogy Isten mindig a »lázárok«, a rászorulók Istene? Cselekszünk-e ténylegesen azért, hogy ebben a világban – közel és távol – kevesebb legyen a szenvedő? Merjük-e korunk bíborba és patyolatba öltözöttjeit figyelmeztetni? Megteszünk-e mindent a mai szegényekért és a szegénység okainak felszámolásáért?" Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök évbúcsúztató írása.

pexels-photo-114738.jpeg

Szilveszter napja az időről szól. Talán már napközben is többször pillantunk az óránkra, hogy be tudjuk osztani időnket. Éjfél előtt néhány perccel pedig sokan fogjuk nézni, amint a másodpercmutató apró lépteivel körbeér, vagy digitális kijelzőn figyeljük, mikor is van itt az éjfél, hogy pezsgődurrogással, tűzijátékkal és akár harangszóval köszöntsük a 2018-as új esztendőt.

Mennyi idő van még hátra?

Sporteseményeken az eredményjelző táblán ott van az óra, melyet mind a játékosok, mind a nézők láthatnak. Tudni kell, mikor lehet az utolsó akciót indítani, mikor jöhet vissza a kiállított játékos, meddig van esély a győztes gól megszerzésére. Amikor elromlik egy háztartási gép, megnézzük, lejárt-e már a garancia. A megvásárlandó élelmiszer csomagolásán feltűnő helyen szerepelnie kell egy dátumnak: meddig fogyasztható?

Sok mindent tudunk hát. Azt viszont nem, hogy meddig tart Isten kegyelmének ideje.

Tovább

Hangolódó #74 | 2017 legjobb dalai

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkban Földi Gábor, az Index Kult rovatának szerzője válogatott 2017 legjobb dalaiból.

thinkstockphotos-515649308.jpg

2017 volt az év, amikor szerte a világon megrengették a közbeszédet a zaklatási botrányok. Nyíltan lehetett beszélni a hatalmi visszaélésekről és arról, hogy nőknek milyen körülmények között kell létezniük. Nem derült ki minden, de fontos folyamatok indultak el. Ezután pedig nem kérdés, hogy bármilyen összegzést is készítünk az évről, nem mehetünk el a nők mellett. Így év végi válogatásunkban csak női énekesnők szerepelnek, akik valamilyen szempontból különleges dallal jöttek elő 2017-ben. Van olyan dal, mely konkrétan ezzel is foglalkozik, de az első számú szempont az volt, hogy az év legérdekesebb dalait és fontos előadóit csokorba szedjük, mert 2017-ből elsősorban a nőkre fogunk emlékezni.

Tovább

Nők, Isten, istennők

A nő transzcendenciája, avagy a 21. századi egyház újrafelfedeznivalója

Hol fészkel és hová száll a lélekgalamb? Mit rejt az első nő neve: Éva, amely héberül annyit tesz: ’minden élő anyja’? Milyen „Isten-képet” takar a szemeink elé ereszkedő fátyol? Titok, sejtelem, érzékenység, érzékiség – a nőiség sokféle dimenzióját igyekezett megközelíteni az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) második, nagyszabású szofiológiai szimpóziuma, amely A nő transzcendenciája címet kapta.

Szerző: Kinyik Anita
vasili-belyaev-sofia-the-holy-wisdom-of-god-spasa-na-krovi-st-petersburg-rf-undated-1890s.jpg

A november végi esemény főszervezői Cselényi István Gábor görögkatolikus lelkész, az Isten anyai arcaEgy hipotézis nyomában című munka szerzője, és Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Rendszeres Teológiai Tanszékének vezetője voltak. A tizenöt előadásból álló sorozat minden tagjára sajnos nem térhetünk ki. Az alábbiakban a két szekcióban zajló tudományos nap szubjektív áttekintését olvashatják.

Tovább

Karácsonynak nincs vége december 26-án

„Bár maga a karácsony három napig tart, de az emelkedett hangulatot egész évben megőrizhetjük: egy-egy jó szóval, mély emberi kapcsolatok ápolásával és azzal, ha felismerjük a valódi ajándékokat az életünkben, amelyekért képesek vagyunk hálát adni. Bármelyik napon képesek vagyunk továbbadni a fényt, a legszürkébb januári hétfőn is.”

Szöveg: Kovács Barbara

72929690.jpg

Gyerekként sok mindent gyűjtöttem. Szép kavicsokat, csigákat, szalvétákat, ásványokat, kis üvegekben szöcskét, katicabogarakat és a szüleim legnagyobb örömére ebihalakat. Egy nyári napon épp a Balatonnál nyaraltunk, amikor elhatároztam, hogy a nyaralás emlékeit egy üvegbe összegyűjtöm. Raktam bele egy kis homokot, egy kis Balaton-vizet és bele akartam rakni a nyári napfényt is, hogy majd később otthon kiengedhessem, ha szükség lenne rá. Hiszen ha van hógömb, melyben benne van a hó, akkor lehet napgömb is, melyben benne van a nap! Csakhogy sehogy sem sikerült. Valahogy nem maradt benne. Láttam, ahogy süti a nap az üveget, az üvegben lévő vizet, de amint rázártam a fedelét és elfordítottam, a napfény eltűnt. Nem értettem, hová lett? Ha minden mást be tudok gyűjteni az üvegembe, akkor a napfény miért nem marad benne? Azt miért nem lehet eltenni későbbre, nézegetni, őrizni?

Tovább

A legkisebbek karácsonya – Gáncs Tamás igehirdetése

„Isten füle mindent hall. Pontosan hallja a különbséget a farizeus és a vámszedő imája között. Meghallja az elesettek hangját, az éhezők hangját, és a betegek, haldoklók, gyászolók fohászát. És senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy végül egy, azaz egy dolog számít: hogy adtunk-e annak enni, aki éhezett, inni annak, aki szomjazott, befogadtuk-e a jövevényt, felruháztuk-e, aki mezítelen volt, meglátogattuk-e, aki beteg volt, elmentünk-e ahhoz, aki börtönben volt, vagy sem. Mert a karácsony – és ezt soha ne feledjük el – a legkisebbeké.” Gáncs Tamás evangélikus lelkész karácsonyi prédikációját közöljük, mely elhangzott a kelenföldi gyülekezet szentestei istentiszteletén.

web-1784136.jpg

„Ne sírj, nem kell félned, itt vagyok veled!” – nyugtatgatta az édesanya gyermekét, aki éjjel felriadt álmából. „Anya, figyelj anya, rosszat álmodtam. Azt álmodtam, hogy idén elmarad a karácsony, mert Isten úgy döntött, nem érdemeljük meg ezt az ünnepet. Ugye nem marad el, anya?” „Ne aggódj, kicsim, nyugodtan aludj vissza, nem marad el! Bár valóban nem érdemeljük meg, de lesz idén is ünnep, próbálj meg szépeket álmodni, hogy friss legyél, ha holnap csengetnek az angyalok.” És megfogta gyermeke kezét, megsimogatta az arcát, adott egy puszit a homlokára, majd ezt mondta neki: „Adjon Isten jó éjszakát!” Majd leoltotta a kislámpát. A gyermek néhány perc alatt elaludt, és másnap, mintha mi se történt volna, boldogan ébredt fel karácsony ünnepén. Az angyalok csengettek. És minden, de tényleg minden a helyén volt. Boldog, békességes ünnep volt. Ha nem is kis karácsony, ha nem is nagy karácsony, de igazi karácsony.

Szeretett ünneplő gyülekezet!

Eliot Primusnak, a csak latinul publikáló kortárs művésznek egy szösszenetével már ott is vagyunk karácsony ünnepének kellős közepén. Amikor álom és valóság, angyalok és emberek, a halandó és a halhatatlan, a csend és sírás, a gyermek és felnőtt egymásba kapaszkodnak, és elengedni egymást nem akarják. Miért is tennék?! Karácsony közös ünnep. A Gyermek ünnepe, de nemcsak a gyermekeké.

A gyermekekről szól, de még inkább a Gyermekről, és gyermekek állnak előttünk példaként, hogy gyermekek lehessünk. Karácsonykor. Karácsonykor is. Legalább karácsonykor. Ha az Örökkévaló volt elég bátor és mert gyermek lenni, miért ne lehetnénk mi is, igaz, más értelemben, de karácsonyi gyermekek?!

Valahogy úgy, ahogyan Jézus tanítványaitól is kérte, és kéri tőlünk, mai tanítványaitól, ezen a karácsonyon, és úgy, amint azt megírva találjuk a következőképpen:

Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba.” (Lk 18,17)

Tovább

Karácsony, mindenkinek

Az élet ünnepnapok nélkül olyan, mint egy hosszú út vendégfogadók nélkül fogalmazta meg emberöltőkkel az első karácsony előtt az atomtudósok úttörője, a görög Démokritosz (Kr. e. 4. század). Az atomkorszak mélyén ez a szerény kis írás boldog ünnepet, áldott karácsonyt kívánva, szeretettel fogadja Olvasóját, hogy pár percre megálljon és megpihenjen útján.

Szöveg: Bácskai Károlykaracsony_adven4.jpeg

Nem olyan régen az Egyesült Államokban – ahol bő hetven éve a Chicagói Egyetem sportpályája alatt megépített atomreaktorban elvégezték a világ első irányított nukleáris láncreakcióját, és ezzel kezdetét vette az atomkor – a pszichológusok új betegséget fedeztek fel. A páciensek arról panaszkodnak, hogy karácsonyhoz közeledve napról napra egyre csüggedtebbek és idegesebbek lesznek. Karácsonyi depresszió. Így nevezték el ezt az új betegséget. Különösképpen ott tör elő, ahol létezik a szabály, hogy milyen legyen a szoba, a fa, a menü, a vendéglátás, milyenek legyenek a díszek. Mindennek teljesítése túlterheli az embereket. Csak semmi spontaneitás, semmi ösztönszerű öröm! A karácsonyi depressziós óriási kényszert, nyomást érez, és nincs hova menekülnie.

Hogyan kezelik Amerikában a pszichiáterek ezeket a betegeket? A fő orvosság az, hogy megnyugtatják őket: mindenki ettől szenved az egész nyugati világban, ők sem kivételek, menjenek el a legközelebbi presszóba, és igyanak valamit. Az pedig már a rádióból hallott hazai történet, hogy valahol vidéken, egy családi otthonban felállított, szép figurákkal gondosan díszített betlehemes házikóba beszökött egy macska. Bizonyára fázott, hát befeküdt a védett helyre. Amíg elhelyezkedett, jócskán átrendezte a berendezést, feldöntötte a bábukat, szétszórta a szalmát. Amikor az ünneplők beléptek a helyiségbe, hogy meggyújtsák a karácsonyi gyertyát, ott hevert a macska a betlehemes romjain.

Tovább

Hangolódó #73 | Jön a Megváltó!

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve.  Mai válogatásunkat karácsony alkalmából készítettük.

adobe_spark_4_2.jpg

Jöjjön el hozzád Isten

ezen az adventen is

            életed dolgos mindennapjaiba,

            legbensőbb álmaid és árnyaid világába,

            találkozásaidba és döntéseidbe.

Jöjjön egészen közel hozzád,

hogy meghallhasd hangját, amint szólít a téli csöndben,

hogy megláthasd éltető fényét az adventi gyertyalángban,

hogy rátalálj a békességre, amit egyedül csak ő adhat,

és megerősödhess a benne való bizalomban.

Ő,

aki a Kezdet,

az Élet,

a Remény.

Érkezzen meg szívedbe az Ő örömével,

és készítsen fel téged az eljövendő Ünnepre!

Tovább

Egyéves a Luther-társas – siker itthon és külföldön

„A kitűzött célokat sikerült elérni, a szórakoztatás mellett a játék az oktatásban is jól alkalmazható.” – mondja Bence Domonkos.  A Luther kártyajáték egyik ötletgazdáját a társas első egy évéről kérdeztük.

20161213-dsc_9752.jpg

– Egyéves a játék. Milyen évet tudhattok magatok mögött?

– Tavaly, a játék megjelenésekor még csak abban reménykedtünk, hogy Magyarországon az első kiadása el fog fogyni. Hála Istennek ez elég hamar be is következett. A fogadtatás a várakozásainkon felül van, jelenleg már a második kiadásnak is több mint a fele elfogyott. A társasjátékok világában a nyár holtszezon, ettől függetlenül mozgalmas évünk volt. Az egyik legnagyobb előrelépés, hogy a játék februárban megjelent német nyelven, de a terjesztést nem egy német kiadóra bíztuk, hanem magunk próbáljuk megoldani.

– Világi visszajelzések is érkeztek vagy csak egyházközeliek? Ha igen, milyenek?

Tovább