Kötőszó

A Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó büki nagyszínpadán hallhatjuk július 27-én Magyarország egyik legkedveltebb zenekarát. A Pannonia Allstars Ska Orchestra énekesét, Tóth Kristóf KRSa-t a skazene eredetéről, a magyar pluszról, a Biblical című kislemezükről és a tudatos társadalmi felelősségvállalásról is kérdeztük.

Szöveg: Kézdi Beáta

„A PASO-ban benne van a szabadság szeretete és a magyar kultúra ápolása, propagálása” – nyilatkoztad korábban. Hogyan lehetséges ezt megvalósítani a skazenén keresztül?

A ska alapvetően karibi tánczene, amely a térség népzenéjéből és más hatásokból – az Amerikából beszűrődő rhythm and bluesból, jazzből és egyéb karibi stílusokból – alakult ki. Úgy éreztük, hogy nem élet- és műfajidegen, ha ebbe a stílusba a saját zenei örökségünket is belecsempésszük. Persze a magyar népzenei elemeken kívül balkáni zenei motívumok is megjelennek nálunk. A fúvósok miatt, amelyek a karibi és a balkáni műfajoknak is meghatározó elemei, egyértelműen jól működik ez a házasítás. De megjelenik nálunk a reggae, a reggaefunk, és lehet kísérletezni mindenféle hatásokkal a rockon, a jazzen át a pszichedelikus zenékig. A PASO-ban a karibi lüktetés adja a ritmikát, a keretet, és ami dallamként, díszként rákerül, az szokott lenni a plusz, az esetlegesen fúziós, másfajta stílusból származó elem.

A zeneiségen kívül a szövegekkel is megpróbáltok irányt mutatni. Az egymás iránti tisztelet, egymás elfogadása, az egyenlőség sokszor megjelenik a dalszövegekben. Ez tudatos?

Mi az ötvenes, hatvanas években indult jamaicai ska stílust szerettük volna itthon meghonosítani, de ennek a műfajnak a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején volt egy komoly hulláma Angliában, amelynek jellemzője az volt, hogy a zenekarai a jamaicai bevándorlók gyerekeinek és az angol gyerekeknek az egymásra találása során alakultak. Együtt muzsikáltak, és hogy kifejezzék az összetartozásukat, egyfajta szimbolikaként használták a fekete-fehér kockás mintát, melyet zászlókon, ruházaton is viseltek, CD-borítókra tettek, jelezve ezzel, hogy a fekete és a fehér zenészek milyen jól tudnak együttműködni, mennyire kiegészítik egymást. Számunkra fontos volt, hogy ezt a fajta elfogadást mi is megjelenítsük a szövegekben, de aki figyel, szerintem a zenében is meghallhatja ezt, hiszen egyszerre van jelen a tradíció ápolására és az újításra való törekvés. Tiszteletben tartjuk az alapokat, legyen az autentikus ska, de szeretnénk ezt egy olyan formába önteni, mely pluszt jelent, mely által teljesen a magunkénak érezhetjük.

„Hontalanok hada, csípős az éjszaka, újságpapírból készül a hálószoba, megmar az illata” – szól a Budapest című dal szövege. Erős kritikai él is megjelenik a dalokban. Hogyan születnek a szövegek?

Változó. A Budapestet én írtam, mert beugrott ez a fővárosi hangulat, melyet nap mint nap lát az ember, és szinte magától jöttek a képek és a szöveg. Az angol nyelvű szövegeknél is megvan a tematika. A dobosunk is ír szövegeket, és neki igen vitriolos, szarkasztikus stílusa van. Az angol skának van abszurd vonulata is, és valamilyen szinten ezt a hagyományt is ápoljuk, melynek itthon is vannak előképei, például a Galla Miklós-féle GM49 zenekar.

Véradásra buzdítottál nemrég a Facebook-oldaladon. A zenekar több jótékonysági akcióban is részt vett már. Fontosnak tartjátok ezt a feladatot is a zenélés mellett?

Van, amikor mi érezzük úgy, hogy egy adott ügyet szeretnénk felkarolni, van, amikor minket keresnek meg. A véradásnál a Vöröskereszt képviselői kerestek meg, és fontosnak tartottam, hogy segítsek. Korábban rendeztünk már ruhagyűjtést is, mert a Menhely Alapítványnál dolgozik egy ismerősöm, és megkérdeztem, hogyan tudnánk nekik segíteni. Meghirdettünk így az egyik koncertünkre ruhagyűjtést, aztán az összegyűlt adományokat – ruhákat, tartós élelmiszert – a Menhely Alapítvány osztotta szét. A cipősdobozkampányban is többször részt vettünk. Megpróbáljuk az ismertségünket olyan ügyek szolgálatába állítani, melyek hasznosak és értékesek.

Meglepetés volt a lemezeiteket végignézve, hogy készült egy Biblical című, héthüvelykes bakelit kislemeze is a zenekarnak, amelyen a Joseph és a Moses and the Red Sea című dalok hallhatók. Honnan jött az ötlet?

A korai autentikus skadalokban megjelenik a keresztény kultúra, hiszen az ország korábban angol gyarmat volt, illetve spanyol uralom alatt is állt, így a kultúrájába ivódott a kereszténység. Ezekben a dalokban spirituálék vagy bibliai történetek feldolgozása hallható. Elkészült egy monumentális, filmzeneszerű instrumentális dalunk, melyről rögtön az a kép ugrott be, hogy olyan, mint amikor Mózes kettéválasztja a Vörös-tengert. Azt javasoltam, hogy legyen az a címe, hogy Mózes és a Vörös-tenger, és szerencsére nagyon tetszett a dobosunknak, aki komponálta. A dal után gondoltam arra, hogy dolgozzuk fel a József és testvérei történetet, mely jó kiegészítése lenne a már meglévő dalnak, illetve passzol az autentikus skazene gyökereihez. A Jamaicán és a reggae-zenében különösen népszerű rasztafarianizmusnak erős etióp hatásai, Etiópiának pedig kopt keresztény gyökerei vannak, emiatt találtuk ki, hogy a lemezborítója tükrözze ezt a kopt keresztény ábrázolásvilágot.

Azért akkor is érdekes, hogy valakinek egy zene hallatán rögtön egy bibliai kép jut az eszébe. Ennyire jó hittantanárod volt, hogy beléd ivódtak a bibliai történetek?

Igen. Óbudán jártam Bakonyi atyához hittanra, és ő valóban olyan tanár volt, aki megszerettette velünk a bibliai történeteket.

Azt is nyilatkoztad nemrég, hogy családbarát zenekarrá váltatok, hiszen egyre több tag lett apuka, és felkérés jött egy óvodai koncertre. A Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozó nem kifejezetten gyermekeknek szól, inkább fiataloknak, fiatal felnőtteknek. Mit gondoltatok végig, mielőtt elvállaltátok az egyházi rendezvényen való fellépést?

A kérdés első részére reflektálva, az ovis koncertfelkérés onnan jött, hogy abban az óvodában, ahová a gitárosunk kisfia járt, az óvó nénik addig szekálták a zenekart, míg össze nem állítottunk egy gyerekműsort Kaláka-feldolgozásokkal és más dalokkal. Ezt többen látták, és ennek nyomán kaptunk egy felkérést 2017-ben a Művészetek Palotájától, hogy decemberben csináljunk egy gyerekkoncertet. Ide már vélhetően a rajongó szülők jöttek azokkal a gyerekeikkel, akik PASO-n nőttek fel, így az első pillanattól kezdve remek hangulat volt. Elöl egy kis tánctéren a gyerekek végig táncolhattak. Ez a koncertfelvétel szerencsére hamarosan látható lesz az interneten. A koncert sikerén és az érdeklődésen felbuzdulva pedig valószínűleg fel fogjuk venni ezeket a teljesen új, gyerektematikájú saját dalokat és a Kaláka-dalokat reggea- és skafeldolgozásban is, és kiadjuk majd egy lemezen. A kérdés második felére válaszolva: korábban már játszottunk a református ifjúsági találkozón is, így már csak ezért sem kellett azon gondolkodni, hogy elvállaljuk-e a felkérést. Mindig örülünk, ha fiataloknak játszhatunk, főleg egy ilyen környezetben, mely számunkra is egy új lehetőség. Igazából akkor gondolkodnánk el egy felkérésen, ha olyan rendezvényre hívnának, melynek a céljaival abszolút nem értenénk egyet, ezért nem vállalunk fellépést politikai rendezvényeket sem.

Nem tudom, hogy mennyire ismert a könnyűzenei világban, de a Kaláka együttes alapítói, a Gryllus testvérek evangélikusok, és voltak már fellépői a Szélrózsa találkozónak.

Nem tudtam, de így akkor lehet, hogy a Szélrózsán is eljátszunk egy feldolgozást.

Az egyik legutóbbi lemezetek már mobilos applikációként jelent meg. Van még értelme ma lemezt kiadni?

Igazából a gyűjtők miatt igen. Fogunk még CD-t is kiadni, például a gyerekdalokat, hiszen ezeket a legtöbben a kocsiban hallgatják, de látszik már egy olyan érdekes tendencia, hogy a fizikai hanghordozók folyamatos visszaszorulása közben több bakelitlemez fogy, mint CD. Ezért is örülünk, hogy sikerült az utóbbi két nagylemezt bakeliten is megjelentetni. Igaz, nálunk ez a dolog nem új keletű, hiszen az első bakelitlemezünk 2007-ben, azaz tizenegy éve jelent meg.

Tizenöt éves lesz idén a zenekar. Mivel készültök a jubileumra?

A Belvárosi Fesztiválon lesz a hivatalos születésnapi koncertünk májusban, de az egész évet szeretnénk úgy felépíteni, hogy a jubileumunkról szóljon. Tizenöt év elég nagy idő. Rengeteg élmény halmozódott fel, és természetesen szeretnénk új dolgokat is csinálni. Ezekről még nem beszélhetek, legyen elég annyi, hogy olyan különleges dolgokat is szeretnék idén csinálni, amelyek még sosem voltak a zenekar történetében. Zeneileg készülünk meglepetésekkel.

Miért jöjjenek el meghallgatni titeket a Szélrózsán? Mit ad mást vagy többet a skazene, hogyan magyaráznád el ezt annak, aki még sosem hallotta a PASO-t?

Sokfajta zenét hallgatok, és nem gondolom, hogy lehetne a zenei stílusokat úgy rangsorolni, hogy van magasabb vagy alacsonyabb rendű zene. Az a tapasztalatom, hogy ez az a típusú zene, melyet akkor is tud élvezni a koncertre érkező, ha életében először hallja, mert annyira eksztatikus hatású, magával ragadó. Szerintem a sodró lüktetése miatt érdemes legalább egyszer meghallgatni egy skakoncertet. Mi pedig színesebb zenei skálán játszunk, ezért érdekes koncertélmény lehet azoknak is, akik zeneileg egészen más stílus kedvelői. Vannak jazzes szólók, de aki a rockzene elégikusságát keresi, az is talál dalokat. Azt gondolom, érdemes legalább egyszer egy PASO-koncertet végighallgatni, végigtáncolni.

A Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozóval kapcsolatban minden információt megtaláltok a szelrozsatalalkozo.hu oldalon.