Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

„Az állam és az egyház viszonyát érdemes vizsgálni” - Interjú Dudás Gergellyel

Magyarország legnagyobb internetes újságjának, az Index.hu-nak korábbi főszerkesztője egy közösségi finanszírozáson alapuló, mindentől és mindenkitől független híroldalt tervez létrehozni. Dudás Gergelyt a Politisről, a média átalakulásáról, de a kereszténység és egyház közéletben és sajtóban látható szerepéről is kérdeztük.

image.jpg

Olvasta már a Kötőszó blogot vagy más keresztény blogokat?

Amikor még az Index főszerkesztője voltam, akkor többször olvastam a Kötőszót, a kezdetekkor figyeltem az indulását, de alapvetően politikai, közéleti kérdésekkel foglalkozom, ezért azokat a tartalmakat olvasom leginkább.

Online világban él, olvas azért még print termékeket is?

A szakmámból adódóan online és nyomtatott médiumokat is olvasok. Elég széles palettán fogyasztom a magyar sajtótermékeket, és azokat az írásokat és tanulmányokat, amelyek a magyar közélettel kapcsolatosak, akár könyv formában is. Az utóbbi idők egyik nagy olvasmányélménye volt számomra például a Hegymenet című kötet.

Sokszor tapasztaljuk, hogy a világi média egyházellenes, keresztényellenes. Lehetne ez ellen tenni? Ön szerint segíthetik a keresztény felületek a médiában dolgozó szekuláris újságírók munkáját?

Én ateista vagyok. Úgy gondolom, hogy általában nagyon nehéz az egyházakról beszélni a sajtóban. Ha általában beszélünk az egyházakról, akkor máris belefutunk hibákba, hiszen nem lehet irányzatokat, felekezeteket egy kalap alá venni. De azt gondolom, hogy a mai társadalomban az egyházak szerepe igen ambivalens sok kérdésben. Ha csak a menekültválságra gondolunk, azt látjuk, hogy egyes egyházak akár a saját tanításaikkal vagy még akár egy pápai állásfoglalással is szemben álló nézeteket támogatnak, másként értelmezik azokat. Nem gondolom, hogy a világi médiának az lenne a feladata, hogy egyházi oldalról mutassa be, közelítse meg ezeket a közéleti kérdéseket.

A Politis közéleti portál lesz. Mit tervez pontosan?

A Politis azt a koncepciót tűzi ki maga elé, hogy lehántsa a mai mainstream médiának azt járulékos, a piaci működésből fakadó kényszerét, hogy tömegelérésre kell törekedni. Ezt az elérést a könnyű tartalmakkal vagy az általam hírszemét kategóriába sorolt tartalmak előállításával lehet biztosítani. A magyar média erejét, létszámát, erőforrásait tekintve önmagában is jelentősen elmarad attól, amit a fejlett országok mainstream médiumai a magukénak tudhatnak. Így egyszerűen nem marad elég idő és tér közéleti témák megvitatására vagy mélységeiben való elemzésére. Kissé felszínes lett a nyilvánosságunk, a közéletünk. Hagyjuk, hogy a tematizálás a politikusi nyilatkozatokra, pártharcokra koncentrálódva történjen. Ezen szeretne a Politis változtatni. Legyenek ezek például gazdasági vagy agrárkérdések, a közéleti témákkal szakmai párbeszédet szeretnék kezdeményezni. Egy klasszikus újság szerepét szeretné vinni a Politis, azaz befogadhatóan, érthetően, több szempontot figyelembe véve foglalkozna közéleti kérdésekkel. Nem egy szűk elitnek tervezzük.

Ma ön szerint nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel eleget az újságok?

Nem. Én szeretném, ha ezt a létező űrt be tudnánk tölteni, mert azt gondolom, Magyarországon azért van erre kevesebb erő és figyelem, mert leterheltek a szerkesztőségek. Vagy politikailag olyan befolyásoltak – ez ma már a média nagy részére igaz –, vagy gazdaságilag annyira kiszolgáltatottak, hogy képtelenek közéleti kérdésekkel érdemben foglalkozni.

Eddig nem hallottunk újságíróneveket. Kik lesznek a szerzők? Nem nehéz úgy pénz gyűjteni a portálra, hogy nem tudják a jövőbeli olvasók, hogy kiket fognak olvasni?

Egyelőre az a helyzet, hogy mindazok, akik ezt az újságot készíteni tudnák, és jó minőségű cikkeket írnának, még különböző szerkesztőségekben dolgoznak. Azt fontos megjegyeznem, hogy nem azt állítom, hogy ma Magyarországon nincsenek nagyon jó és képzett újságírók, és ők nem állítanak elő időről időre kiváló cikkeket. A Politis tulajdonképpen egy lecsupaszítást és nagyobb koncentrációt jelent, úgy kell elképzelni, mintha ma a kedvenc újságunk kedvelt cikkeit koncentráltabban összeszednénk egy helyen, és azokból a cikkekből lesz több, és a felesleges dolgokból, amelyek elterelik a figyelmet, vagy az újságírók energiáját viszik el, azokból lesz kevesebb. De csapatot akkor lehet majd hirdetni, ha a gyűjtés sikeres, és a tőke rendelkezésre áll. Akkor lehet építkezni, addig nem lehet elkezdeni a munkát.

Nem nyomtatott sajtóterméket indít. Halálra van ítélve ön szerint a print, vagy mindig is lesz nyomtatott újság a kezünkben?

Azt gondolom, hogy a print kevésbé van arra a gyors halálra ítélve, mint amit vizionáltak néhány éve, de hosszú távon az online lesz akkor is a meghatározó. Az puszta fogyasztói szokás és gazdasági kérdés, hogy ki mit olvas, és milyen eszközök használatát engedheti meg magának. Egy tableten olvasva – bár nem adja vissza az újságlapozgatás élményét – számtalan olyan lehetőség nyílik meg, amely segíti a könnyebb befogadhatóságot, értelmezhetőséget, lásd például a videókat, grafikákat.  Ezeket a print képtelen nyújtani, ezt be kell látni. 

Hogyan látja: a fizetett minőségi tartalomé lesz hosszú távon a jövő? Vagy örök lesz a verseny az ingyenes internetes portálokkal és a kézbe nyomott újságokkal?

A díjmentes tartalom szükségszerűen nem tud a minőség irányába ellépni, ahogy szerintem arra igény van. Az ingyenes tartalom mindig is vonzó, Magyarországon pedig nem nagyon szeretünk fizetni, főleg, ha megvan az esélye az ingyenes fogyasztásnak. Az a kérdés, hogy van-e elég ember, akit annyira zavar az ingyenes tartalommal járó kompromisszumok hada, hogy egy valódi újságra előfizessen. A Politis esetében egy ilyen újságról beszélünk. Én 30 ezer embertől szeretnék fejenként 10 ezer forintot összegyűjteni, mert egy olyan portált szeretnék, mely politikai és anyagi függetlenségénél, illetve a méreténél fogva képes lesz teljes komplex hírszolgáltatást nyújtani közéleti kérdésekben.

Sokszor említette a minőségi tartalom, közélet kifejezéseket. Szerintünk több keresztény portál is értéket közvetít. Ön szerint hol a helye a kereszténységnek a közéletben? Lehet valaha jobb a kapcsolat a mainstream és az egyházi médiumok között?

Szerintem a mainstreamnek nincs olyan szerepe, hogy egyházi nézeteket népszerűsítsen, de felteheti azokat a kérdéseket – egyházi szereplőket is bevonva –, hogy: Mi ma az egyház szerepe Magyarországon? Betöltik–e egyáltalán azt a szerepet, amelyet maguknak meghatároztak, vagy amit a társadalom nekik tulajdonít? Az egyház-finanszírozás is rendkívül izgalmas kérdés. A különböző állami szerepek, például az oktatás egyházi kézbe adása is érdekes téma. Az állam és az egyház viszonyát is érdemes vizsgálni, ez is sok vitát és mélyebb elemzést igénylő kérdés lenne. Ezek közéleti kérdések, ilyen módon kapcsolódhatna a kereszténység, az egyház a közéletbe, de ez csupán pár olyan kérdés a sok közéleti közül, melyeket érdemes lenne jobban körüljárni annál, mint ahogy erre a mai média képes.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr2513408919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
kevelet_tr.png

ksz.png

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása