Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

„Ne engedjétek, hogy a gyűlölet rákja megfertőzze a hiteteket”
Amerika egykori ismert neonácija szerint van kiút a gyűlölködésből

„Legyenek igaz keresztények, fogadják el Isten minden teremtményét – vagyis minden embert a földön. Ne engedjétek, hogy a gyűlölet rákja beszivárogjon és megerősödjön a hívők közösségében és megfertőzze a hiteteket”– mondja Christian Picciolini, egykori ismert amerikai szkinhed, aki miután szakított a neonáci mozgalommal, megalapította a Life after hate nevű közösséget.

Szerző: Laborczi Dóra
christianpicci.jpg
Christian Picciolini olasz bevándorló család sarja, ám ez nem volt akadálya annak, hogy elveszett kamaszként Amerika első számú neonáci mozgalmához csatlakozzon, aztán Chicagóban maga is szélsőséges csoportot alapítson és Amerika-szerte ismert és rettegett szkinhed legyen belőle. Mindez pedig azért történt, mert 14 éves korában találkozott egy neonáci vezérrel, akinek határozott személyisége azonnal magával ragadta. 19 éves korában szakította meg kapcsolatát a mozgalommal, de – mint mondja – az ideológiáról sokkal könnyebb volt lemondani, mint a közösségről, hiszen azon kívül mindenki utálta és félt tőle. Éveken át szenvedett a magány és a kirekesztettség miatt, míg végül talpra tudott állni. Könyveket ír és megalapította a Life after hate (Élet a gyűlölet után) nevű szervezetet, amely a szélsőséges csoportokból kiutat kereső fiataloknak segít új életet kezdeni – ebben szerinte a keresztény közösségek is tudnának segíteni.

„Tizennégy éves voltam és független akartam lenni, ez volt az egyetlen, amit biztosan tudtam – mondta Christian, nemrég Budapesten tartott egyik előadásán. – Csinálni akartam valamit, ami számít. Nem sokkal ezután találkoztam egy emberrel, aki Amerika egyik első neonáci szkinhedje volt, és amikor vele beszélgettem, úgy éreztem, hogy ereje van, hogy ez végre valami, ami nekem is erőt adhat. Láttam zsidókat a mainstream médiában, a híradásokból láttam latinokat, akik droggal kereskedtek, és úgy gondoltam, hogy a feketék elveszik a fehérek munkáját, de soha nem érintkeztem hétköznapi zsidókkal, latinokkal vagy feketékkel, így pedig nagyon könnyű volt őket utálni. Könnyű volt az összes problémámért és a világ összes problémájáért ezeket az embereket hibáztatnom, mert nem ismertem őket. Felléptünk azok ellen, akik szerintünk rombolták a kultúránkat, de valójában mi romboltuk a kultúránkat.”

A zene volt a propaganda

A mozgalom és a közösség életében a zenének nagyon fontos szerep jut, hiszen ez hoz össze fiatal embereket, ezen keresztül könnyű kifejezni a haragot. Christian és társai létrehozták a Final Solution (Végső Megoldás) nevű zenekart, amely az USA első neonáci bandája volt. „A zene propaganda volt” – mondja Christian.

Később mégis a zenének köszönhetően került ki Christian a mozgalomból. Lemezboltot nyitott, ahol elsősorban a radikális mozgalomnak és ideológiának megfelelő zenéket terjesztett, de üzleti szempontokból úgy döntött, hogy bővíti a kínálatot. Elkezdett hip-hop-ot, punk rockot és metált is forgalmazni, így találkozott fekete, zsidó és muszlim zenészekkel, zenekarokkal, vásárlókkal is.

„Először csak zenéről beszélgettünk, de vissza-visszajöttek és akkor személyes dolgok is szóba kerültek. Akkor ismertem fel, hogy a fekete tinédzser is ugyanazt érezte, mikor meghalt az anyukája rákban, mint amit én éreztem, amikor meghalt rákban a nagymamám. Hogy a meleg pár is ugyanúgy szerette a gyerekét, ahogy én szerettem a sajátomat.”

Christian ugyanis 19 évesen megnősült, született egy kislánya és életében először volt valami, amit szeretett és nem utált. Nem sokkal később a boltja bezárt, elhagyta a mozgalmat, a felesége és a kislánya pedig őt.

„Nem volt semmim és mindenki szemében egy rasszista voltam, pedig a fejemben már minden megváltozott. Miután elhagytam a mozgalmat, öt évig minden reggel úgy ébredtem, hogy meg akartam ölni magam, mert nem tudtam, mitől lehetnék boldog. A közösségtől sokkal nehezebb volt megválni, mint az ideológiától.”

Kiút a gyűlöletből

Mivel tele volt tetoválásokkal, nem végzett egyetemet, ráadásul valóban ismert rasszistának számított, sehová nem vették fel dolgozni. Végül az IBM-hez bejutott, az ottani első munkanapján pedig találkozott egykori fekete áldozatával. Az egykori fekete kisfiú, akinek bántalmazásáért anno kirúgták a középiskolából, biztonsági őrként dolgozott ott. Mikor Christian megfordult és ránézett, a megtermett férfi rögtön egy lépést hátrált.

„Láttam, hogy fél tőlem. Nem tudtam mást mondani, csak azt, hogy bocsánat. Megfogta a kezem, valószínűleg sírtunk is egy kicsit, és azt javasolta, hogy írjam le mindazt, ami történt velem, hogy magamnak is meg tudjak bocsátani.”

life_after.jpg

Christian ezek után alapította meg a Life after hate nevű csoportot, ahol egykori szélsőséges mozgalmárokat gyűjt össze.

„Nagyon egyszerű a fiatalokat a radikális mozgalmaknak megtalálniuk, mert közösségre van szükségük, és szeretnének valami olyat csinálni, ami számít, amiről azt érzik, hogy számít. Ha tizennégy évesen egy karizmatikus tánctanár jött volna oda hozzám, és nem egy szkinhed, lehet, hogy ma híres táncos lennék” – mondja.

A Life after hate oldalon jelentkezőknek elsősorban nem tanácsot adnak, hanem meghallgatják őket és az elvesztett közösséget próbálják visszaadni nekik. „Ha meghallgatod őket, nagyon hamar kiderül, hogy valójában mi hiányzik az életükből, aminek a helyét a gyűlölet töltötte be. A gyűlölet pedig olyan, mint a rák, szétterjed mindenütt. Ha a történetből kiderül, hogy nincs munkája, nem elég képzett, nincsen pénze vagy családja, akkor az ítélkezés helyett segítünk neki munkát, képzést, közösséget találni.”

A fehér felsőbbrendűségi mozgalom ma már sokkal alattomosabban működik – mondja. Ma kamaszok milliói ülnek a monitorok és kijelzők előtt, akik válaszokat keresnek, és nem tudják eldönteni, hogy mi hiteles hír, mi propaganda. Ahogy ezek is úgy néznek ki, mint egy „rendes hír”, a mai fehér felsőbbségi mozgalom tagjai nem úgy néznek ki, mint a nácik, hanem mint a normális emberek, hiszen így tud szélesebb rétegben terjedni az ideológia. Christian szerint ez csak látszólagos szelídülés, a végén ugyanazok az alapelvek lépnek működésbe, de behálózni könnyebb így az embereket.

„Legyenek igaz keresztények”

Christiant az előadás után vallás és gyűlölet kapcsolatát érintő kérdéseinkkel személyesen is megkerestük.

„Alapvetően a vallás és a hit magasabb erő, amelyik szereteten és könyörületen alapszik. Sajnos minden vallásban megvannak azok a szélsőséges csoportok, amelyek megfosztják, kiforgatják ezeknek a jelentését és saját érdekeiket szolgáló programmá alakítják, ami elidegeníti az embereket a közösségtől. Elveszik Isten, Jézus vagy Mohamed szavainak eredeti szándékát és kirekesztő »mi vs ők« szembenállást hoznak létre.”

Arra a kérdésünkre, hogy mit tehet egy vallási vezető vagy egy keresztény közösség azért, hogy csökkentse a gyűlölet erejét és segítsen a gyűlölködőknek kiutat találni, így felel: „Megtaníthatják a közösségeiknek a könyörületességet, az empátiát és példát mutathatnak, nem csak a szavaikkal. Álljanak ki azok mellett, akiknek nincsenek lehetőségeik és bánjanak mindenkivel egyenlően. Azokkal, akiket gyűlölködő mozgalmak ejtettek rabul, már egy őszinte beszélgetés is nagyon jó kezdetnek. Én a magam részéről ezután bemutatnám őket olyanoknak, akik hasonló cipőben jártak, így kapcsolatot tudnak teremteni olyanokkal, akik keresztülmentek hasonló folyamaton.”

Felvetettem neki: azt látjuk, hogy a vallási fundamentalizmus is ugyanazon okok miatt növekszik a közösségekben – amelyeket ő is említett –, hogy az embereknek nincsen pénzük, nincs hatalmuk, nincs munkájuk, kilátástalannak és értelmetlennek érzik az életüket. Arra is kíváncsiak voltunk, milyenek a tapasztalatai a keresztény fundamentalizmus és a neonáci mozgalom kapcsolatáról?

„Nagy az átjárás a keresztény »fundamentalizmus«, a fehér felsőbbrendűségi mozgalom és a bigottság között Amerikában. Ott van a Ku Klux Klan, a Keresztény Identitás mozgalom, a Fehér Evangelikál mozgalom (White Evangelicalism). Ezek hasonlóan működnek a legtöbb keresztény országban. A fundamentalisták természetszerűleg nagyon kirekesztőek.”

Mit tehetnek az egyszerű keresztény emberek, hogy csökkentsék a gyűlölködést közösségeikben?

„Legyenek igaz keresztények, fogadják el Isten minden teremtményét – vagyis minden embert a földön. Ne engedjétek, hogy a gyűlölet rákja beszivárogjon és megerősödjön a hívők közösségében és megfertőzze a hiteteket.”

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr6012237600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
mevelet1516.png

 

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása