Csak tömegben nem tudunk mit kezdeni a menekültekkel

Egy letaglózó színdarab az emberi sorsokról

2017. január 10. - KötőSzó

Alföldi Róbert egy 2000-es évek közepén íródott menekülttörténetet mutatott be a hétvégén a Radnóti Színházban – tomboló sikerrel. A tapsvihar most leginkább nem a nevének szólt, hanem annak az emberi történetnek, melyet három órán át letaglózva nézett a közönség. Az előadásból nem tolakodott előre a rendező egyénisége, okosan a háttérben maradt, úgy beszélt a menekültekről, hogy nem pártpolitizált, ezért lett az egész megkérdőjelezhetetlenül erős és hatásos. 

 Szerző: Kézdi Beáta futotuz.jpg

Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró Futótűz című műve egy izgalmas nyomozás története: Nawal Marwan halála után végrendeletben adja ikergyermekei tudtára, hogy halottnak hitt apjuk valahol él, és van egy bátyjuk is. A fiatalok azt a feladatot kapják, hogy találják meg a két elveszett családtagot, és adjanak át nekik egy-egy borítékot.

Jeanne és Simon először tiltakoznak a feladat ellen, mivel anyjukkal nem különösebben volt rózsás a viszonyuk, hiszen az asszony 17 éves korukban egyik napról a másikra elhallgatott, és soha többet nem szólt hozzájuk. A kíváncsiság először az ikerpár lány tagját hajtja, de idővel a fivér is követi őt a kutatásban, így saját gyökereik, múltjuk után erednek. Nyomozásuk során egyre jobban belemerülnek egy múltbéli véres háború részleteibe, egy keleti ország kultúrájának korlátaiba és szokásaiba, és ezáltal azt is elkezdik tisztán látni, miért volt velük anyjuk titokzatos, és végül miért hallgatott el.  

Wajdi Mouawad drámája beszippant, és nem is engedi el a nézőt három órán keresztül. Újabb és újabb részletek derülnek ki a gyerekek és az asszony múltjáról, ezáltal egy közel-keleti ország kultúrájáról. Mégis, csak a végén áll össze a kép. A végkifejlet pedig olyannyira megrázó, hogy magunk is megnémulunk. Csak egy-két idősebb néző szisszen fel, és mondja bele a csendbe: jaj, ne.

Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező. Nyolcéves volt, amikor a családja Kanadába menekült a libanoni háborúk elől – ezzel összefüggésben a legfontosabb témák Mouawad munkásságában a történelmi traumák és azok családra gyakorolt hatásai. A kanadai szerző a kétezres évek közepén robbant be a nemzetközi színházi világba, Futótűz című darabjával pedig világhírűvé vált. A dráma számos színházi díjat elnyert, 2010-ben pedig film készült belőle, amelyet a legjobb idegen nyelvű alkotásért járó Oscar-díjra jelöltek.

 „A színpad a könyörtelen vigasztalódás tere. A vigasz könyörtelenségéé. Ez volt számomra az első lépés az alagútban. Egy szikra. Egy érzés. És kezdtek elémbe jönni a szavak. Elindultam. Mentem előre a sötétben” –  mondta Wajdi Mouawad a Futótűzről, és valóban: ez a történet arra jó, hogy beszéljünk a történtekről, hogy az áldozatok beszéljenek a történtekről, hogy egyre több ilyen történetet mondjanak el, mert ezáltal lehet csak valamilyen megoldást találni. A darabbeli Nawal nagyanyja írástudatlan, egyszerű asszony volt, de érezte, hogy az általa látottak és tapasztaltak nem mindig helyesek, ezért is kérte unokáját arra, hogy tanuljon meg írni, olvasni és beszélni. Nawal pedig megtartotta az ígéretét és másoknak is átadta a tudását. Ugyanakkor nem csak az ész, de a szeretet hatalmát is hirdetni akarta, mert Mouawad írása is végül erre csúcsosodik ki: akit egyszerűen nem szeretnek gyerekkorában, vagy egyszer sem tapasztalja meg a szeretet vagy a szerelem erejét, az elvesztheti az emberi arcát. Nem véletlen, hogy a terroristák egy jelentős része is rendezetlen hátterű családokból, árvaságból jön.

Az előadásban bár egyértelműen van főszereplő – Kováts Adél –, tulajdonképpen mégis mindenki kap egy-egy főszerepet, hiszen mindenkinek a története különálló dráma. Kováts mégis kiemelkedik, mert letaglózó a játéka fiatal Nawalként, és megtört anyaként is. A két gyermekét játszó Martinovics Dorina és Olasz Renátó izgalmas ellentétpárt alkot. Martinovics a racionalitástól a női finomságba hajló empátiáig jár be szép utat, míg Olasz az agresszív, csalódott fiúból jut el egészen a megtört, belátó gyerekig.

Lovas Rozi és Pál András karakterei pedig a megrázó kegyetlenséget, a háború és a szeretetlenség embertelenségét viszik be hatásos alakításukkal, mondataikkal a bőrünk alá. A szörnyűségekkel átszövődő drámában jólesik néha a László Zsolt által remekül megformált esetlen, örök optimista közjegyző, vagy Sodró Eliza akkurátus, szórakoztatóan nyávogós hangú ápolónőjén nevetni, holott igazából a történetben semmi sem vicces, csak keressük a kapaszkodókat, ahogy az életben is, mert e nélkül belesüppednénk a fojtogató nehézségekbe, tragédiákba.

Alföldi a darab előtt készült videóban azt is elmondja, amely ellentétet kevesen merik ma ennyire őszintén megfogalmazni: „Azért taglózott le ez az írás, mert ez egy ember története. Mikor közel jön, kiválik egy ember a tömegből, és ott van egy arc, egy történet, akkor ott nincs kérdés, hogy mit lépünk. A problémánk ott van, hogy ez a sok-sok ember, akiknek mind megvan a külön története, egyszer csak csoporttá, tömeggé, fenyegető tömeggé válik, és akkor már máshogy viszonyulunk hozzájuk. Ennek az egész menekültválságnak ez a legnagyobb problémája, és szerintem ezzel nem tudunk mit kezdeni.”

Alföldi Róbert tudott mit kezdeni a történettel, ha nem is megoldást talált, de beszélt róla a darab által, egy lebilincselően izgalmas és megrázó történetet mutatott be, oly módon, hogy nem pártpolitizált, nem kinyilatkoztatott, nem tett hozzá, csak hagyta működni a történetet, és ettől hatásos az egész. Rég láthattunk ennyire jól megírt történetet, ilyen okos rendezésben. Mindenképp érdemes megnézni, de kizárólag 16 év felett.

Futótűz, Radnóti Színház
Rendező: Alföldi Róbert

A bejegyzés trackback címe:

http://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr6912115369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Minden cigány jelentkezzen szírnek Németországban! 2017.01.10. 17:18:33

Elegem van a 12egytucat gyülölködő posztokból!

Fue · http://www.english-hungarian.com 2017.01.10. 17:38:25

Én még az ősbemutatót láttam Udvaros Dorottyával, Erdeös Anna rendezésében, fantasztikus volt.

Minden cigány jelentkezzen szírnek Németországban! 2017.01.10. 17:48:10

@Fue: S hogy érzed magad most, hogy Európa balkanizációját megfinanszíroztad?

David Bowman 2017.01.10. 18:22:47

Én ezt filmen láttam. efesasanisimasa.wordpress.com/2011/10/05/felperzselt-fold-incendies-2010/ Nagyon jó volt.
Tanulság: Maradjanak csak ott, ahová születtek.

Mezőföldi 2017.01.10. 19:53:54

@David Bowman: Ezt a filmet én is láttam, rögtön beugrott a cikkről. Nagyon megrázó volt.

David Bowman 2017.01.10. 20:06:16

@Mezőföldi: Ja. És a (tömeg)gyilkosok a végén simán grasszáltak Kanadában.