A menekültkérdés mára a mindennapjaink részévé vált, ezért Donald Margulies 2009-es Pillanatfelvétel című darabja igazán aktuális. Nem csupán azért mert a menekültekről, a háborúkban szenvedőkről szól, hanem azért mert rólunk, itthon élőkről beszél. Arról, ki hogyan dolgozza fel, hogyan éli meg azt, hogy a világ szegényebbik felével mi történik.
Szerző: Kézdi Beáta | Fotók: Kiss Kriszti
Az Átrium Film-Színházban látható előadás Brooklynban játszódik, napjainkban. A főszereplő Sarah elismert, sikeres fotóriporter, aki az iraki háborúban egy tudósítás közben súlyos balesetet szenved, ezért – mivel épphogy túlélte a bombatámadást – hazatér New Yorkba, hogy „újra összerakják”. Mellette van otthon barátja és állandó munkatársa, James, közeli barátjuk Richard, aki egyben a képszerkesztőjük és annak fiatal szerelme, Mandy. Négyük kapcsolatáról, érzéseiről, félelmeiről, a felelősségről és egészen hétköznapi dolgokról is szól a történet remekül megírt párbeszédekkel, valós problémákkal és jó humorral.
Az idő előrehaladtával egyre több apró részletre derül fény, egyre több információ árnyalja a már ismert alaphelyzetet. A jeleneteket hatalmas vászonra vetített felvételek törik meg, melyen Sarah, valamint arab tolmácsa, kapcsolattartója és a háborús jelenetek láthatók. Horgas Péter garzon-díszlete és Holdampf Linda jelmezei nem hivalkodóak, szinte már meglepően hétköznapiak, de a darabhoz ennél többre nincs is szükség.
A nyers és szókimondó Sarah Goodwin szerepében Pokorny Lia lenyűgöző játékkal mutatja meg a munkájáért mindennél és mindenkinél jobban rajongó haditudósítót, aki bár megpróbálja lábadozása idején a hétköznapi emberek életét élni, mégsem tud megváltozni. Számára az ad értelmet az életnek, ha megörökítheti azt, ami a világ szegényebbik felén történik, hogy ne csak annak örüljön majd képeit látva az olvasó, hogy nem oda született, hanem elgondolkodjon azon is, hogy mit tehetne az igazságtalanságok, a háborúk ellen. Az újságíró barát, James Dodd már nem ennyire elszánt. A Bereczki Zoltán által sallangmentesen megformált Jamesben felülkerekedik a hétköznapi, emberi vágy a család, a megoldható helyzetek, a béke után. Richard Ehrlich, a képszerkesztő és jó barát szerepében Seress Zoltán remekül mutatja meg egy negyvenes férfi szakmai és magánéleti dilemmáit öniróniával és szókimondással. A májusban bemutatott előadásba október elején új színész érkezett. Mandy, a fiatal barátnő szerepében Kurta Niké oly természetes, hogy a nézők egyből a szívükbe zárják. A színésznő a kissé buta lány karakterből is megmutatja az emberit, aki így a nézőhöz talán a legközelebb áll, hiszen felmeri tenni azokat a kérdéseket, melyeket talán a néző is feltesz magának, így lesz egyenrangú partnere a munkamániás és nagy hírű riportereknek.
A Pillanatfelvételt (Time stands still) idén mutatták be először Magyarországon. Donald Margulies darabját 2009-ben a Broadway-n láthatta elsőként a közönség, ahol olyan hírességek játszották, mint Laura Linney, Brian d’Arcy James, Alicia Silverstone, Christina Ricci, David Harbour. (Itt megnézhető belőle pár részlet.) A produkció elnyerte a Broadway.com közönségdíját, de a Tony Award is.
Margulies darabja jó értelemben vett bulvár, de frappáns dialógusokat hallunk, valós problémákat látunk, elgondolkodunk, nevetünk, szinte mindenkivel együtt érzünk, vagy felismerjük a bennünk lévő hasonló érzést, tulajdonságot. Ezért működik. A négy színész játéka pedig kiváló. Az előadás a címéhez illően olyan, mint egy jól sikerült pillanatfelvétel, ahol minden a helyén van.
Pillanatfelvétel, Átrium Film-Színház
Rendező: Horgas Ádám
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
